A CEU illiberális politikusok ellenfeleinek képzőhelye, a rendszerváltó és a nyugati elitek közti új kompromisszum terméke volt, egy jelkép. De a jelképek már csak olyanok, hogy azokat lerombolják – állapítja meg Braun Róbert. A 2005-ig Gyurcsány Ferenc egykori főtanácsadójaként is dolgozó Braun a hvg.hu-n azt írta: Orbánék döntése a CEU kapcsán téves, de morálisan nem elfogadhatatlan. Braun írása kirí a ballib lapok – CEU-ügyben is – világvége hangulatot sugárzó, rémunalmas, huhogó cikkeinek tengeréből.
A CEU fenntarthatatlan címmel írt cikket kedden a hvg.hu-ba Braun Róbert volt szocialista politikus, Gyurcsány Ferenc egykori stratégiai főtanácsadója, az Index egyik alapítója. Az írás – noha a Közép-európai Egyetem (CEU) vizionált pusztulásán napok óta jajveszékelő portálon jelent meg – számos olyan, ballib médiumokban ritkaságszámba menő, a méltányosság szándékát tükröző észrevételt tartalmaz, amelyek azt jelzik: a szerző képes stratégiai összefüggésekben is vizsgálni egy-egy közéleti eseményt. Írásának elején Braun Róbert jelezte, ő is Soros-ösztöndíjas volt, és örökké hálás lesz Sorosnak és azoknak, akik az akkori döntést megszavazták. Majd kijelentette:
Álláspontom szerint a CEU megszüntetésének szándéka egy téves, tragikus, de legitim – mert morálisan nem elfogadhatatlan, hazaáruló stb. – politika egy eleme.
Ezután sorra veszi, szerinte a kormány miért csalódott a nyugati világban:
Orbán Viktor és követői úgy látják, hogy a nyugatias, nyitott gondolkodás több kárt okoz, mint amennyi jót hoz; a multikulturalizmus; a társadalmi nem megválasztásának lehetősége; a korábbi társadalmi elnyomásokkal kapcsolatos óvatos, felelősségteli beszéd és cselekvés – vagyis a PC –; a nyitott, kritikus gondolkodású szabadságvágyó emberfők sokaságának képzése és támogatása kudarcot vallott. Szerintük a hagyományos – vagyis fehér-, keresztény- és férfiuralt – struktúráknak nincs alternatívája, minden más káoszt és társadalmi-politikai gyengeséget okoz, amit az európai szabadság és jólét ellenfelei könyörtelenül kihasználnak. Hasonlóképpen kudarcot vallott a szolidaritáselvű társadalompolitika – a szegények nem lettek kevésbé szegények, sőt közben a korábbi (szocialista) elitek tovább gazdagodtak. A nyugatias létmód (ami számukra nem szekuláris, nyitott és szabadságelvű, hanem zsidó-keresztény, fehér és férfiuralt) megőrzése csak így lehetséges. A középosztályi felemelkedést biztosító és társadalmi nyugalmat hozó rend megvédése csak e kudarc elismerése és egy új társadalomformáló gondolat által elképzelhető.
A cikkíró úgy véli: Orbánék szerint a Nyugathoz való csatlakozás hosszútávú stratégiája elbukott, ezért új geopolitikai gondolatra is szükség van: „a Kelet és a Nyugat közötti hídszerep erősítése és e hídszerepből származó előnyök kihasználása annak érdekében, hogy Magyarország meg- vagy visszaszerezze regionális középhatalmi státusát”. Braun szerint e gondolatok nem erkölcsileg elfogadhatatlanok, sőt nem is feltétlenül ostobák, hanem „maradiak és kétségbeesettek”. Gyurcsány volt főtanácsadója sok olyan gondolatot megfontolandónak tart, amelyek Orbánék elmúlt huszonöt évének ideológiai-politikai fordulatát megalapozták. (Bár azt elfogadhatatlannak tartja, hogy a fordulatot „erkölcsileg elfogadhatatlan történelmi revízió és a közpolitikát elfoglaló korrupció és nepotizmus kíséri”.) Viszont elismeri:
Ahhoz, hogy Magyarország játékos legyen egy bonyolult, feszültségteli és veszélyes geopolitikai térben, jelentős kockázatot kell vállalni. Orbán Viktor és követői ezt teszik.
