2018 közepén léphet hatályba az új büntetőeljárási törvény, amelynek elfogadásáról konszenzussal dönthet a parlament tavasszal. A most hatályos törvényt még 1998-ban fogadták el, amit azóta már kétezer helyen módosítottak. A csaknem három éve készülő, szerdán az Országgyűlés elé került új törvénytervezet elkészítéséről Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárával, Miskolczi Barna miniszteri biztossal és munkatársával, Vida József főosztályvezetővel beszélgettünk. A minisztérium illetékesei úgy gondolják, az új törvény lényegesen felgyorsíthatja a büntetőeljárásokat Magyarországon, ráadásul Völner Pál szerint a nagy port kavart, elhúzódott ügyek miatt jogos társadalmi igényként merült fel, hogy rövidebb idő alatt befejeződjenek a büntetőügyek, így a politikának kötelessége ezeket a kérdéseket megnyugtatóan rendezni.
Az új törvénytervezet kapcsán Miskolczi Barna miniszteri biztos a PestiSrácok.hu-nak hangsúlyozta, hogy a szakmai munka megkezdése előtt az első lépés az volt, hogy megvizsgálták, hogy mi miatt húzódnak el így az eljárások. Tanulmányozták más országok büntetés-eljárási jogát és amit jól működőnek találtak, beemelték az új tervezetbe. A miniszteri biztos szerint jó példa erre az úgynevezett megegyezés, amit például Szlovéniában is alkalmaznak. Arról van szó, hogy a nyomozás során az ügyész, az elkövető és a védő egyezséget köthet, így akár tárgyalás nélkül is lezárulhat az eljárás – mondta el Miskolczi Barna, megemlítve, hogy az angolszász rendszertől eltérően a tényállásban és a minősítésben nem, csupán a kiszabott években, a szankcióban lesz lehetőség az alkura.
Azt azonban nyilván ellenőrizni kell, és ez lesz a bíró, valamint az ügyész dolga, hogy el lehessen dönteni, ha valaki beismerő vallomást tesz, nehogy olyan bűncselekményt is magára vállaljon, amit nem követett el. Ha erre mutató gyanú van, akkor nincs alku, hanem tárgyalásra viszik az ügyet. Csak adott, egyértelmű esetben, például tettenérés esetén elég a beismerő vallomás, de egyébként más adatokból is ellenőrizni kell a gyanúsított által elmondottakat
–nyilatkozta a miniszteri biztos.
Miskolczi Barna miniszteri biztos szerint komoly szakmai munka előzte meg az új törvénytervezet elkészítését. Fotó: jogaszvilag.hu
A bírósági eljárás előtt befejeződhetnek az egyszerűbb büntetőügyek
Ehhez kapcsolódóan Vida József főosztályvezető azt emelte ki, hogy a megegyezés az egyszerűbb megítélésű ügyekben lesz a leginkább alkalmazható. Hozzátette: minden esetben az ügyész lesz az, aki a tárgyalásokat lefolytatja a megegyezésről és indítványt tesz arról, hogy milyen szankciót látna megfelelőnek. Bizonyos bűncselekményeknél, ha például a terhelt megtéríti a kárt, megszüntethetik az eljárást, így a bíróságig sem jut el az ügy. Minden más esetben az adott ügy bírája fog dönteni, de csak annyiban, hogy a megállapodás törvényességét vizsgálja. Ha a bíró az egyezséget jóváhagyja, utána ügydöntő határozatot hoz és befejeződik az eljárás. De a bírónak megvan az a lehetősége, hogy elutasítsa a megállapodást, akkor a bizonyítás ugyanúgy le kell folytatni – mondta Vida József.
Elmondták azt is, hogy ugyancsak az eljárások gyorsítását fogja segíteni az ülnöki rendszer megváltoztatása. A fiatalkorúakat érintő és a katonai bíróság elé tartozó büntetőügyeken kívül megszűnik az ülnökök szerepe. Ez azért is fontos változás, mivel korábban egy ülnök kiesése esetén a teljes eljárást előröl kellett kezdeni – tették hozzá. Újítás még, hogy a terhelt és a védő már az eljárás korai szakaszától megismerheti az addig keletkezett a nyomozati iratokat, így kikerül a rendszerből az iratismertetésnek nevezett jogintézmény. Vida József ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a védelem azokat az iratokat a nyomozás befejezéséig továbbra sem kaphatja meg, melyeknek idő előtti átadása sértené a nyomozás érdekeit.
Völner Pál úgy látja, az új büntetőeljárási törvénynek köszönhetően felgyorsulhatnak az eljárások. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Lényegi változás az óvadékrendszerben is
Miskolczi Barna kiemelte, jelentősen bővül és egyszerűsödik az óvadék alkalmazásának lehetősége is, amelynek köszönhetően „egy halott jogintézmény életre kel és betölti a funkcióját”. A miniszteri biztos elmondta, hogy a kodifikáció kezdeti szakaszában elsősorban az az észrevétel hangzott el, hogy az óvadékot elenyésző számban alkalmazzák. Ezt a korábbi tervezet részben már orvosolta, de az egyeztetések során beérkezett észrevételek feldolgozásával a hatékonyság további növelésére nyílt lehetőség – mondta, hozzátéve, hogy lényegi változás, hogy az óvadék korábban önálló kényszerintézkedésként szerepelt, most pedig a kényszerintézkedés végrehajtását biztosító eszközként definiálja az új törvényjavaslat.
