Az iraki parlament felhatalmazást adott szerdán a kormányfőnek arra, hogy küldjön katonákat a vitatott hovatartozású, jelenleg kurd irányítás alatt álló Kirkuk térségébe, és vegye át az ellenőrzést az ottani olajmezők felett. Az észak-iraki Kurdisztán székhelyén közben hivatalosan bejelentették, hogy az autonóm régió függetlenségéről tartott szeptember 25-i referendumon a résztvevők közel 93 százaléka támogatta egy önálló állam létrehozását.
A népszavazás hivatalos eredményét ismertető Handren Mohamed, az erbíli választási bizottság vezetője sajtótájékoztatóján elmondta: a referendumon 3 305 925 voksoló, azaz a résztvevők 92,73 százaléka szavazott igennel a Kurdisztán régió és a körülötte lévő kurdok lakta térségek független állammá alakulásáról. Nemmel a voksolók 7,27 százaléka szavazott, míg a választási részvétel 72,16 százalékos volt – tette hozzá. A voksolást az autonóm észak-iraki Kurdisztán régión kívül olyan területeken is megtartották, amelyek feletti befolyásért a bagdadi vezetés és Erbíl verseng egymással.
A referendumot központi kormány egyáltalán nem kívánja tudomásul venni. Az iraki parlament felhatalmazást adott a kormányfőnek arra, hogy küldjön katonákat Kirkuk vitatott hovatartozású térségébe, és vegye át az ellenőrzést az ottani olajmezők felett – jelentette az iraki állami televízió. A bagdadi törvényhozás a nap folyamán 13 pontból álló határozatot fogadott el, amely csapatok telepítésére hatalmazza fel a miniszterelnököt Kirkukban és más vitatott területeken. A törvényhozás a dokumentumot később úgy módosította, hogy Bagdadnak tartózkodnia kell bármiféle párbeszédtől a kurdokkal, míg semmissé nem nyilvánítják a szeptember 25-i népszavazás eredményét. A határozat felszólítja emellett a központi kormányt, hogy vonja felelősségre a referendum megtartásával vádolt Maszúd Barzani kurd elnököt. A nap folyamán elfogadott változtatások ugyanakkor nem kötelező erejűek. Az iraki törvényhozók továbbá azt is követelték, hogy zárják be az autonóm kurd régió fővárosában, Erbílben működő külképviseleteket és konzulátusokat.
Haider al-Abádi miniszterelnök ugyanakkor az iraki honatyák előtt mondott beszédében kizárta az erőszak alkalmazását a kurdokkal kialakult vitában. Hangsúlyozta: alkotmányos eszközökkel kikényszeríti az iraki szövetségi kormány fennhatóságát a kurd területeken. Abádi egyben leszögezte, nem kíván harcot az iraki állampolgárok között. Abádi azt követelte a kurd hatóságoktól, nyilvánítsák semmissé a Kurdisztán függetlenségéről rendezett népszavazás eredményét. Szerinte párbeszédet kell indítani az alkotmány adta kereteken belül. Hozzátette: soha nem fognak tárgyalni a népszavazás eredményéről. Parlamenti felszólalásában a kormányfő azt is követelte, hogy a kurd erők távozzanak a vitatott hovatartozású területekről.
A kurd harcosok 2014-ben vették át a hatalmat az etnikailag vegyes lakosságú olajtermelő Kirkuk tartományban, miután az iraki hadsereg menekülni kényszerült az Iszlám Állam terrorista szervezet előretörése miatt. A kurdok így megakadályozták, hogy az olajmezők a dzsihadisták kezére jussanak.
Irak követel, fenyeget, de a harctól óvakodik
Szerdán az autonóm kurd régió vezetői elutasították Bagdadnak azt a követelését, hogy adják át a központi kormányzatnak a területükön levő repülőterek ellenőrzését, közben viszont az egyiptomi nemzeti légitársaság bejelentette: az iraki kormány kérésére leállítják erbíli járataikat. Hasonló bejelentést tett a nap folyamán a dubaji Flydubai, a libanoni Middle East Airlines, valamint a Royal Jordanian jordániai légitársaság is. Szóvivőjének közlése szerint a Flydubai szeptember 30-tól függeszti fel erbíli járatait. Törökország jelezte, hogy helyi idő szerint péntek estétől szünetelteti a török légitársaságok kurdisztáni járatait. Az erbíli török konzulátus közlése szerint a Turkish Airlines, az AtlasGlobal valamint a Pegasus légitársaságok érintettek. Abádi kedden adott háromnapos határidőt adott a kurd vezetőknek. Bagdad nemzetközi légi blokádot helyezett kilátásba, ha az autonóm terület nem tesz eleget a követelésnek.
A törökök az alkalmat lesik a beavatkozásra
A nap folyamán az iraki hadsereg közlése szerint magas rangú delegációjuk indult a szomszédos Iránba, hogy „egyeztessék katonai erőfeszítéseiket”. A közlemény nem részletezte a látogatás célját, ugyanakkor széles körben úgy vélik, ez részét képezheti Bagdadnak az iraki kurdok ellen foganatosított büntetőintézkedéseinek. Irán és Törökország az elmúlt napokban közös hadgyakorlatokat rendeztek az Irakkal határos területeiken.
Ankara korábban a katonai beavatkozás lehetőségét is kilátásba helyezte, ha Bagdad Irak területi épségének megvédése érdekében erre kérné a török haderőt vagy bántódás érné a kurd területen élő türkmén kisebbség tagjait. A török nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnöke, Devlet Bahçeli szerdán nyilatkozatban szögezte le: legalább 5 ezer nacionalista kész önkéntesen harcolni a türkménekért Kirkukban és más városokban.
MTI
Molnár Gábor
2017-09-28 at 09:03
A worst case fog itt is bekövetkezni: összefog az egyik oldal az USA-val, a másik az oroszokkal. Az USA a szövetségeseivel valamilyen ürügy miatt támadni fog, a másik visszatámad.
Háború, kurdok lakta területek teljes megsemmisítése, milliók menekülnek, százezrek halnak meg. A régió visszaugrik 100 évet az infrastruktúra teljes megsemmisítése miatt. A jobban képzett lakosság akkor már messzire menekült – nem lesz, aki újjáépítse az országot, amit addigra darabokra szedtek, a nagyhatalmi érdekek szerint. Az olajmezők fölött az USA fog rendelkezni, vagy közvetlenül, vagy egy “demokratikus” bábkormányon keresztül. Tudjuk előre, hogy mi fog történni.
A kurdokkal pedig senki sem foglalkozik közben, mindenkit csak az olaj érdekel valójában.
Ez az emberiség látlelete, több 100ezer év fejlődés után ide sikerült eljutni. Megértünk a pusztulásra. Ez a faj egyszerűen nem érdemli meg a tiszteletet.
khm
2017-09-28 at 19:00
Néhány dolog sántít a hozzászólásában.
Az usa által támogatott iszlám állam,nem volt képes tartósan elfoglalni kurd területeket.
Az olajmezők fölött,most is az usa rendelkezne. (Elméletileg Iránnak adják el,Irán,meg az Oroszoknak. Igazi olajszállításokról,például csövön,még nem lehet beszélni.)
A kurdokkal,már szaddam is próbálkozott. Ha igaz,gáztámadásokkal ölt meg embereket,de a kurdok,még mindig ott élnek.
Tényleg nem lesz egyszerű dolga annak,aki ott más rendet akar teremteni,mint amit az őslakosok szeretnének.
UI. A történelmük az nem Szlovákiával egyidős. Úgy 4000 éves.
A wiki szerint:
“Történelem[szerkesztés]
Eredetük[szerkesztés]
A Közel-Kelet egyik legősibb népe. Több, mint 4000 éve élnek ezen a területen. Ugyanis akkortájt egy ősi nép, a gutik érkeztek a régióba. Kurdok a gutikból származtatják magukat. Valószínűleg a ,,guti” kifejezésből ered a ,,kurd” szó is.[49] Az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó népcsoport. Biztosan a mai kurdok elődeire utaló első szöveg azonban későbbi, a 7. században keletkezett és a kurd törzsek iszlám hitre téréséről szól.[50]”
Kaktusz
2017-09-27 at 22:58
A kurdoknak jár az önrendelkezés. Jár, hogy saját országuk legyen hiszen egy több mint 40 milliós kisebbség….
Péter Pál
2017-09-28 at 09:45
Majd adnak a törökök nekik államiságot !
Nagy ló….zt.