Nehogy már a ballibek kisajátítsák május elsejét, a munka ünnepét! Például az a Gyurcsány Ferenc, aki – mióta pártja kivonult az Országgyűlésből – lassan már csak hírből ismeri a munkát, hiszen csak egy-egy konferencián, évértékelőn hallat magáról. Ha szeretné nagy ívben elkerülni Gyurcsányt és a többi hasonszőrű balos okoskodót május elsején, számos program közül választhat. Íme néhány!
A fővárosban idén is megrendezik a Nagy Futamot május 1-én. Az autó- és motorsport szerelmesei testközelből tapasztalhatják meg Budapest utcáin, milyen érzés, ha elmegy mellettünk egy sok száz lóerős Formula 1-es autó, vagy egy közelről ritkán látható versenykamion.
A Tabánban, délután fél háromkor kezdődnek a Tabán Fesztivál koncertjei. Olyan zenekarok fellépéseit tekinthetik meg, mint a Beatrice, a Tátrai Band, vagy a Török Ádám és a Mini. Különleges koncerten újra együtt lép fel majd Deák Bill Gyula és Földes László Hobó.
A kutyásoknak jó hír, hogy 2017 május 1-én, 11:00-17:00 óráig szülinapi kutyás pikniket szervez a Hajógyári szigetre (Golftanya) a Walking Dog Mozgalom, így a kedvenceket sem kell otthon hagyni, sőt!
A szentendrei skanzen (Szabadtéri Néprajzi Múzeum) szokásához híven nagyszerű családi programokkal készül, de a hangulatnak és ízlésnek megfelelően érdemes lehet ellátogatni akár a Kőszegi Sörmajálisra is.
Ez csak néhány kiemelt tipp a számtalan, országos május elsejei program közül, arra azonban helyszíntől függetlenül érdemes lehet odafigyelni, hogy a boltok ezen a napon egységesen ünnepi nyitva tartással üzemelnek, így a plázák, a nagyobb boltláncolatok üzletei, illetve a szupermarketek biztosan zárva lesznek.
Kisajátított ünnep
A térségben a kommunizmus kisajátította május elsejét, amely kezdetben a munka ünnepe volt – mondta Tőkéczki László történész a köztelevízió M1-es csatornáján hétfőn. A XIX. század végén Európában és Észak-Amerikában meghonosodó munka ünnepe az első évtizedekben a nyolcórás napi munkaidőért és a munkakörülmények javításáért vívott küzdelem egyik eszköze volt – mondta. Május elseje nem elsősorban pártpolitikai, hanem a szakszervezeti törekvéseket jelenítette meg, de egyúttal a népi kultúrában élő tavaszköszöntő ünnepekhez is kapcsolódott – fűzte hozzá. Ahogy ez a küzdelem a XX. században Nyugat-Európában egyre több munkásvédelmi, szociálpolitikai eredménnyel járt, május elseje is „fellazult”, vesztett harcos jellegéből. Ugyanakkor Kelet- és Közép-Európában egyre inkább a kommunista pártok sajátították ki, és amikor hatalomra jutottak, a rendszer hivatalos ünnepévé tették – magyarázta Tőkéczki László.
Forrás: MTI, 24.hu. Vezető kép: budapest.utisugo.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS