Több mint ezer kiló mocsokban tárolt hús, hazánkban terített, más országokban a forgalomból kivont Mars csoki, nyüvektől hemzsegő tojás, tonnaszám lefoglalt ismeretlen eredetű zöldség – csak néhány példa arról, hogyan igyekeznek a kereskedők a lejárt, csökkent minőségű élelmiszert a fogyasztóknak eladni. Az élelmiszerhulladék a rossz koordináció, helytelen tárolási körülmények, átgondolatlan előállítás eredménye, miközben az emberiséget érintő egyik legjelentősebb probléma az élelmiszer-pazarlás. A NÉBIH most pályázattal gyűjtené össze a jó hazai példákat a probléma megoldására.
Az Európai Bizottság becslése szerint csak Magyarországon évente kétmillió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik. Erre a kihívásra reagált a NÉBIH is pályázatával, a szakmai közvélemény számára összegyűjteni és bemutatni azokat az élelmiszerhulladék képződést megelőzését szolgáló jó gyakorlatokat, amelyeket a élelmiszerlánc-szereplői alkalmaznak. Egy korábban megjelent sajtóhír szerint a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK) az élelmiszerhulladékok keletkezésének megelőzéséé, csökkentéséé lesz a főszerep, itt kerül ugyanis átadásra az Élelmiszerhulladékok megelőzéséért díj, amelyre május 31-ig pályázhatnak az érdeklődők. A OMÉK szeptember 20. és 24. között rendezik meg Budapesten. Alábbi összefoglalónkban az elelmiszer-pazarlással, kukából étkező lázadókkal, és az előremutató kezdeményezésekkel foglalkozunk.
Fotó: allthatisinteresting.com
Kétmillió tonna élelmiszer évente, csak Magyarországon
A nyugati társadalom élelmiszer-pazarlása ellen indult egyik mozgalom az angolszász nyelvterületről kiindulva terjedt el Európa más nagyvárosaiban is. A freegan-ok a nagyobb élelmiszerüzletek környékén kidobált, tökéletesen fogyasztható ételekből élnek, de a felkapott éttermek által kidobált, zárás előtt drága pénzen árult ételkülönlegességeket sem vetik meg, amelyek szintén mind a kukában landolnak, a személyzet hozzáállásától függően, akár tökéletesen fogyasztható állapotban.
Akár vegán diétát is tarthattak volna
Mint arról a FoxNews korábban beszámolt, egy kanadai házaspár is megpróbálkozott azzal, hogy fél éven át csak kidobott élelmiszert fogyasztanak. Mint kiderült, a szupermarketek körül elhelyezett kukák bőségesen ellátták őket élelemmel, szó sem volt arról, hogy éheztek volna, sőt. Mint elmondták, még raktárkészletet is felhalmoztak csokoládéból, de rendszeresen fogyasztottak csirkehúst és szinte tökéletes állapotú gyümölcsöket. Mint a házaspár arról beszámolt,
még az sem okozott volna különösebb gondot, ha gluténmentes, organikus vagy vegán diétát akartunk volna tartani.
Fotó: tonywideman.com
Visszadolgozás
A NÉBIH portálunknak elmondta, eddig is számos erőfeszítés történt a cégek részértől az élelmiszerhulladékok csökkentésére, elsősorban gazdasági megfontolások miatt. Az informatikai rendszerek térnyerésével a készletezési és beszerzési rendszerek fejlődése lehetővé teszi hogy a nyersanyagok ütemezetten álljanak rendelkezésre a gyártáshoz és a forgalmazáshoz igazodva. A NÉBIH hozzátette, az élelmiszeriparban az élelmiszerhulladékok csökkentésére régóta elfogadott a megfelelő higiéniai feltételek mellett a termékek formázásakor óhatatlanul keletkező maradékok, nyesedékek visszadolgozása. Erre rengeteg példát találhatunk a sütőipartól az édesiparon át egészen a húsiparig. A jelenlegi pályázat célja, hogy a meglévő tudásbázist fölfejlesztve a jó gyakorlatokat összegyűjtsék és népszerűsítsék, például a NÉBIH honlapján, vagy az oktatásban, szakmai fórumokon.