Az új büntetőeljárási törvény része lesz továbbá, hogy nem kell kizárni az eljárásból azt a bíróságot, ahol valamelyik ott dolgozó bíró, adott esetben bírósági vezető rokonának a büntetőügyét tárgyalják. A miniszteri biztos szerint a bírói függetlenség, mint alapelv adta ezt a lehetőséget a kezükbe. Hangsúlyozta, véleményük szerint, mivel a bírák személyükben is függetlenek, ha egy bírósági vezetővel szemben merül fel valamilyen kizárási ok, akkor az nem jelenti azt, hogy az ott szolgálatot teljesítő bíró ne tudná tisztességesen lefolytatni az eljárást.
Mindketten az új Be. legfontosabb újításának nevezték a titkos nyomozások rendszerének újragondolását. A hatályos rendszer legfőbb anomáliája szerintük az, hogy míg a titkos információgyűjtés alkalmazásának szabályai több törvényben szétszórva találhatóak, a titkos adatszerzés benne volt a büntetőeljárási törvényben. Az a tapasztalták jogalkotói visszajelzések alapján, hogy amíg a titkos adatszerzés jól használható és a bíróságok elfogadják az így beszerzett bizonyítékokat, addig a titkos információgyűjtés eredményeit nem nagyon alkalmazták sikeresen bizonyítékként az eljárásokban.
Utánajártunk, hogy mi lehet ennek az oka: arra jutottunk, hogy utóbbi körül nincs meg a kellő kontroll, így a belügyminiszter partner volt abban, hogy a bűnüldözési célú titkos információgyűjtést és a titkos adatszerzést egyként kezelve, leplezett eszközök címszó alatt tegyük bele a büntetőeljárási törvénybe
– nyilatkozta Miskolczi Barna, aki az újítástól azt várja, hogy ugrásszerűen nő majd a leplezett eszközök segítségével induló eljárások eredményessége. Szerinte ennek a változtatásnak még a védői és a jogvédői oldal is örül, mert amíg a rendőrség ilyen irányú tevékenységét gyanakodva nézték, ez mostantól ügyészi ellenőrzés alatt lesz.
Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint társadalmi igény volt a változtatásokra. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Völner: társadalmi igény volt a változásokra
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt a PestiSrácok.hu-nak, hogy az új büntetőeljárási törvény lényegesen felgyorsíthatja a büntetőeljárásokat Magyarországon. Elmondta, hogy a tervezet elkészítése csaknem három évig tartott, és a több éves folyamat során az ügyvédi kamarától egészen bíróságokig mindenki részt vállalt abban, hogy ez a törvényjavaslat megszülethessen. Az államtitkár szerint két dolgot kellett leginkább figyelembe venni a munka megkezdése előtt: ha az ügyek gyorsak, akkor sérülhetnek az alapjogok, ha túl sok a garanciális elem, akkor pedig lelassulnak az eljárások, ezért meg kellett találni azokat a lehetőségeket, amelyek a garanciális elemeket nem sértik.
Azt gondolom, hogy hatékony kompromisszummal sikerült lezárni ezeket a kérdéseket. Annyit hozzátennék még, hogy az ötpárti egyeztetés után, a benyújtás előtt szakmai kritika nem érte a javaslatot. Szakmai vita folyt, a politikai adok-kapok nem uralta a megbeszéléseket. Így, ha szavazásra kerül a sor, és ezt valamilyen politikai szándék felül nem írja, akkor az ellenzéki támogatás is megszerezhető
– mondta Völner Pál, hozzátéve, hogy a törvény elfogadása két hónapon belül várható. Az államtitkár nagyon biztatónak tartja, hogy az ügyész és a vádlott egyezséget tudnak kötni, és ha a bíróság ezt helyben hagyja, ez is lerövidítheti az ügyeket. Völner Pál megjegyezte, hogy szintén fontos változásnak tartja, hogy a másodfokú bíróság csak nagyon súlyos törvénysértés esetén teheti meg, hogy az eljárásokat hatályon kívül helyezi, hiszen minden jogkörük megvan ahhoz, hogy adott esetben bizonyítást vegyenek fel. Ráadásul az is újítás, hogy már fellebbezni is lehet a hatályon kívül helyező döntés ellen, amire korábban nem volt lehetőség – emelte ki az igazságügyi államtitkár, aki szintén a bírói függetlenségként részeként tekint arra a módosításra, hogy nem lehet egy teljes bíróság kizárását kérni, hiszen „a bírák egyénileg és egymástól is függetlenek”.
Völner Pál nyomatékosította, hogy egy-két év után érdemes majd megvizsgálni az új szabályozás tényleges hatásait. Az államtitkár emlékeztetett, hogy társadalmi igényként is megjelent, hogy rövidebb idő alatt befejeződjenek a büntetőeljárások:
Hiába zárul le az ügyek 85-90 százaléka egy éven belül, de az emberek emlékezetében a valóban elhúzódott nagyobb horderejű ügyek, a Kulcsár-ügy, vörösiszap-per és a rendőri vezetők pere marad meg, így a politikának, a parlamentnek kötelessége ezeket a kérdéseket megnyugtatóan kezelni
– szögezte le az államtitkár.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS