Az Országgyűlés egyik utolsó döntése volt, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába (ÁBTL) kerülhetnek azok a mágnesszalagok, amelyeken a Kádár-rendszer utolsó éveinek állambiztonsági információit tárolták. Ha megkapják a mágnesszalagokat, akkor azonosíthatók lesznek az eddig csak fedőnéven ismert ügynökök. Kónyáné Kutrucz Katalin, a levéltár főigazgató-helyettese szerint nem jó ötlet nyilvánosságra hozni a hálózati nyilvántartást – írja csütörtöki számában a Magyar Idők.
Mint a lapnak adott interjúban Kónyáné Kutrucz Katalin elmondta, a papíralapú hálózati nyilvántartásban nem csak ügynökök szerepelnek. Ott tartották nyilván a sikertelen beszervezéseket, a figyelőkartonosokat, azaz azokat, akiknek csak tervezték a beszervezését, és ott szerepelnek a 6a kartonosok, akik egy ügynök valamilyen szempontból érdekes kapcsolatai. A tényleges tevékenységről a karton nem sokat árul el. Van, aki nem jelentett, van, aki jelentett, de érdemi információt nem adott, és van, akinek a jelentése miatt valaki állását vesztette, bebörtönözték vagy felakasztották. A listán mindegyikük egyenlő lenne, ez történelemhamisítás.
Másik oldalról meg nem szerepelnének a listán azok, akik nincsenek benne a hálózati nyilvántartásban, de a megfigyeltek dossziéiból megállapítható, hogy káros ügynökök voltak – mutatott rá a levéltár főigazgató-helyettese.
Arra a kérdésre, hogy a törvénymódosítással a levéltárba hány mágnesszalag kerül át, és mit tartalmaznak, Kónyáné Kutrucz Katalin elmondta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalban háromfajta adattárat tartalmazó mágnesszalag van.
A H jelű a hálózati adattár, amely ugyanúgy, mint a papíralapú hálózati nyilvántartás, nemcsak az ügynökök adatait tartalmazza, hanem a figyelőztetett és a 6a kartonos személyeket is. A G jelű adattár a megfigyeltek adatait tartalmazza, továbbá van a K jelű, azaz a kémelhárítási adattár. A nyilvántartások nem teljesek, rendszeresen töröltek belőlük adatokat.
Mint mondta, eddig azért nem lehetett kutatni ezeket, mert a levéltár nem vehetett át államtitkot, és ebben államtitok is van.
Biztos vagyok abban, hogy államtitokként van számon tartva egy csomó olyan név, amelynek már nincs szüksége erre a minősítésre”
– vélte Kónyáné Kutrucz Katalin.
MTI; Fotó: MTI/Kollányi Péter
Ferenc
2017-07-07 at 10:22
Magatokból indulsz ki, vagy diszlexiával küzdesz?
Gunma
2017-07-06 at 10:37
Persze, es urgeborbe varrt matrjoskababakban cserelik ki az informaciokat… 🙂
Ezen a koncon mar ragodik egy ideje Gyurcsany, de nem tud kihozni belole semmit, mert nem is lehet. Te, mint mezei bertroll, eselytelen vagy ebben az ugyben.
Egyebkent szazszor inkabb Putyin, mint a brusszeli idiotak.
Amugy; olvasd mar el a cikket, te szerencsetlen egysejtu – ha eddig nem tudtad, hogy mi a problema ezekkel a nyilvantartasokkal. Eleg egyszeruen es erthetoen le van irva, hogy nem lenne kivanatos osszekeverni a megfigyeloket a megfigyeltekkel, a kesobbiekben beszervezendokkel, a passziv “besugokkal”, a dezinformatorokkal, stb. Ez kb. epeszu gondolkodassal is belathato; mondjuk az egybites agyaddal nem biztos hogy kepes lennel erre.
Schenkhyalfonz
2017-07-06 at 08:33
A Fidesz ebben a kérdésben továbbra is adós a választási ígéretével (eddig csak mismásolás volt ez ügyben).
Ferenc
2017-07-06 at 09:11
Ha tudsz egy jó megoldást a cikkben is szereplő, már régóta jelentkező problémára, “vezesd elő” az illetékeseknek és aztán jöhet a “választási ígéret” betartása.
Károly
2017-07-06 at 07:55
Szóval azt támogatja, javasolja Kónyáné, hogy a gyilkosok neve ne váljon ismertté???
Ferenc
2017-07-06 at 09:05
Nem! Csak azt, hogy a gyilkosok nevét ne moshassák össze az ártatlanokéval!
Anna
2017-07-06 at 07:47
Igaza van Kónyáné Kutrucz Katalinnak. A mágnesszalagozást a ’70-es évek végén gőzerővel készítették, s nem a technika fejlődése miatt. Az előkészületek, a váltásra való elkészülés, az egyének kijelölt helyei 1983-ra kész tényekké váltak. Hogy közben egymást kijátszva, illetve a nekik nem tetszők zsarolására ki mit hamisított, lopott el, alakított át, az már szinte kideríthetetlen.