A magyar katonák a 21. században a békét és a biztonságot szolgálják itthon és szerte a világban – jelentette ki a honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség KFOR-kontingense tizenhatodik váltásának visszafogadó ünnepségén csütörtökön Nyíregyházán.
Simicskó István a hat hónapig tartó koszovói misszióból visszaérkező mintegy 350 katona előtt megtartott beszédében kiemelte, a magyar katonák tizennégy országban, három földrészen teljesítenek nemzetközi békemissziót, összesen mintegy ezren. A legnagyobb létszámban, csaknem négyszáz katonával Koszovóban van jelen a Magyar Honvédség.
A miniszter szavai szerint ez az ünnepség jó alkalom arra, hogy Magyarország kifejezze tiszteletét és szeretetét katonái iránt, akik életük árán is vállalják a haza védelmének szent szolgálatát. A külföldi missziók bizonyítják, hogy a honvédség katonái jól felkészültek, az állomány erősödött szellemiségében és a remények szerint ez a munka tovább fog folytatódni – tette hozzá.
A megbecsülés jeleként elindult például az illetményemelés folyamata, amelynek eredményeképpen 2019-ig mintegy ötven százalékkal emelkedik minden katona illetménye, valamint szeretnék az egyéni felszereléseket is modernizálni és bővíteni – jelezte. Simicskó István utalt arra, a Zrínyi 2026 programmal az elmúlt huszonöt év legnagyobb és legátfogóbb haderőfejlesztési reformja indult el, ami – az erre rendelkezésre álló források révén – a katonák mindennapi szolgálatában is pozitív változásokat fog jelenteni.
Koszovóban ezek a katonák fontos küldetést láttak el, hiszen a Nyugat-Balkán térségének stabilitása Magyarországra és Nyugat-Európára egyaránt hatással van – fogalmazott a miniszter. Hozzátette, a katonák kiválóan megoldották ezt a feladatot és számos tapasztalattal gazdagodtak.
Az ünnepség után Simicskó István jelképesen átvette Iain Lindsay-től, Nagy-Britannia magyarországi nagykövetétől a brit haderőtől vásárolt hadfelszerelést, tízezer készlet gyakorlóruhát és harminc Land Rover terepjárót. Az úgynevezett inkurrencia anyagok az önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálat ellátásában jelentenek segítséget; a brit haderőben feleslegessé vált ruházati anyagokat és a jó állapotú technikai eszközöket az önkéntesek kiképzéséhez és felkészítéséhez használja fel a honvédség.
A brit nagykövet angolul és magyarul elmondott beszédében megköszönte a magyar katonák áldozatos munkáját és tevékeny hozzájárulásukat Európa biztonságához. Iain Lindsay szerint a KFOR-misszió csak egy a sok példa közül, amelyben az Egyesült Királyság fontos szövetségeseként tekint Magyarországra. Elkötelezettek vagyunk a NATO mellett, amelyet az európai biztonság sarokkövének tekintünk – jelentette ki a nagykövet.
Mint mondta, 2017 nagyon aktív volt a két ország védelmi együttműködésében. A brit katonák magyarországi gyakorlatokon vettek részt, és tíz év óta először végzett egy magyar diák a Védelmi Tudományok Királyi Főiskoláján, a sandhursti királyi katonai akadémia pedig az elmúlt két évben ötödször tartott tanfolyamokat a magyar hallgatóknak. Örömmel tölti el, hogy Magyarország érdeklődik a brit tartalékos rendszer iránt, amelynek komoly hagyománya van a brit haderőben – mondta Iain Lindsay.
A visszafogadó ünnepségen Simicskó István elismeréseket adott át a Koszovóból hazatérő kontingens katonáinak.
2026-ra húszezer tagú honvédségi tartalékos állomány felállítását tervezi a kormány
Simicskó István a Magyar Hadtudományi Társaság által rendezett, a Hadtudomány és társadalom, különös figyelemmel a Tiszántúlra című kétnapos konferencián megtartott előadásában kiemelte, hogy a rendszerváltás óta a honvédség képessége és létszáma jelentősen zsugorodott. Ezen segítene a tavaly elindított Zrínyi 2026 program, amely az elmúlt huszonöt év legátfogóbb és legkomplexebb honvédelmi és haderőfejlesztési projektje – tette hozzá.
A program honvédelmi ága elsősorban a tartalékos rendszer területi elven történő újjászervezését jelenti, a 2018-as választásokig hátralévő időszakban mintegy ezer tartalékost vesz fel a honvédség – közölte Simicskó István, hozzátéve: hamarosan két turnusban tesznek majd esküt az új tartalékosok.
A miniszter jelezte, 2010-ben mindössze tizenhét tartalékos katonája volt a honvédségnek, aminek oka elsősorban a 2004-es, az általános hadkötelezettséget megszüntető honvédelmitörvény-módosítás volt. Jelenleg több mint ötezer tartalékos van, ám ez nem “valós képességekkel” rendelkező állomány – tette hozzá. Simicskó István kijelentette, hogy szükség van a fiatalokra a honvédségben, ehhez nyújt segítséget például a nyíregyházi önkormányzattal az előadás előtt aláírt megállapodás, amelynek értelmében Nyírteleken kiképző század állhat fel.
A miniszter az önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálat előnyeit kiemelve azt mondta, hogy szerződéskötés után bruttó 31 215 forintos belépési díjat kap a jelentkező, ehhez jön még az évente bruttó 127 500 forintos rendelkezésre állási összeg. Ezeken felül a szolgálati idő alatt utazási költségtérítés, ingyenes ruházat és élelmezés, valamint laktanyai elhelyezés is jár a tartalékosnak, akinek egy alapkiképzést teljesítenie kell.
A programban ösztöndíj is adható felsőoktatásban tanuló jelentkezőknek. A tanulmányi idő alatt megkötött szerződés fejében félévente 37 458 forint adható, a tiszt- és altisztképzési modulban pedig megemelhető ez a díj – sorolta Simicskó István, aki szerint ez a pénz a rendelkezésre állási díjjal és más juttatásokkal együtt már “nem egy elvetendő összeg”.
A további előnyökről szólva a miniszter megjegyezte, hogy az idén januárban megalakult Honvédelmi Sportszövetség hasonló tevékenységet fog ellátni, mint az 1990-ig működő, sport- és szabadidős tevékenységeket szervező országos félkatonai szervezet, a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ). A Honvédelmi Sportszövetség technika- és küzdősportokkal, lövészettel, járási lőterek létesítésével is próbál kedvet csinálni a fiataloknak a tartalékos katonai léthez.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS