Az évforduló alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia a nagyszalontai városháza nagytermében tartott gyűlést. Ennek megnyitóbeszédét – amely egyben az Arany János-emlékév nyitánya is – Áder János köztársasági elnök mondta. Ugyanő este a budapesti Nemzeti Színházban nyitotta meg a költő születése 200. évfordulóján az emlékév rendezvénysorozatát csütörtökön.
Áder megállapította, Arany János szobra a budapesti Nemzeti Múzeum előtt mintha azt üzenné:
az is részese lehet a heroikus küzdelmeknek, aki nem harcol az első sorban, nem alakít, csak ír – de maradandót. Hogy nemcsak karddal és harci kürttel lehet nemzetet szeretni, óvni és menteni, hanem szent aggodalommal is. Hogy a méltósággal, szerényen végzett munka ér annyit, mint a zajos siker: becsüljük hát az ősz bárdok énekét. Mintha azt üzenné, hogy végzetesen elveszítünk valamit, ha már a tőmondatainkat is szilánkosra törjük.
Felidézte, hogy a költő kerülte a nyilvánosságot, óvatos aggodalommal tekintett a kéretlen népszerűségre,
alkotó életével, visszahúzódó alkatával azonban mégis részesévé vált a 19. század legnagyobb vállalkozásának – a magyar nemzet újraalapításának.
Hozzátette, ez az új haza éppúgy épült Arany János költészetéből, mint a szabadság, a közteherviselés eszményéből vagy az iparosodás, a tulajdon, a fejlődés mindennapi valóságából.
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke, az emlékév egyházi fővédnöke úgy vélte, az Arany János lelkületét hordozó emberekre van szükség, és akkor nem kell félni a holnaptól és a holnaputántól. Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára azt a 12 évet idézte fel, amikor Arany János látta el az akadémia főtitkári tisztségét, és emlékeztetett Arany érdemeire abban, hogy az akadémia a magyar tudomány szervezőjévé vált. Potápi Árpád János a magyar szellemi élet sugárzási központjának és a legválasztékosabb szókincsű magyar költőnek nevezte őt, ami egyúttal a magyar nyelv sokszínűségére is rávilágít.
Az akadémia ülésének programjában többek között az Arany-ősök nagyszalontai letelepedéséről, az Arany János-arcképek ikonográfiájáról, a költő kiadatlan jegyzeteiről szerepeltek tudományos előadások. A nagyszalontai városházán Jankovics Marcell művelődéstörténész, rajzfilmrendező mutatta be az Arany Szalontája, Szalonta Aranya című albumot.
Áder János köztársasági elnök beszédet mond az Arany János-emlékév hivatalos megnyitóján, a Toldi címû elõadás bemutatója elõtt a Nemzeti Színházban. (fotó: MTI / Illyés Tibor)
Arany költészete maga a magyarság
Nagyszalontán szabadtéri műsorral, koszorúzással, gyertyás felvonulással és a nagyváradi Szigligeti Színház Arany-előadásával folytatódott a megemlékezések sora, és Magyarországon is számos rendezvényt szerveztek Arany János születésének évfordulóján, többek között Nagyberényben, Debrecenben, Nagykőrösön. Budapesten a Nemzeti Színházban – szintén Áder János részvételével – és az Erkel Színházban, valamint a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a Fiumei úti temetőben tartottak megemlékezést. A Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár ünnepi beszédében úgy fogalmazott:
A magyarságot a nyelv, a kultúra és az érzelmi összetartozás teszi nemzetté. Arany költészetében és személyében e három kritérium egybeolvad.
Térey János író, költő úgy fogalmazott:
Arany János bölcs atyamester volt, vezetői becsvágy nélkül… nem is szenilis apó, hanem tamburás öregúr fanyar, nagyon angolos humorral. Műgondja legendás, nála az írásjelek hihetetlenül akkurátus elhelyezése is döntő.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS