Minden idők legjobb vizes világbajnoksága után megalázó jelenetekkel tarkítva mondatták le Bienerth Gusztávot, a Magyar Úszó Szövetség elnökét. Utolsó beszédében a Gyárfás Tamás-féle vezetés alatt kialakult gazdasági kuplerájról, szerződésszegésekről, szponzori pénzek jutalékként szétosztásáról beszélt. Talán éppen ez a rendcsinálás nem tetszett a szövetségnek. Más üzenetet most nem látunk a történtek mögött, azon kívül, hogy nyilván így üzentek, nem tűrnek meg a körön kívülről jött embert. Bienerth szeretné, ha utódja folytatná a rendrakást, de a hónap végén következő közgyűlésre gondolva, már most szkeptikusak vagyunk.
Nem túlzás, hogy megalázták a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) pénteki rendkívüli tisztújító közgyűlésén Bienerth Gusztávot. A küldöttek egy igazán kínos, szürreális jelenetet is előadtak: amikor Bienerth akarta levezetni a közgyűlést, egyszerűen hátat fordítottak neki, és tapsoltak. A normális, sportemberi viselkedéstől azért ez elég messze van.
A jelen lévő 153 küldöttből 140 támogatta Bienerth visszahívását, ami tulajdonképpen nem meglepő, ha megemlítjük, mindenképpen rendet akart tenni a szövetségben, ahol – szerinte – a Gyárfás Tamás-érában gazdasági kupleráj uralkodott. Ezt az új elnök nem csak úgy kitalálta, az általa felkért Deloitte nevű könyvvizsgáló cég jutott erre a következtetésre.
A független cég szerint korábban már az ellenőrző testület is teljesen alkalmatlan volt – lásd a többi belterjes szövetséget –, és a könyvvizsgáló sem volt független. Bienerth tájékoztatása szerint a szervezetnek nem volt belső ellenőrző szabályzata, több esetben szerződésszegések történtek. A Deloitte-jelentés szerint a szponzori pénzekből jutalékot osztottak, nem készítettek leltárt, értékaránytalan megállapodások születtek, visszafizetési kötelezettségek és jelentős kockázatú közbeszerzési eljárásokat és szponzori megállapodásokat kapcsoltak össze.
Ezeken a részleteken azért Gyárfás napkeltés (most a Fenyő-ügyet hagyjuk is) múltját, (az általam amúgy nagyra becsült, idén elhunyt Megyesi Gusztáv szerint még a vécépapírt is ők vitték a stúdióba), és a botrányos kabalafigurát ismerve nagyon nem lepődhetünk meg. A Gyárfás személyében komoly (a halálos jelzőt érthető okból most mellőzném) ellenfelet szerzett Bienerth nyilván tudta, hogy nagyon nehéz dolga lesz, hiszen hiába mondott le elődje a szövetség éléről, a társaság ugyanaz maradt, akik az elmúlt évtizedekben vidáman asszisztáltak (és többségük valószínűleg elég jól meg is élt ebből) mindenhez.
Amikor a tudósítók a sportlegendák összefogására hivatkoztak, akkor tulajdonképpen nem tódítottak, csak nem fejtették ki a hátteret: azt, hogy ezek a valóban nagy úszók mind, szinte egytől-egyik Gyárfás lekötelezettei, és a régi brancs tagjai. Így vagy úgy. És most nem a nyíltan szervilis Hargitay Andrásra gondolok.
Róla csak annyit: saját elmondása szerint már kezdésként azt javasolta Bienerthnek,
„nyugodtan támaszkodjon a régi elnök hatalmas hazai és nemzetközi tapasztalatára.”
(Lefordítva: csak ne kavarjon itt semmit!).
Ennek az új elnök Hargitay szerint nem tett eleget, ezzel már kivívta haragjukat. Egy másik óriási problémája a következő volt:
„Elhangzott az elnök szájából, hogy el sem tudja képzelni, hogyan működött a magyar úszószövetség a múltban. Hát úgy, ahogy az elmúlt évtizedek, továbbá az idei vizes vb eredményessége mutatja.”
Ezt valamiféle szakmai oknak kellene tekintenünk, vagy inkább a „gazdasági kupleráj” egyik címzettje elégedetlen a kritikával? Ha erre a stílusra, sértettségre gondolunk, akkor ez a társaság valószínűleg előre megbeszélte a hátat-fordítós műsort, hogy ezzel a pitiáner lépéssel vágjanak vissza Bienerthnek.
Hargitayn túllépve, a többiek független kritikájára gondolva, elég megemlíteni a következő furcsaságot. Az a Darnyi, aki sportolóként világklasszis volt, de civil emberként soha, semmiben nem hallatta a hangját (erről is híres volt), most kikelt Bienerth ellen. A Gyárfás-korszakban soha, semmivel nem volt problémája? Nem kell mögöttes szándékot sejteni? Engem az ő fellépése (azért, mert gyakorlatilag láthatatlan emberként él) annyira meglepett, hogy kicsit benéztem a függöny mögé. Pártatlansággal nem vádolható:
Darnyi a kilencvenes években akkoriban egészen hihetetlen, milliós fizetést kapott a Gyárfás által megalapított, aztán viszonylag hamar megszűnt Sport Plusz OTP SE klubtól. A sajtóban kisebb vihart kevert akkor, 1993-ban, hogy Darnyi egy darabig visszavonulása után is megkapta gáláns fizetését, így elmondható, máig hálás lehet Gyárfásnak.
Utóbbi valami olyasmit mondott akkor, hogy egy ekkora klasszisnak ez jár, ezzel nehéz vitatkozni, de ezt azért elég szürreális hallani egy olyan vezetőtől, aki a stúdióban sajnálta a papírt a munkatársaitól. Persze lehet, hogy azért, mert ők nem úszók voltak. Ennek a történetnek a felemlegetésével egyébként nem azt írjuk, hogy Darnyinak nem lehet igaza, nem lehetséges, hogy Bienerth volt minden idők legrosszabb elnöke (noha a rendszerváltás után egy kommunista csúcskáder katonatiszt vezette a MÚSZ-t), csak arra célzunk:
itt szinte mindenki Gyárfástól függött évtizedeken át.
Könnyű átmenetben ezért Bienerth sem reménykedhetett.
A hadjárat durvaságán talán meglepődhetett. Gyárfás többször leszögezte, hogy ő békét akar, sőt, egy teátrális pillanatban még arra kérte a sajtó képviselőjét, ne támadják az utódját. Aki viszont ismeri a sportpolitikus, egykori médiacézár ravasz természetét, az tudja, ez – ha a közös ügy, a vizes vébé idejére talán még igaz is volt – csak a közönségnek szólt.
Nem véletlen, hogy egészen példátlan módon már a hihetetlenül sikeres világbajnokság után megindult a támadás, mintha egy percet sem akartak volna várni a jól elhelyezett gyomrossal. Nem tudjuk, mi történt a színfalak mögött, de amikor arról hallottunk, hogy a Gyárfás hű embernek tartott Csurka Gergely korábbi sportújságíró támadt Bienerthnek, akkor azért nem volt olyan nehéz mögé képzelni mentorát.
Gyárfás akkor azt írta portálunknak, hogy ő nem külön célzattal küldte el a Csurka-féle feljelentés-féleséget, hanem mert tisztel minket (nyilván örült a számtalan Fegyő-gyilkosságot taglaló cikknek), és amúgy is mindent továbbít.
Bienerth nyilván tisztában lehetett azzal, hogy pénteken lemondatják. Beszéde, és a könyvvizsgálati jelentés ismertetése után első napirendi pontként bizalmi szavazást kért maga ellen. Ekkor már csak ő és Sós Csaba szövetségi kapitány képviselte az eredetileg 15 fős elnökséget, a többiek már mind lemondtak – Fodor Szabolcs utolsóként pénteken szállt ki.
Gyárfás “maffiamódszere”, Bienerth mélypontja?
A közgyűlés egyik érdekes jelenete volt (a sok közül) Sárdi Ákosé, a fehérváriak elnöke azt mondta még a szavazás előtt, hogy
Bienerth mélypontra, morális csődbe vitte a szövetséget, a MÚSZ 110 éves történetében ilyen még nem volt.
Ebben – a teátrális szavakon túl – az az érdekes, hogy éppen Sárdi volt az, aki maffiamódszerekkel vádolta a Gyárfás-féle szövetséget, “Luca Brasi-effektusról” beszélve egy portálnak. Így változnak a dolgok: most már Bienerth Gyárfásnál is rosszabb. Persze az úszóedzőt is meg lehet érteni, hiszen ő maga is jelöltként merült fel a szövetség élére.
Bienerth egyébként pénteken titkos szavazást kért maga ellen, de a szavazás végül nyílt volt, és egyértelmű:
200 tag közül a közgyűlésen részt vevő 153 küldöttből 141-en támogatták, tízen tartózkodtak, és mindössze ketten ellenezték. Egyrészt ez durva szám, másrészt: hol volt az a közel ötven küldött?
„A végsőkig bíztam abban, hogy folytathatom a megkezdett munkát, és bár nem értek egyet vele, természetesen elfogadom a döntést” – fogalmazott hivatalos közleményében az ex-elnök. „Nincs okom szégyenkezésre. A sportsikereken túl a szövetségben is nagyot léptünk előre. Kinevezésemmel új korszak kezdődött.
Susmorgás helyett nyílt viták voltak. Felszámoltuk a barterkorszakot, nyílt és demokratikus lett a MÚSZ. A tagoknak nem kellett félniük, mindenki elmondhatta a véleményét következmények nélkül. A Deloitte-jelentés pedig feltárta az elmúlt évek gazdasági visszásságainak okait.
Bízom abban, hogy erre lehet majd egy új gazdálkodást építeni”. Az ex-elnök még megjegyezte, reméli, hogy utódja az általa megkezdett munkát folytatja majd. Na ebben vagyunk mi nagyon, nagyon bizonytalanok. Elvileg szeptember 24-éig kell várnunk az új elnökre, akkor fog dönteni a közgyűlés. Nem tudni, kit húznak elő a kalapból.
„Sok támadás ért, de az elkezdett munkát folytatni kell, ha megvan az egyetértés. Többekben a bizalom megrendült, hogy miért, ezt nem tudom pontosan. Az elnökségi tagok a lemondásokat nem indokolták,
az ellenőrző testület elnöke azt mondta, nem kedvelte a stílusom”.
– mondta még a közgyűlésen Bienerth.
Stílus. Nem ismerjük az említett Pósa Józsefnét, de azért felmerül egy kérdés: Gyárfás határozott, sokak szerint diktatórikus fellépésével nem volt problémája? És a többi küldöttnek, az elmúlt húsz évben sohasem volt semmivel semmi baja?
S még egy kérdés: az az elpárolgó ötven ember miért nem tartották legalább arra érdemesnek Bienerthet, hogy megjelenjen?
A fotó forrása: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS