Bosszúálló filozófusok?

Vizsgálatot indított a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Doktori Tanácsa Demeter Tamás filozófus pályázatának ügyében. Demeter, akinek sokak szerint köze volt 2011-ben a filozófusbotrány kirobbantásához, a Bolyai János kutatói ösztöndíjra adott be hibátlan pályázatot.

Ennek ellenére jelentkezését a bírálók elutasították, mivel az utolsó, „összbenyomás” címszóval illetett kritériumra tízből mindketten nulla pontot adtak. Demeter akkor Facebook-oldalára feltöltötte bírálóinak írásos indoklását, kielégítő magyarázattal azonban egyik sem szolgált. Az egyik bíráló morális okokra hivatkozott, míg a másik azt ígérte, egy későbbi szakbizottsági ülésen magyarázza meg döntését – a jegyzőkönyvből azonban kiderül, ez nem történt meg.

“A benyújtott pályázat minden szempontból kiváló, a többi pályázatnál néhány esetben azért nem tudtam maximális pontszámot adni, mert nem közelítette meg Demeter Tamás pályázatát” – írja a filozófus anonim bírálója az indoklásban, és azt ígéri, az ösztöndíjak kiosztásáról szóló ülésen szóban indokolja majd, miért nem adott mégsem egyetlen pontot sem az összbenyomásra. – írja az index.hu.

Az ügyben nagy a titkolózás. Nem tudni, pontosan mire terjedhet ki az MTA vizsgálata, ahogyan egyelőre az sem biztos, adnak-e valós magyarázatot a pályázatot elutasító anonim bírálók. A Magyar Nemzet  korábbi cikkében megjegyezte, nem kizárt, hogy a filozófusbotrányban vállalt szerepe miatt állnak most bosszút Demeteren a Heller Ágneshez közel álló MTA-s filozófusok. Mindezt alátámasztja a Magyar Nemzet azon értesülése, hogy az „egyes számú” bírálást Erdélyi Ágnes, Heller Ágnes jó barátja írta.

Az inex.hu szerint a “morális indok” a cink.hu korábbi tippjét látszik alátámasztani, amely szerint az ügy hátterében az áll, hogy a filozófus állítólag 2009-ben antiszemita megjegyzést tett az MTA Filozófiai Intézetének igazgatóhelyettesére, Gábor Györgyre egy karácsonyi bulin. A lap szerint Demeter a jiddis eredetű mispóhe ( pereputty) szót használta: azt mondta Gábornak, hogy “a te mispóhéd szokott hazudni”.

Demeter röviden így kommentálta az Indexnek a történteket. “Mondja meg az, aki leírta, hogy mit jelent a morális ok, és hogy mi a jelentősége a pályázat szempontjából.” A filozófus szerint az ügy háttere sokkal összetettebb, mint hogy egy sima beszólásnak ilyen következményei legyenek.

A Magyar Nemzet megkérdezte Erdélyi Ágnest is, miért nem indokolta írásos bírálatában a tisztázatlan „összbenyomás” kritériumra adott nulla pontot, s miért hallgatott a bizottság ülésén, ahol döntését kellett volna megmagyaráznia.

A filozófus bár nem cáfolta, hogy ő volt az egyes számú bíráló, nulla pontos döntésének indokát a lap kérésére sem volt hajlandó kifejteni. A Magyar Nemzet megtudta a szintén a Heller Ágnes és a 2011-es filozófusbotrányban érintettek köréhez tartozó „kettes számú” bíráló kilétét is. A telefonos megkeresés során azonban többször hangsúlyozta: nem járul hozzá, hogy nevét megossza a lap a közvéleménnyel. Mikor arra kérte a Magyar Nemzet, fejtse ki bővebben, mégis milyen morális okokra gondolt, amikor Demeter Tamás pályázatát elutasította, a kettes számú bíráló azt válaszolta: „én még azt is tagadom, hogy lenne mit tagadnom”.

Forrás : Magyar Nemzet pénteki száma és index.hu
fotó: index.hu