Arra a kérdésünkre, hogy a romlandó maradékélelmiszer eladományozásának megszervezése, vagy a maradék termelődésének megelőzése –e a fontosabb feladat, a NÉBIH úgy válaszolt, bár a két tevékenység nem zárja ki egymást, a megelőzés lenne az elsődleges feladat, főleg a maradékélelmiszerek fokozódó higiéniai kockázata miatt, hiszen idővel megromlanak. Hozzátették, a lejárati idő jelentette egészségügyi és gazdasági kockázathoz ráadásul a lejárt tételek átcímkézéséből eredő csalások is hozzátartoznak.
Az EU-ban nagy problémát jelentenek a pazarló háztartások
A NÉBIH kitért arra is, az élelmiszerhulladék csökkentésében az Európai Unió elsősorban a koordinációra, azaz az információk időbeni megosztására és a rendszerszerű működésre helyezi a hangsúlyt. A romlandó élelmiszerek elhelyezése is arra mutat rá, ha nem várjuk meg az utolsó pillanatot, akkor egy jól működő hálózat esetében még a lejárati időn belül eljut az élelmiszer a rászorulóknak. A másik célterületet a háztartások képviselik, az Európai Unióban a legnagyobb méretű pazarlás ugyanis a háztartások szükségleteit meghaladó mennyiségű élelmiszer beszerzéséből, illetve a helytelen otthoni tárolási gyakorlatból fakad. Ennek megfelelően az EU a vásárlói szegmensre – a figyelemfelkeltésre és a beidegződött rossz szokások megváltoztatására – is különösen nagy hangsúlyt fektet.
Fotó: autonomies.com
Egy másik újszerű célkitűzés, hogy a tagállamok megpróbálják a jövőben hatékonyabban számszerűsíteni a vállalkozások által termelt élelmiszerhulladékokat. Addig, amíg nem mérhető pontosan a veszteség, nagyon nehéz szabályozási javaslatokat (például pénzügyi ösztönzést) kidolgozni.
Hazánkra is jó példaként tekintenek
Portálunk arról is érdeklődött, milyen nemzetközi példákból meríthetnek a hazai cégek. A NÉBIH válaszában hangsúlyozta, a hazai élelmiszeriparban és kereskedelemben jelentős súlyt képviselnek a nemzetközi vállalatok, ezért számos külföldi gyakorlat meghonosodott a hazai piacon is, ugyanakkor a magyar cégek is rendelkeznek saját fejlesztésekkel. Hozzátették, a Magyar Élelmiszerbank Egyesületre egyenesen más országokban tekintenek „nemzetközi jó gyakorlatként”. A NÉBIH emellett elmondta, a háztartások élelmiszerpazarlásának tekintetében még gyermekcipőben járunk.
Nem tudjuk, ugyanúgy csinálnak -e mindent a multik
Szerettük volna megtudni, vannak –e esetleg arra vonatkozó adat, hogy a nemzetközi cégek hasonló módon alkalmazzák –e módszereiket a felesleges élelmiszer termelődésére, elhelyezésére, felhasználására külföldön, mint hazánkban. Mint a NÉBIH válaszában elmondta, egyelőre nem készült ilyen típusú, vagyis vállalati gyakorlatokra fókuszáló felmérés nemzetközi színtéren. Sokszor ráadásul nem csak az eljárások, hanem még az adatok is bizonytalanok. A FUSIONS nevű, 13 ország (köztük Magyarország) által működtettet egyik legfontosabb európai élelmiszerhulladékokkal kapcsolatos projekt tanulmányában éppen ezért egyik legnagyobb akadályként a szisztematikus információgyűjtés hiányosságait hangsúlyozzák. A NÉBIH hangsúlyozta:
Amit biztosan állíthatunk, hogy az anyagi ösztönzés rendkívül fontos hazánkban és külföldön is a hosszú távú eredmények eléréséhez, legyen ez akár veszteség-megtakarítás vagy akár adókedvezmény.
Forrás: MTI/NÉBIH/divany.hu/lemon.hu/PestiSrácok.hu; kezdőkép: frenchfoodintheus.org
Facebook
Twitter
YouTube
RSS