Braun Róbert még szocialista politikusként; Forrás: Youtube.com
Megállapítja: „Orbán és köre távolodik a mag-Európától”, és a távolodás jegyében és a „semlegességhez” szükséges bizalom megszerzéséért gazdasági (Paks, metró) és ideológiai engedményeket tesz a mag-Európa és az USA ellenfelének, Oroszországnak. Az ideológiai engedmények közé sorolja a Soros György és a CEU elleni támadást, majd egy rendkívül fontos gondolat következik, amelyet az elmúlt napokban kézzel-lábbal próbált tagadni minden CEU-ért aggódó ballib megmondóember:
a CEU – minden kiválósága és a magyar akadémiai élethez tett hozzájárulása mellett – Putyin és más illiberális politikusok ellenfeleinek képzőhelye. Helyesen az, hiszen ez a missziója.
Vagyis Braun gyakorlatilag elismeri, hogy a CEU-n egy behatárolt ideológia mentén politikai aktivistákat képeznek. (Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója a PestiSrácok.hu-nak adott minapi nyilatkozatában is hasonlóan fogalmazott: a CEU egy „politikai aktor”.) A volt főtanácsadó azt mondta:
Orbán és követőinek küzdelme rosszul értelmezett folyamatokból történő hibás stratégiai következtetés, de nem morálisan elfogadhatatlan. Ez egy lehetséges stratégiai irány – Ausztria fél évszázadon keresztül jelentős előnyt húzott a hídszerep semleges és korrupt státuszából.
Braun arra is kitért, hogy a CEU nem érdemtelenül bukik el, ha elbukik, mert „sokat tett azért, hogy a nyílt társadalom barátainak köre minél szélesebb, ellenségei támogatói csapata minél szűkebb legyen”. Ráadásul a CEU esetleges magyarországi bezáratása nem a vég, hiszen jelentős tranzakciós költséggel, de másutt újraépíthető. Majd meglepően őszinte, részben önkritikus sorok következnek:
Orbán és követői nem teljesen alaptalanul gondolják azt, hogy Magyarország nyugati csatlakozása kudarc volt. Ebben jelentős a felelőssége Nyugat-Európának és a Nyugat – és a „nyílt társadalom” – kritikátlan barátainak Magyarországon. (…) A ’89 és 2008 közötti működésmód fenntartásához ugyanakkor a nyugati vállalatok és politikusok bizony azokat az eliteket támogatták, melyek ezt a helyzetet elfogadták, rosszabb esetben saját jól felfogott érdekükben kiszolgálták. (…) Ma már én is látom, hogy ez – melyben nekem is volt szerepem – hibás volt; egy öntudatos, értékeit, geopolitikai céljait világosan megfogalmazó, nemzeti érdekeit védő és nem járadékosságra építő politikai elit irányítása mellett Magyarország másutt tarthatna. (…) A nyugat-európai vállalatok örömmel vettek részt a korrupciós játékokban, tolták az adó- és járadékelkerülés hasznát a helyi kisvállalkozásokra, élvezték a befagyott bérek vállalati hasznát. Ez, akárhogy is csűrjük-csavarjuk, a neokolonializmus új formája. A helyi értékek alacsony áron való megszerzése, a mobilitás belső csatornáinak és külső mozgatóinak korlátozása, a felzárkózás lassítása.
Braun szerint a rendszerváltó eliteknek a nyugati elitekkel kötött új kompromisszuma Orbánnal megbukott, és egyébként ennek az új kompromisszumnak a terméke volt a CEU is. Bár a cikkíró jelzi, hogy ő a CEU mellett van, de rögzíti, hogy az egyetem „nyugati elit hatalmi gettót teremtett”.
Ám egyszersmind annak jelképe is, ami a csatlakozás-nyugatosodás kudarcaként látszott: keveseknek sikerül, a többségnek nem.
De mivel a CEU jelkép, ezért lerombolják. „Fenntarthatatlan” – ismeri el Braun.
Forrás: hvg.hu. Fotó: Válasz.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS