Trump már a választási kampányában világossá tette, profitot akar, és az USA gazdasági újraélesztését a szén-, és olajbányászat feltámasztásában látja, optimizmusát azonban még az iparág vezetői sem osztják. Bejelentésének köszönhetően, miszerint az USA kifarol a párizsi klímaegyezményből, az Egyesült Államok klímavédelmi potyautas lehet, amely úgy akar profitálni más országok erőfeszítéseiből, hogy önmaga ellentétes politikát folytat. Kína máris bejelentette, elvállalja a vezető szerepet a klímavédelmi törekvések képviseletében, holott az amerikai elnök éppen Kína elsőbbségétől féltette az USA gazdaságát.
Túl drága volt
Ismert, Donald Trump csütörtökön jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a 2015 végén Párizsban aláírt nemzetközi klímavédelmi egyezményből, amelyben az USA önként vállalta, hogy 2025-re 26-28 százalékkal csökkenti károsanyag-kibocsátását a 2005-ös bázisévhez képest. Az elnök azt hangoztatta, az egyezmény túl drága az Egyesült Államok számára, és – mint fogalmazott – ő egy jobb és tisztességesebb üzletet kíván tető alá hozni. Az elnök utalt arra is, hogy a kilépés elhatározásával betartja választási ígéretét, miszerint az amerikai nép, az amerikai munkások érdekei az elsődlegesek. Trump nehezményezte, hogy a párizsi egyezmény alapján Kínának lehetősége nyílik a károsanyag-kibocsátás 2030-ig történő növelésére.
Fotó: time.com
Trump profitot akar
Mint arról korábban beszámoltunk, Donald Trump már választási kampányában arról beszélt, hogy elnöksége esetén az amerikai olajipart és szénre alapuló gazdaságot fejlesztené, és ezzel párhuzamosan kihátrálna a klímavédelmi egyezményből. Trump az olajban gazdag Észak-Dakota fővárosában, Bismarckban tartott olajipari konferencián mondott beszédében kijelentette, támogatni fogja a kanadai-amerikai Keystone XL olajvezeték megépítését, amelyet Barack Obama amerikai elnök utasított el környezetvédelmi okok miatt.
Meg akarom építeni, részt akarok a profitokból
– mondta akkor Trump, hangsúlyozva, hogy így fogják az Egyesült Államokat újra gazdaggá tenni.
A milliárdos üzletember az olajipari konferencián hozzátette,
minden idejét múlt, szükségtelen, a munkásoknak ártó, vagy a nemzet érdekeivel ellentétes szabályozást megszüntetünk, de teljes egészében.
Orbánt is sokkolta
A miniszterelnök a Kossut rádióban arról beszélt, Magyarországon közmegegyezés van abban, hogy a klímaváltozás valóság, veszélyes dolog, és mivel globális természetű, ezért a vele szembeni fellépés is globális szintű cselekvést igényel.
Ez ellentétes mindazzal, amit az amerikai elnök döntött
– tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint Donald Trump elhatározásának következményein még “gondolkodni” kell.
Pikáns, hogy míg korábban Donald Trump Twitter-üzenetében gratulált Emmanuel Macron francia miniszterelnöknek jelezvén, hogy már alig várja a közös munkát, Macron olyan videót tett közzé, amelyben Franciaországba invitálja az USA klímakutatóit, szakembereit, mérnökeit és cégeit. Mint kifejtette, a nemrégiben megválasztott amerikai elnöknek feltett szándéka, hogy csökkenti a klímakutatásra és fejlesztésre szánt kiadásokat, Európa és különösen Franciaország ellenben tárt karokkal fogadja a szakembereket.
Macron videóüzenetben csábította a tudósokat; fotó: metro.co.uk
A szénipar sem lelkesedik Trump ötletén
Az, hogy mi várhat az elkövetkezőkben a klímavédelmi célok háttérbeszorulásával az USA gazdaságában, arra Trump kampányígéreteiből lehet következtetni, amelyek egyik alapja a kevesebb környezetvédelmi szabályozás, és a kitermelés növelése. A 2015-ös adatok szerint az USA volt a világ legnagyobb petróleum-, és természetes gáztermelője, Trump azonban láthatóan ennél is többet akar a rétegrepesztéses technológiának köszönhetően. Az amerikai elnök már korábban is többször bírálta elődjét, amiért egyes szövetségi területeken és vizeken bányászati tilalmat vezetett be.
Trump arról is többször szólt, hogy egyik legfőbb célja az USA energetikai függetlenségének elérése, mint fogalmazott, az ellenséges olajkartellek nem használhatják fegyverként az USA ellen az olajat. Trump hasonlóképpen támogatja a szénipar felélénkítését, a 2008-as kitermelési csúcs óta ugyanis látványos 25 százalékos visszaesés. Időközben ráadásul a jóval környezetbarátabb gáz felhasználására való átállás, illetve ennek állami ösztönzése jótékonyan hatott mind a károsanyag-kibocsátásra, mind a technológia fejlődésére. Trump ezt a pozitív folyamatot is elgáncsolhatja a szénipar előtérbe-helyezésével, holott még az egyik tekintélyes cég vezetője, Robert Murray is úgy nyilatkozott, soha többé nem lesz már virágzó ez az iparág.
További probléma lehet, hogy Trump sosem látta meg az üzletet a zöldenergiában. Nyilatkozatai szerint a napenergiát túlságosan költségesnek tartja, míg a szélerőművekkel kapcsolatban olyan aggályokat fogalmazott meg, hogy megölik a madarakat.
Trump erősnek akar mutatkozni; fotó: nationalreview.com
Erősnek akar mutatkozni
Portálunk kérdésére Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője elmondta, sem gazdasági, sem társadalmi adatok nem támasztják alá, hogy az USA jól jár azzal, hogy elfordul a klímavédelmi céloktól. Véleménye szerint Donald Trump csak be akarja váltani korábbi választási ígéreteit, így erős kezű vezetőként mutatkozhat. Az erőfitogtatáson túl azonban a lépés nyilvánvalóan kedvez a szén- és olajlobbinak is. Az MTVSZ programvezetője arról is beszélt, a párizsi megállapodás való kilépés a Brexithez hasonlóan hosszabb, akár 2019-ig is elhúzódó folyamat. A tárgyalások során egyértelművé válik, illetve maga Trump is ráébredhet arra, hogy nem kell kilépnie az egyezményből ahhoz, hogy az USA klímavédelmi vállalásait csökkentse, vagy máshogy módosítsa. A folyamat egyes állomásainál tehát vannak visszafordító pontok, és ez halvány reménykedésre is okot adhat, hogy az amerikai elnök meggondolja magát. Ugyanakkor, ha az USA egyszer kilép, már sokkal nehezebben léphet ismét vissza, a szédelgő országokat ugyanis nem jutalmazza a diplomácia és a nemzetközi jog.
Az USA a klímavédelmi potyautas
A szakértő arról is beszélt, a kilépéssel az USA a klímavédelem potyautasa lesz, amely más országok erőfeszítéseiből akar úgy profitálni, hogy önmaga éppen ellenkező gazdaság-, és klímapolitikát folytat. Botár Alexa megjegyezte, érdekes módon más országoknak megéri a klímavédelembe invesztálni. Hozzátette, a történelem gyakorlatilag Trumppal megismételte önmagát, hiszen korábban a Clinton-adminisztráció készítette elő a Kiotói Jegyzőkönyv aláírását, amelyből az őt leváltó republikánus Bush táncolt vissza, aki végül nem ratifikálta. A különbség annyi, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv jogilag kötelező vállalásokat fogalmazott meg.
Az USA és Kína még együtt jelentette be az egyezményhez való csatlakozását; fotó: independent.co.uk
Botár Alexa szerint ez a látványos huzavona illetve az USA környezetvédelmi törvényeinek megnyirbálása odáig vezethet, hogy a piac elveszti bizalmát Trump elnök amerikai gazdasági álmában, erre több tiltakozó amerikai és multinacionális vállalat – köztük részben zöldenergiával is foglalkozó, és abból jól profitáló olajcégek – nyilatkozata is utal. Ráadásul a Trump által ösztönözni kívánt szénbányászat világszinten is leszállóágban van, a munka nem tartós és nincs kellő hozzáadott értéke, az iparág mesterséges újraélesztése nem fog hosszabb távú gazdasági eredményekkel járni.
Kína máris nyeregben
Az USA a kilépést követően már csak megfigyelőként vehet részt a klímavédelmi tárgyalásokon, klímapolitikai érdekérvényesítése csökken, háttérbe kerül – hangsúlyozta a programvezető. Kína Trump bejelentését követően máris bejelentkezett a klímavédelem vezető szerepére. A döntés ráadásul belső feszültségeket is okozott, hiszen New York, Washington és Kalifornia államok bejelentették, kitartanak a klímavédelmi célok elérésében.
Forrás: MTI/vox.com/PestiSrácok.hu; kezdőkép: nytimes.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS