Hamarosan kiderülhet, végleg hátat fordít-e Donald Trump a párizsi klímaegyezménynek. Mialatt a jelenlegi amerikai elnök kampányában azon poénkodott, hogy inkább hűl, minthogy melegedne a Föld átlaghőmérséklete, a világ 195 országa – köztük a két legnagyobb szennyező Kína és az Egyesült Államok – aláírta azt a vállalást, hogy lehetőség szerint 2 fok alatt tartják a hőmérséklet-emelkedést. Ugyan a párizsi konferencián felszólaltak azoknak a szigetországoknak a képviselői, akik a tengerszint emelkedése miatt már el kényszerültek hagyni lakóhelyüket, Trump csak akkor veszi komolyan az éghajlatváltozást, ha az az angliai golfpályáját veszélyezteti.
Többször foglalkoztunk már az amerikai elnök és üzletember Donald Trump és a globális felmelegedés kérdésének ambivalens viszonyával. Az amerikai elnök már a kampányában sem rejtette véka alá, hoaxnak tartja az éghajlatváltozást, olyan problémának, amelyet szerinte a kínaiak találtak fel, hogy ezzel is gyengítsék az amerikai gazdaságot. Legkésőbb a május végén megtartandó G7-csúcs után kiderülhet, beváltja az -e az amerikai elnök azon ígéretét, hogy kilépteti az USA-t a párizsi klímaegyezményből, amelyet még Barack Obama írt alá.
A globális fölmelegedés kínai fondorlat
Donald Trump már választási kampányában jelezte, megválasztása esetén újragondolja a 2016 áprilisában, Párizsban megkötött klímaegyezményt, amelynek célja a károsanyagkibocsátás-csökkentésének globális megszervezése volt. Az amerikai üzletemberként kampányában bemutatkozó Trump nem meglepő ódon éppen egy olajipari konferencián fejtegette, hogyha az USA gazdasági érdekei úgy kívánják, felbontja a szerződést. A kampány során a jelenlegi amerikai elnök többször fogalmazott meg kritikát a globális fölmelegedés, és annak hívei ellen, Twitter-bejegyzéseinek egyik visszatérő eleme volt, hogy a klímaváltozás egy hoax, a Föld nemhogy melegszik, éppen ellenkezőleg, hűl. Egy elnökjelölti vitában nagyon drága adóformának nevezte a globális felmelegedést, sőt egy más alkalommal arról is írt, a globális fölmelegedést a kínaiak találták fel, hogy így gyengítsék az amerikai gazdaságot.
A két legnagyobb szennyező is aláírta; climatechangenews.com
Utóbbi kijelentése azért különösen pikáns, mivel éppen a választási kampány ideje alatt jelentette be Kína és az Egyesült Államok egy közös sajtótájékoztatón, hogy aláírják a párizsi klímaegyezményt. A két ország csatlakozása azért volt jelentős előrelépés, mert közösen a világ széndioxid kibocsátásának 38 százalékáért felelősek.
A profit mindenek előtt
Sokat elárulhat Trump klímaegyezménnyel kapcsolatos hozzáállásáról, hogy számtalan sikertelen vagy elkaszált intézkedését követően eltörölte Obama környezetvédelmi csomagját. Mint arról beszámoltunk, az új rendelettel Trump feloldotta az üvegházhatást kiváltó anyagok kibocsátásának korlátozását, biztosította a szénbányászat és a korábban bezárt szénerőművek újranyitásának lehetőségét, feloldotta a szövetségi szénbányák működésére kimondott moratóriumot és engedélyezte a rengeteg környezetvédelmi problémával járó palaolaj-kitermelést. Indoklása szerint mindezzel az USA energia-függőségét akarta feloldani hazai forrásból kielégítve a szektor igényeit. Trumpra jellemző fricska, hogy a rendeletet éppen az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) épületében írta alá.
Trump az EPA épületében; fotó: nydailynews.com
Közel a döntés
A világ vezető politikusai többször is aggodalmuknak adta hangot amiatt, hogy Donald Trump esetleg valóban beváltja ígéreteit, és kihátrál az egyezményről. Az ENSZ nemrégiben megtartott 23. Éghajlatváltozási Keretegyezmény (COP 23) ülésének előkészítő tanácskozásán elhangzott, a washingtoni vezetés a közeljövőben döntést hoz arról, hogy az Egyesült Államok felmondja-e az egyezményt. Bár a döntést megjósolhatatlannak nevezték, mivel Donald Trump tanácsadóinak körében, ugyanakkor jelezték, az egyezményt nem lehet újratárgyalni, mert már hatályba lépett, és a nemzetközi jog részét alkotja. Szakértők szerint ugyanakkor nem fenyeget “dominóhatás”, nem várható, hogy más országok is követnék az Egyesült Államok példáját.
Érdekes mozzanat, hogy miközben Donald Trump Twitter-üzenetében gratulált a nemrégiben megválasztott Emmanuel Macron francia miniszterelnöknek jelezvén, hogy már alig várja a közös munkát, Macron nemrégiben olyan videót tett közzé, amelyben Franciaországba invitálja az USA klímakutatóit, szakembereit, mérnökeit és cégeit. Mint kifejtette, a nemrégiben megválasztott amerikai elnöknek feltett szándéka, hogy csökkenti a klímakutatásra és fejlesztésre szánt kiadásokat, Európa és különösen Franciaország ellenben tárt karokkal fogadja a szakembereket. Macron egyúttal üzent az európai fejlesztőknek és mérnököknek, hogy komolyan veszik a globális felmelegedés problémáját, és biztosítani fogják a szükséges forrásokat. Amerikai kollégáikat pedig Franciaországba invitálta. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy Macron fricskája csak annak a tendenciának a folytatása, amely már a kampánya során megfigyelhető. Sajtóforrások írtak korábban arról, hogy Macron jelentős médiatámogatást kapott egy olyan nemzetközi szervezettől, amely előszeretettel azonosította ellenfelét Marine La Pen-t és politikáját Trumppal.
Három forgatókönyv
Portálunk a témával kapcsolatban megkereste Botár Alexát, az MTVSZ programvezetőjét, aki kérdésünkre elmondta, jelenleg három forgatókönyv sejthető arra vonatkozóan, hogyan cselekszik majd Donald Trump. Az első lehetőség, hogy az USA nemzetgazdasági okokra hivatkozva egyszerűen felbontja a Párizsi megállapodást. A második, hogy az USA megpróbálja újratárgyalni a megállapodást és gyengíteni a kibocsátáscsökkentésre tett vállalásain, ugyanis Barack Obama korábban arról írt alá vállalást, hogy a 2005-ös szinthez képest 2020-ra 30 százalékkal csökkenti az USA széndioxid-kibocsátását. A harmadik lehetőség, hogy „csak” az USA vállalásain akar majd az amerikai elnök változtatni. Botár Alexa hozzátette, a friss hírek alapján Trump a május végi G7 csúcs után fogja bejelenteni döntését. Trump nyilatkozataiból és eddigi lépéseiből ítélve az sem kizárható, hogy az elnök teljes egészében kihátrál majd az egyezményből, azaz a legpusztítóbb megoldást választja majd.
Kína találta ki…; fotó: twitter.com
A szakértő arról is beszélt, a klímamegállapodás életbelépésének feltétele volt, hogy a kibocsátásért felelős országok minimum 55 százaléka csatlakozzon az egyezményhez, és mivel már hatályba lépett, az USA esetleges kilépése után is érvényben marad. Ugyanakkor az eddigi vállalások (195 országtól) sem elegendőek a klímavédelmi célok eléréséhez, csak közelítenek hozzá. Az USA kilépésével még távolabbra kerülhet a cél, hogy a kritikus 2 fokon belül maradjon a globális átlaghőmérséklet-emelkedés, holott az ennél magasabb emelkedés beláthatatlan katasztrófákkal járhat együtt.
A fejlődő országok segítése is veszélybe kerülhet
Az MTVSZ programvezetője kitért arra is, nehezebb helyzetbe kerülhet az a nemzetközi zöld klímaalap (Green Climate Fund) is, amelyet 2020-ig 100 milliárd dollárral terveznek feltölteni. A folyton Amerika gazdasági érdekeit emlegető Trump ugyanis dönthet úgy, hogy a beígért 3 milliárd dollár helyett nem fizet többet annál az 500 millió dollárnál, amelyet eddig beadtak a közösbe. Hazánk 2 milliárd forinttal járul hozzá az elképzeléshez. Amennyiben a klímaalapba nem fizet be az USA, és ez más országokat is elbizonytalanít, úgy veszélybe kerülhet a cél, hogy a fejlődő országok alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás hatásaihoz, és ne kövessék el ipari fejlődésük során a fejlettek hibáit. A klímaalap forrásait annak ösztönzésére szánták, hogy a fejlődő országok klímabarát módon fejlesszék gazdaságukat, megújuló energia technológiákkal.
A szakértő arról is beszélt, szerinte nem valószínű, hogy Trump lépéseinek hatására Európa képes lenne tömegesen elcsábítani az USA klímakutatóit, tudósait, szakembereit. Ugyanakkor azok a cégek, amelyek a megújuló energia piacán tevékenykednek, elgondolkodhatnak azon, hogy máshol teszik le székhelyüket, ezt ugyanakkor nehéz megjósolni.
Forrás: PestiSrácok.hu; kezdőkép: bbc.co.uk
Facebook
Twitter
YouTube
RSS