Németországban több vezető médium kommentárban foglalkozott Magyarországgal, a jogi határzár szigorításával. A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap és a Politico brüsszeli hírportál is beszámolt a törvénymódosításról.
A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyar gyakorlat címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy a magyar szabályozás “nem ideális válasz a menekültkérdésre”, mert európai válaszra van szükség, de “legitim”, mert nincs európai válasz. Viszont “egyáltalán nem legitim egy másik gyakorlat”, amelyet Magyarország szemére vetnek: az “illegális határsértők” bántalmazása. A kormány ezt vitatja, de nem járul hozzá ahhoz, hogy független vizsgálattal tisztázzák a helyzetet, az az állítás pedig, miszerint a vizsgálatra nincs is lehetőség, mert a hivatalos jegyzőkönyvekben nincs szó bántalmazásokról, “cinikus, és azt a gyanút erősíti, hogy semmiképpen nem véletlen túlkapásokról van szó”.
A konzervatív Die Welt Orbán Viktor, egy Mefisztó? címmel közölte Jacques Schuster kommentárját, aki szerint Angela Merkel kancellár ugyan soha nem ismerné el, de régen belátta már, hogy politikája és néhány kijelentése bár jó szándékú, de átgondolatlan és ezért “végzetes” volt. Ha nem így lenne, jelenlegi politikáját nem a kitoloncolás, a megfélemlítés és a visszautasítás hármassága alkotná, de erről nem szívesen beszél a kancellár és pártja, különben be kellene ismerniük, hogy Orbán Viktor, “a budapesti Mefisztó” valójában “nem a pokol fejedelme” volt, amikor lezárta a magyar határt, és ezzel végeredményben a balkáni migrációs útvonalat is – fejtette ki a Die Welt szerzője.
Hozzátette: név nélkül, nem nyilvánosan nyilatkozva “a német kormánypártok csaknem valamennyi politikusa elismeri, hogy ésszerű döntés volt a magyar miniszterelnök részéről Közép-Európa kapuját lezárni”, amit érdemes szem előtt tartani, ha a jogi határzár szigorításával kapcsolatban ismét kitör a felháborodás. “Lehet, hogy a magyarok egyszerűen őszintébbek, mint a német kormány?” – vetette fel Jacques Schuster, hozzátéve: miközben Merkel arra törekszik, hogy a védekezés kemény feladatát átruházza a Földközi-tenger térségében fekvő Európán kívüli országok lássák el, “Budapest elég nyitott ahhoz, hogy elvégezze mindazt, amit egyes megfigyelők “piszkos munkának” neveznek”.
Minden államnak meg kell védenie határait, és nem lehet ezt a feladatot a Földközi-tenger másik oldalán fekvő szomszédos országokra hagyni. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a “korlátozás politikáját” ma már lényegében teljes egyetértésben követik az uniós tagországok, és ebben Dánia és Magyarország az “éllovas”. Meglehet, hogy egyszer majd a németek is követik őket – írta a Die Welt szerzője.
A liberális Süddeutsche Zeitung Áram alá helyezve közölte Cathrin Kahlweit írását, aki kiemelte: az új szabályozás azt jelenti, hogy Orbán “szigorúbb eszközökkel folytatja tovább személyes háborúját”, és hogy a menedékjogot “de facto felszámolták” Magyarországon. A kormányfő azzal érvel, hogy Európában az történik, mint hazájában, a szomszédok nem véletlenül vették át a magyar megoldásokat és a “humanisztikus kirakatbeszédek” ellenére mindenki “hálás, hogy Magyarország távol tartja a migránsokat”. “Van ebben valami, de van egy fontos különbség is” – emelte ki a Süddeutsche Zeitung szerzője, kifejtve, hogy Orbán a legtöbb európai politikustól eltérően nem jogállami problémákkal, az esetleges túlterhelődés veszélyével, az integráció nehézségével érvel. A magyar miniszterelnök a lakosság homogenitásáról, az etnikai keveredés és a kulturális önazonosság elvesztésének veszélyéről beszél, és egyáltalán nem hajlandó befogadni menekülteket.
Az ARD országos köztelevízió Tagesthemen című híradójában a Bayerischer Rundfunk (BR) bajor tartományi közszolgálati műsorszolgáltató munkatársa, Andreas Bachmann kommentárját sugározta, aki kiemelte: az utóbbi időszakban naponta átlagosan 10 menedékkérő érkezett a 10 milliós Magyarországra, így legalábbis “furcsán” hangzik az új szabályozás ostromállapotról szóló magyarázata. Orbán másik érve esetében viszont nem ennyire egyszerű a helyzet – tette hozzá a BR munkatársa, kiemelve, hogy Orbán fájó pontra tapint rá, amikor biztonsági indokokra hivatkozik, és a jogi határzárral lényegében az uniós külső határok jobb védelméről gondoskodik, aminek szükségességéről Németországban is régóta egyetértés van. Azonban az emberi bánásmód szabványaitól nem szabad eltérni, és ezért végeredményben Orbán “hitelteleníti a nagyobb biztonságra és ellenőrzésre vonatkozó, lényegében helyes” törekvést.
A Der Standard című osztrák liberális napilap online kiadásában a lap budapesti tudósítója, Gregor Mayer azt írja, hogy a magyar kormányzat az “állítólagosan fennálló migrációs nyomással” indokolja a menekültjog szigorítását. “A balkáni útvonal egy évvel ezelőtti lezárása óta eközben erősen visszaesett az innen érkező menekültek száma. Azonban ez nem akadályozza meg Orbánt abban, hogy továbbra is populista hangulatot keltsen” – olvasható a cikkben. Mayer megállapítása szerint a kormányfő higgadtan fogadja a nemzetközi kritikát. “Orbán olyan éllovasként tekint magára, akit – reményei szerint – előbb vagy utóbb követni fognak a többiek” – állapítja meg az osztrák lap tudósítója.
Az amerikai üzleti-politikai újság, a The Wall Street Journal (WSJ) arról írt, hogy számos emberi jogi szervezet élesen bírálta a törvénymódosítást, amely a vádak szerint sérti a nemzetközi jogi előírásokat, és amellyel a “tízmilliós Magyarország ismét a menekültellenes harc élvonalába került”. A WSJ a történtek kapcsán kiemelte, hogy jövőre választások lesznek Magyarországon.
A Politico cikkében felidézte, hogy a magyar migrációs politika már korábban is éles bírálatokat váltott ki az uniós intézmények és az emberi jogi szervezetek részéről. A hírportál ennek kapcsán hosszan írt azokról a vádakról, amelyek szerint a magyar rendőrök gyakran bántalmazzák a migránsokat a szerb határ térségében. Ezeket a vádakat a magyar kormány határozottan tagadja – írták.
Magyarország be fogja börtönözni a migránsokat címmel tudósított az új menekültügyi jogszabályról a Libération című francia napilap. A baloldali lap szerint a szabályozással Magyarország “fityiszt mutat az Európai Uniónak”. A tudósító, Florence La Bruyere arra emlékeztetett, hogy 2013-ban az EU, a ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az Emberi Jogok Európai Bírósága nyomására Orbán Viktor lemondott a menedékkérők elzárásáról, de most mégis kitart mellette. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a miniszterelnök is elismerte néhány hete, hogy a szöveg “nyíltan az EU ellen irányul”.
A törvény az újonnan érkezettekre ugyanúgy vonatkozik, mint arra az 586 menedékkérőre, akik februárban Magyarországon tartózkodtak. Miközben 2015-ben 400 ezer migráns haladt át az országon, jelenleg naponta alig tíz embert fogadnak a határ menti két tranzitzónában azok közül, akik legálisan lépnek be az országba. A tudósítás szerint az új szabályozás folytán a menedékkérők ezentúl határozatlan időre tranzitzónákba kerülnek, ahol “szögesdróttal körbevett konténerekben, szabadtéri börtönökben” szállásolják el őket. A tudósító szerint a törvény másik célja: megtagadni a menekültjogot a lehető legtöbb kérelmezőtől.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS