Tulajdonképpen nem is olyan nagy baj, hogy ilyen gyakran látogat hazánkba Vlagyimir Putyin, hiszen így van oka rettegni a baloldali erőknek, ráadásul összeesküvés-elméletek nagyüzemi gyártására is akad egy kitűnő indok. A mindent átható aggodalom apropóján, vagyis az orosz elnök látogatása alkalmából a Political Capital ismét maratoni konferenciát szervezett, ahol nagyjából ugyanazokat a dolgokat beszélték meg, mint év elején, most azonban már a választási kampány is érződött a levegőben. Érdemi konklúziót most sem sikerült levonni, viszont voltak gyöngyszemek, amikre érdemes emlékezni.
Vlagyimir Putyin hétfőn ismét Budapestre látogat. Az apropó ezúttal hivatalosan a magyar fővárosban megrendezett dzsúdó világbajnokság, de ha már itt van az orosz elnök, természetesen Orbán Viktorral is találkozik. A baloldalon természetesen hatalmas a mozgolódás és a hivatalból elmorzsolt aggódó könnycsepp, különösen azért, mert az orosz elnök nem egyedül, hanem minisztereinek társaságában érkezik hazánkba. A hihetetlen esemény kapcsán a Mozsár kávézóba szervezett konferenciát a Polical Capital (PC) hétfő reggel „Putyin újra Magyarországon” címmel. Elvileg azt próbálták megvitatni, mennyiben szolgálja Magyarország nemzeti érdekét és szuverenitását a magyar-orosz kapcsolatok alakulása, illetve mekkora kockázatot jelent az Európai Unió és az egyes tagállamok szempontjából az európai orosz befolyás. A végére inkább csak hisztérikus semmitmondásba fulladt az egész.
Szakértettek, szakértettek, de nem jutottak semmire
A panelbeszélgetés első részében szakértők tárgyalták meg többé-kevésbé nagy egyetértésben a „tragikus” helyzetet. Ennek már a felvezetője is biztatóan kezdődött, Krekó Péter PC-igazgató kifejtette, Orbán Viktort eszközként használja Putyin arra, hogy az EU-t destabilizálja. Ezt a véleményt nagyon találóan kiegészítették a „faltörő kos” analógiával is. Véleménye szerint ezt a durva eszközt nem szokták a harcban egyenrangú partnerként kezelni. Kijelentette, a keleti nyitás sikeres volt, hiszen Putyin népszerűbb Magyarországon, mint Angela Merkel. Ez nem meglepő annak tükrében, hogy Putyin nem szabadított Európára migránsokat. Azt is sérelmezte, hogy Magyarország nem látja az oroszokat fenyegetésnek. Beszédében folyamatosan hangsúlyozta: 2010 óta ez a hetedik találkozója Orbánnak Putyinnal, a krími helyzet kialakulása óta pedig a negyedik. Szerinte ez azt jelenti, hogy hazánk Oroszország szorításába rohan épp bele.
Később azt is kifejtette: Oroszország ugyan nagyhatalom, de teljesen másképp működik, mint mondjuk az Egyesült Államok, amely soha nem vetemedne arra, hogy átrajzolja más országok térképét. Aki olvasott valaha történelemkönyvet, az tudja, miért gyöngyszem ez a kijelentés.
Budapest, 2017. február 2. – Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog a tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztató végén a Parlament Vadásztermében – Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A társaságban a legértelmesebb véleményeket kétségtelenül Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő fogalmazta meg, aki próbálta legalább objektíven értelmezni a két ország kapcsolatát. Véleménye szerint „Oroszország nagyhatalom, politikájában pedig leginkább a nagyhatalmak felé orientálódik” (ami a nagyhatalmak természete úgy általában véve), és egyetértett abban, hogy szeretné meggyengíteni a NATO-t és az EU-t. Ez utóbbiban nem feltétlenül értettünk egyet: a későbbiekben sokszor elhangzott: Oroszország kereskedelmi szempontból szeretne nyitni az unió irányába, ami pedig ellentmondásos, hiszen senki nem szeretné, hogy kereskedelmi partnere gyenge legyen. Tálas elfogadta, hogy Putyin idén másodszorra van itt, hiszen érdekei miatt ez elengedhetetlen, és azt is elismerte, hazánknak ez a kapcsolat gazdaságilag szintén fontos. Azt viszont hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolata teljesen aszimetrikus, amit persze mindenki tud, aki egy kicsit odafigyel. Eközben Krekó azt próbálta bizonygatni, hogy minél jobban a szélekre megyünk (mindegy, jobbra, vagy balra), annál jobban érzékeljük Oroszország jelenlétét.
Tölgyesi Beatrix, a posztszovjet és a kelet-közép-európai térség szakértője főleg a dezinformációról és az álhírekről fejtette ki többször a véleményét. Róla azt kell tudni, hogy a moderátor, Zgut Edit szerint „nyelvészként nézi a dezinformációs hadjáratot”, ami nagyjából olyan, mint amikor valaki esztétika-néprajz szakosként merül el a kvantumfizikában. Sebaj. A szakértő megerősítette: Oroszország csak eszközként használja hazánkat az EU ellen, és ez abból látszik nagyon jól, hogy az orosz médiumok közül csak nagyon kevesen nyilatkoznak pozitívan hazánkról. Az összefüggés nem világos, viszont ha valóban van a két dolog között kapcsolat, akkor elmondhatjuk, hogy hazánk is eszközként használja Oroszországot, hiszen a magyar sajtóban csak ritkán mutatják be Oroszországot az ígéret földjének. Persze, ez csak elmélkedés. Megtudtuk azt is: más országokkal ellentétben nálunk nem fontos, hogy kiszűrjük az álhíreket, bezzeg máshol sokkal nagyobb figyelmet fordítanak erre.
Mizsei Kálmán, az EU ukrajnai civil missziójának korábbi vezetője nem tudjuk, mit szeretett volna elmondani ezen az eseményen, legemlékezetesebb kijelentései közé tartozott, hogy üdvözölte a „cselgáncs összegyűlt híveit” ezen a „sportügyi eseményen”, illetve hogy Oroszországot egy „gazdasági törpének” nevezte. Mesélt még a manipuláció hatékonyságáról is, illetve arról: az orosz külpolitika legfontosabb célja – az ország állítólagos gazdasági gyengesége ellenére – a világuralom. Ismertette: Oroszország külpolitikája nem érthető meg a belpolitikája és a belső „társadalomlélektani” struktúráinak ismerete nélkül. (Köszönjük az infót, az ég pedig kék – A szerk.) Mondanivalójának többi részét nem biztos, hogy értettük, ami, persze a mi hibánk is lehet. Azt még kivettük, hogy Oroszország biztosan legyőzné Ukrajnát, de nem könnyen.
Az esemény politikai vitába torkollott
A második részben ellenzéki politikusoknak kellett volna megvitatni a történéseket, ez azonban inkább egy LMP–Jobbik politikai vitába fulladt. Szél Bernadett beszélt először, és megdöbbenve fejezte ki csalódottságát, hogy Putyin nem csak sportot nézni jött, de Orbán Viktorral is beszélni akart, majd azt fejtegette: Paks 2 a létező legrosszabb és legdrágább dolog a világon, és szerinte azért van itt most Putyin, mert Orbán belátta, gond van a paksi bővítéssel, és a két vezető ezt szeretné most megvitatni.
Gyöngyösi Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnöke volt egyedül a helyzet magaslatán, aki kifejtette, Magyarországnak meg kell találnia, hol helyezkedik el ebben az új geopolitikai térben, és tisztáznia kell viszonyát a nagyhatalmakkal. Elmondta: Szent István eldöntötte, civilizációs szempontból hova tartozik az ország, viszont úgy vélte, legitim vita, hogy a szomszédos érdekszféra egyik meghatározó hatalmával milyen viszont ápol. Hozzátette, reális Oroszország- és Nyugat-képre lenne szükség. Gyöngyösi arról is beszélt, pragmatikus szempontokat is be kellene csempészni a vitába, Magyarországon pedig egy „agyonhiszterizált” állapotnak lehetünk a szemtanúi, amelyben az ellenzék mindig utálja Oroszországot, majd a választások után a kormánypárt mindig keresi Oroszország kegyeit. Ezzel kapcsolatban felhozta Orbán Viktor 2010 előtti mondatait.
Résztvevők a Humán Platform Putyin: nyet! – Európa: igen! elnevezésű tüntetésen Budapesten, a Rákóczi úton 2015. február 16-án, Vlagyimir Putyin budapesti látogatásának előestéjén. Fotó: MTI/Mohai Balázs
Ezzel Szél Bernadett nem értett egyet. Szerinte nincs hisztéria, és a „falra festett Ördög igenis megjelent már”, és ha politikai pragmatizmusról beszélünk, és az egész Paks 2 a korrupcióról és a hatalom bebetonozásáról szól. Úgy vélte, egyik uralkodó párt sem tudta garantálni Magyarország biztonságát ebben a geopolitikai térben, arra viszont nem tért ki, hogy az LMP mit tenne az orosz kapcsolatokkal, ha esetleg egyszer álmaikban hatalomra kerülnének. Véleménye szerint a Jobbiknak is el kell számolnia azzal, miről szól az oroszbarátságuk, hiszen amikor olyan döntés van, amely Oroszországokról szól, akkor a Jobbik olyan gombot nyom, ami az orosz érdekeknek megfelel. Ez szerinte nem fér bele abba, hogy a Jobbik folyton az ország szuverenitásáról beszél. Hosszas fejtegetés után a politikus megállapította, valójában fogalma nincs, Putyin miért jött ide, de biztos benne, nem azért, amit mondanak. Egyet tud azonban: olyan politikusok kellenek, akik biztosítják az ország szuverenitását. Azt nem tudtuk meg, ezt hogyan lehet megcsinálni, és hogy kik ezek a politikusok.
Gyöngyösi Márton elég bátor volt egy adott ponton, és kifejtette: simán lehet, hogy Putyin tényleg a dzsúdó miatt érkezett Budapestre, hiszen neki pont annyira fontos ez a sport, mint Orbán Viktornak a foci. Ugyanitt megjegyezte, az energetikai dolgokat és a politikai kérdéseket el kellene végre választani egymástól. A politikus egy kicsit magyarázkodott is a Jobbik Oroszországhoz fűződő viszonya miatt, amivel kapcsolatban egy kis cicaharc alakult ki Szél Bernadettel arról, ki tett többet Putyin „kedvenc motorosai” ellen annak idején.
Alkalmanként Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke is megszólalt. A politikus szerint a nyugati kultúra határoz meg minket, és Putyin elnök látogatása kevésbé a gazdasághoz vagy az energetikához köthető, inkább egy erődemonstráció, ami miatt a „demokrácia kerül majd a padlóra”. Ezzel tréfásan a dzsúdó világbajnokságra is célzott, de ez csak később esett le. Véleménye szerint az oroszok világbirodalom kiépítésére törekednek, és Oroszország határai nem egyeznek meg a jelenlegi Orosz Föderáció határaival. Molnár úgy vélte: annak ellenére, hogy Oroszország katonailag is világhatalom, a nukleáris arzenálja miatt a hadserege Németországgal sem tudná felvenni a versenyt. Azt viszont nem hiszi el, hogy Oroszország beavatkozott volna az amerikai elnökválasztásokba, vagy a Brexitbe. Még néhány viccre is futotta a beszélgetés folyamán, szerinte például az „új nemzeti sport a dzsúdó lesz”, „megépül a Paks 3”, illetve, hogy „lesz Moszkva–Budapest metróvonal”. Egyébként egyik sem túl rossz ötlet.
Vezető kép: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS