A muzulmánok elleni gyűlölet-bűncselekmények miatt aggódik az EU

A megkülönböztetés és az ellenük irányuló gyűlölet-bűncselekmények miatt nem tudnak beilleszkedni a muzulmánok Európában, pedig nagyon szeretnének – állapította meg egy teljesen független EU-s szerv. A Felmérés eredménye nyomán összehangolt aggódásba és fogadkozásba kezdett az Európai Bizottság több tagja, mondván, nem hagyhatják, hogy hátrányos megkülönböztetés és zaklatás érje az EU-ban élő, a demokrácia iránt mélységesen elkötelezett és az integrációt vágyó muzulmánok széles tömegeit.

Az Európai Unióban (EU) élő muzulmánok túlnyomó többsége nagyfokú bizalommal rendelkezik az európai demokratikus intézmények iránt, annak ellenére, hogy jelentős megkülönböztetést és zaklatást tapasztalnak a hatóságok és a többségi társadalom részéről – közölte friss jelentésében az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) csütörtökön. Michael O’Flaherty, az unió bécsi székhelyű intézményének igazgatója kijelentette, a felmérés eredménye ellentmond annak az állításnak, hogy a muszlimok nem integrálódnak az európai társadalmakba. Épp ellenkezőleg, körükben a demokratikus intézményekbe vetett bizalom magasabb, mint a lakosság nagy részében általában – mondta.

A tizenöt uniós tagállamban, több mint 10 500 muzulmán bevándorló és az Európában született muzulmán vallású fiatal megkérdezésével rögzített felmérés szerint az unióban folyamatosan diszkrimináció éri őket, és az ellenük gyűlöletből elkövetett bűncselekmények akadályozzák a beilleszkedésüket, csökkentik a munkába állásuk esélyeit, amely úgy az egyén, mint egész közösségek elidegenítésének kockázatával és veszélyes következményekkel jár. A „veszélyes következmények” feltehetően az európaiak ellen, muzulmán szélsőségesek által, lassan napi rutinban elkövetett gyűlölet-bűncselekmények európéer neve, de a kirekesztés és zaklatás ezen válfaja miatt kevésbé aggódnak az EU-s szervek.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a felméréssel kapcsolatban kijelentette, az uniós bizottság nem enged teret a muszlim állampolgárokat érő intoleranciának. Věra Jourová igazságügyi biztos szerint a jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a muszlimokkal szembeni megkülönböztetés túlságosan elterjedt Európában, különösen a muzulmán nők előtt álló kihívások adnak okot aggodalomra. Európai, nemzeti és helyi hatóságok és intézmények feladata, hogy a megkülönböztetés ellen hozott intézkedéseknek érvényt szerezzenek, és hogy a muszlim közösség bízhasson a rendőrségben – közölte a biztos. Finoman pikáns, hogy miután a döntően muzulmán migránsok betelepítéséről a nemzetállamok feje fölött döntött az EU, a muzulmánokkal szembeni megkülönböztetés elleni intézkedéseket már a nemzetállamokra is rábízná Brüsszel.

A női kvóta után jöhet a muzulmánkvóta… Felkészül a muzulmánnő-kvóta

Az alapjogi ügynökség jelentése szerint a megkérdezett muzulmán válaszadók 76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szorosan kötődik ahhoz az országhoz, ahol él. A munkát keresők 31 százaléka élt ált hátrányos megkülönböztetést az elmúlt öt évben. A válaszadók 42 százaléka szerint a rendőrség bevándorló vagy etnikai hátterük miatt igazoltatták őket. A jelentés ezek megelőzése érdekében a megkülönböztetés elleni jogszabályok megsértése esetén hatékony szankciókat javasol, a rendőrségbe vetett bizalom megerősítését célzó tájékoztatás szükségességét hangsúlyozza és a muszlimok részvételének növelését a döntéshozatali folyamatokban.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) az EU független testülete, amely az alapvető jogokkal kapcsolatban nyújt szakértői tanácsadást az uniós intézmények és a tagállamok számára.

MTI