Az MSZP Botka László gondnoksága alá került, a Jobbik Simicska parlamenti szócsöve lett, az LMP pedig a saját maga által előterjesztett rendkívül szigorú szabályozást sem támogatta – jelentette ki a „lex csicska” pénteki elfogadása után Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. Szerinte az ellenzék a korrupció pártjára állt azzal, hogy nem támogatta a jogszabályt. Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke példátlannak nevezte, hogy az MSZP a saját, négy nappal korábbi módosító javaslatát leszavazta.
A mostani szavazásnál az derült ki, hogy az ellenzék nem hajlandó a pártok feketefinanszírozásának rendszerét fölszámolni. Az MSZP, a Jobbik, az LMP és a DK is a korrupció pártján áll – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Kósa Lajos. A Fidesz frakcióvezetője szerint az elmúlt időszakban láthatóvá vált, hogy
az MSZP teljes egészében gondnokság alá került; a gondnokot Botka Lászlónak hívják. Innentől kezdve teljesen nyilvánvaló, hogy az MSZP-vel mint önálló entitással számolni nem lehet.
Simicska Lajos kapcsán megjegyezte: a nagyvállalkozót idáig a Jobbik felvásárlása lekötötte, de most már van neki parlamenti szócsöve. Az LMP pedig a saját maga által előterjesztett, rendkívül szigorú szabályozást sem támogatta.
Mint arról a PestiSrácok.hu beszámolt, a településkép védelméről szóló törvény módosításával szigorította az Országgyűlés a politikai reklámok kihelyezését pénteki rendkívüli ülésén. Az államfő által megfontolásra visszaküldött, „lex csicskaként” is emlegetett jogszabály módosítását 123 kormánypárti igen szavazattal, 68 ellenzéki képviselő ellenszavazata mellett fogadta el a parlament. A településkép védelméről szóló jogszabály kiegészült a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó különös szabályokkal.
„Aki fizet, az petyegtet”
A pénteken elfogadott jogszabály arról szól, hogy költségvetési vagy költségvetési alrendszerhez tartozó szervezet csak listaáron reklámozhatja magát kültéri felületeken, nem fogadhat el kedvezményeket, ha pedig a listaárat sokallja, akkor nyílt közbeszerzést kell kiírnia, hogy olcsóbb árhoz jusson – részletezte Kósa Lajos. Mint fogalmazott:
Így bújtatott, fekete pártfinanszírozásra a jövőben nem lesz mód Magyarországon. Azon pedig még dolgozunk, hogy az áruk és szolgáltatások terén is bezárjuk a tiltott pártfinanszírozás kiskapuit.
– emelte ki a frakcióvezető. Ma Magyarországon pártokat magánszemélyek finanszírozhatnak adózott pénzből, nyilvánosan, 500 ezer forint felett pedig az adományozó nevét és adatait is közölnie kell a pártnak. Ez azért fontos – húzta alá Kósa –, hogy látható legyen,
mely pártok milyen pénzből működnek, hiszen – miként a régi mondás tartja –: „Aki fizet, az petyegtet.”
Költségvetési csalás gyanúja
Kósa Lajos szerint tudnunk kell, hogy egy párt a saját véleményét mondja-e, vagy más érdekeket képvisel. A finanszírozás kétféleképpen valósulhat meg: pénzadomány formájában, vagy olyan szolgáltatást, árut juttat valaki a pártnak, amely mélyen a piaci ár alatt van. Hozzátette: az is támogatás, ha valaki 3000 forintért vesz egy óriásplakátot, miközben annak listaára 35 ezer forint. Ebben az esetben egyébként fölvetődik a költségvetési csalás gyanúja is, hiszen nem a 35, hanem csak a 3 ezer forint után fizetik be az áfát. (Mint azt megírtuk, a Jobbik-Simicska-féle mutyigyanús plakátolás ügyében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal már nyomoz.)
A pártok fekete finanszírozása a korrupció melegágya, ennek a kiskapunak a bezárásáért terjesztették be az első javaslatukat a parlamentnek
– idézte föl a Fidesz frakcióvezetője. Egyúttal megjegyezve: nem a plakátolás betiltásáról volt szó, hanem arról, hogy arra csak listaáron legyen lehetőségük a pártoknak. Emlékeztetett, a vita során a szocialisták olyan javaslatot nyújtottak be, amely teljes tilalmat irányzott elő, vagyis hogy semmilyen politikai szervezet érdekében ne lehessen plakátolni.
Mi egyébként ezt is elfogadtuk volna, mert azt gondoljuk, hogy az ilyen típusú korrupció fölszámolása abszolút közügy. Ha az történik, aminek most a szemtanúi vagyunk, hogy néhány milliárdos fölvásárolja a magyar politikai pártokat, akkor nem az lesz az országban, amit a választók, hanem amit ezek a milliárdosok akarnak – az pedig nem feltétlen esik egybe a közérdekkel.
Példaként említette, hogy az egyik ilyen milliárdos, Soros György be akarja hozni Magyarországra a migránsokat, miközben a magyarok 85 százaléka élesen ellenzi ezt. Simicska Lajos esetében pedig azt láttuk, hogy a Jobbik korábbi, kisbirtokokat támogató földpolitikájának hátat fordítva hirtelen a Simicskához hasonló nagygazdálkodók érdekeit kezdte képviselni, és onnantól élesen ellenezték a Földet a gazdáknak! programot – idézte föl Kósa Lajos.
Gulyás: Példátlan, hogy az MSZP leszavazta saját javaslatát
Gulyás Gergely (Fidesz), a parlament törvényalkotási bizottságának elnöke a sajtótájékoztatón emlékeztetett: hétfőn ötpárti egyeztetést tartottak az MSZP kezdeményezésére, azon a szocialisták saját javaslattal éltek, amelyet azonban pénteken ők maguk (az MSZP-sek!) leszavaztak. Ez példátlan, ilyen még nem fordult elő, hogy egy párt négy nap alatt megváltoztatta volna az álláspontját a saját módosító javaslatáról – mondta Gulyás Gergely. Egyben jelezte: a módosító javaslat az ötpárti egyeztetés után érkezett elektronikus úton, „módosító javaslat” fejléccel. Ugyanakkor a kormánypárti politikus elmondta, a javaslat kétharmados többséget igényelt volna, ezt azonban nem kapta meg pénteken a parlamentben, így közjogi következménye nem lesz az ügynek. Annak kapcsán, hogy Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje arra hivatkozik, ő megvétózta a javaslatot, Gulyás kijelentette: az MSZP frakcióvezetője adta be a módosító javaslatot, és azt nem vonta vissza – vagyis ő a törvényalkotási bizottság elnökeként azt nem tekinthette semmisnek sajtóhírek alapján. Az RTL Klub újságírójának kérdésére, hogy a CÖF-re és a Momentumra miért nem vonatkozik az elfogadott jogszabály, Kósa Lajos kijelentette: rájuk is pont ugyanúgy vonatkozik a jogszabály, amennyiben államháztartási szervezettől kaptak, kapnak-e támogatást.
Minden felelősség az ellenzéké, ha lesznek visszaélések
A törvényalkotási bizottság elnöke felhívta a figyelmet, hogy a kampányfinanszírozás terén komoly előrelépés volt, hogy 2014-ben nem kellett különböző támogatókhoz, nagyvállalkozókhoz rohangálniuk a pártoknak, az esélyegyenlőség keretében mindenkinek lehetővé tették, hogy 703 millió forintot állami támogatásként fordíthasson a kampányra. Ezt helyes és jó lépésnek minősítve Gulyás Gergely kifejtette: elfogadták azokat a kritikákat, hogy voltak olyan kis pártok, amelyek ezzel visszaéltek, mindent megtettek, hogy ezt orvosolják. Ám miközben az ellenzék a kampányfinanszírozási törvényből a rá nézve kedvező állami támogatást elfogadta, örült neki, közben – immár másodjára – nem járult hozzá, hogy az ilyen típusú visszaélési lehetőségeket megszüntessék, a kiskapukat bezárják – húzta alá a kormánypárti politikus.
Minden felelősség az ellenzéki pártokat terheli azért, ha bármilyen visszaélés e területen a választások során lesz
– szögezte le. Egyúttal közölte, az ügyet lezártnak tekintik, fél évvel a választások előtt már kampányfinanszírozási törvényt, választási eljárási törvényt, választójogi törvényt módosítani nem elegáns.
Vezető kép: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS