A polgári erők történelmi felhatalmazást kaptak arra, hogy az elszabotált, elsikkasztott és félbehagyott rendszerváltást végre befejezzék

„Több mint egy emberöltőnyi fejlődést és szabadságot vettek el az országtól 1956 árulói” – emelte ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a forradalom évfordulója alkalmából a makóiaknak küldött üzenetében.  Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a budapesti Széna téren, a forradalom egyik szimbolikus helyszínén azt mondta, „ahogyan 1956-ban, úgy ma a nemzeti egység, az egységes kiállás a legfontosabb.” Gulyás Gergely pedig arra emlékeztetett, hogy a világban csodálattal és elismeréssel néztek azokra, akik készek voltak az életüket adni a szabadságért. Eközben Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára hétfőn Lajosmizsén emelte ki: „Jelenlegi szabadságunkat mások vérrel vívták ki, és azt nekünk őriznünk kell!”

„1956 a legnagyobb dicsőséget szerezte Magyarországnak” – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a Rákóczi-szövetség műegyetemi megemlékezésén, hétfőn Budapesten. Az M1 aktuális csatorna beszámolója szerint a frakcióvezető arról beszélt, a világban csodálattal és elismeréssel néztek azokra, akik készek voltak az életüket adni a szabadságért.

Virágok és nemzeti színû zászlók a Széna téri 1956-os emlékmûnél az ünnepi koszorúzás napján, az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 61. évfordulóján, október 23-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Gulyás Gergely felidézte, hogy a Műegyetem hallgatói által megfogalmazott 16 pontos kiáltvány indította el a forradalmat. Magyarországnak a forradalom azt a hitet adta, hogy a szovjet megszállás után a demokrácia útjára lépett – tette hozzá a Fidesz frakcióvezetője.

Innen, a Műegyetemről indult a forradalom alapja, gyökere a szolidaritás volt a poznani munkásokkal”

– mondta a frakcióvezető a megemlékezésen. Gulyás Gergely szavai szerint Lengyelországban szintén a kommunista diktatúrával szemben, a szabadságért léptek fel a munkások, és az irántuk érzett szolidaritás volt az, ami a budapesti egyetemistákat is az utcára vitte, akik szabadságot, többpártrendszert és demokráciát követeltek.

Varga Mihály: A nemzeti egység és az egységes kiállás a legfontosabb

“Köszönettel tartozunk annak a generációnak, amelyik 1956-ban megmutatta, hogy egy diktatúrával, egy elnyomással szemben is érdemes képviselni a magyar érdekeket“ – mondta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a budapesti Széna téren, a forradalom egyik szimbolikus helyszínén.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Budapest II. és III. kerületének fideszes országgyûlési képviselõje megkoszorúzza a Széna téri 1956-os emlékmûvet az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 61. évfordulóján, 2017. október 23-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Varga Mihály azt hangsúlyozta,

ahogyan 1956-ban, úgy ma a nemzeti egység, az egységes kiállás a legfontosabb.”

Elmondta, nekünk, a 61. évfordulón nyilván nem lehet más szándékunk és célunk, mint hogy azokat az értékeket, amelyeket az 1956-os forradalom és szabadságharc fontosnak érzett, továbbvigyük. A magyar kormány és annak tagjai elkötelezettek abban, hogy ez így legyen. Mindig is Magyarország érdekeit, a magyar emberek érdekeit kívántuk képviselni, és azt gondolom, hogy ebben párhuzamosság van 1956 résztvevőivel – fogalmazott. Más időket élünk, és nem vagyunk egy olyan helyzetben mint az 1956-os időszakban, de most is fontos, hogy észrevegyük azokat a párhuzamosságokat, amelyek az akkori idők és a mostani idők között vannak. Az egyik ilyen, hogy most is kívülről akarják megmondani, hogyan és kikkel éljünk együtt, ezért fontos az, hogy ha keressük az áthallásokat, a párhuzamosságokat, akkor vegyük észre, hogy most is egy olyan egységes fellépésre lenne szüksége az országnak, mint 1956-ban” – tette hozzá Varga Mihály.

Soltész Miklós: a szabadságunkat őriznünk kell!

Jelenlegi szabadságunkat mások vérrel vívták ki, és azt nekünk őriznünk kell – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára hétfőn Lajosmizsén, az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére rendezett ünnepségen.

Soltész Miklós az EMMI államtitkára; Fotó: PS

Soltész Miklós hangsúlyozta:

a jelenlegi jólétért a hősök, az áldozatok sokat tettek, és ezt meg kell becsülnünk. Tudnunk kell, hogy sem 61 éve, sem ma, másokra nem számíthatunk, csak magunkra”

– fogalmazott. A szabadságot kivívni és azt megőrizni csak mi, magyarok vagyunk képesek – mutatott rá, hozzátéve: legyünk méltóak a kommunizmus áldozataihoz, az 1956-os hősökhöz, így a lajosmizsei hősökhöz is!

Lázár: több mint egy emberöltőnyi fejlődést vettek el az országtól 1956 árulói

“Több mint egy emberöltőnyi fejlődést és szabadságot vettek el az országtól 1956 árulói“ – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter a forradalom évfordulója alkalmából a makóiaknak küldött üzenetében. A makohirado.hu portálon hétfőn megjelent levélben a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő fideszes politikus azt írta, a tettesek nem ismeretlenek, Kádár János és bűntársai, a pártállami elit.
Antall József gondolatát idézve kifejtette,

a rendszerváltás eredendő bűne az volt, hogy “nem tetszettünk forradalmat csinálni”. A bűnösök, 1956 árulói, nem egyszerűen szabadlábon maradhattak, de még hatalomban is”

– fogalmazott. Hozzátette, ez pedig nem csupán az ország igazságérzetét sértette, hanem a fejlődését is visszavetette. A vértelen forradalomra, 1989-re ugyanis újabb árulás következett: a nemzeti érdek elleni politizálás, a szüntelen törekvés arra, hogy az országot “a multinacionális nagytőke legvidámabb barakkjává tegyék” – vélte a miniszter. A 20. és a kora 21. században a forradalmat ellenforradalom, az előrelépést mindig visszalépés követte, így topogott az ország egy helyben negyven és aztán “nyolc éven” át. Ebből 2010-ben lett végképp elege a magyaroknak.

Lázár János Miniszterelnökséget vezetõ miniszter; Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Akkor a polgári erők történelmi felhatalmazást kaptak arra, hogy az elszabotált, elsikkasztott és félbehagyott rendszerváltást végre befejezzék – írta Lázár János. A magyar politikát a nemzeti érdek képviseletének és érvényesítésének rendeljék alá – fűzte hozzá. A miniszter leszögezte, nyolc év alatt nem lehet több mint negyven év hibáit és bűneit orvosolni. A megtorpanások és irányváltások okozta károkat csak akkor lehet kijavítani, Magyarország csak akkor tud visszatérni arra a pályára, amire ’56 hősei októberben visszakormányozták, és amelyről a szovjet tankok a magyar kollaboránsaikkal együtt novemberben letérítették, ha “felhatalmazást kapunk a folytatásra”. Ha a “Márciusban újrakezdjük!” jelszavát jövőre úgy aktualizálhatjuk, hogy “Májusban tovább visszük!”, “Jövő tavasszal folytatjuk!” – írta a miniszter.

Forrás: MTI, hirado.hu, fotó: MTI, fortepan