Kétértelmű, túlzó, sőt egyenesen hamis állítások, megtévesztő csomagolás, a hivatalosság látszata – ilyen ismert eszközökkel próbálják a jellemzően szórólapokon kommunikáló cégek termékeiket olyan színben feltüntetni, ami könnyen megtévesztheti az ilyen reklámfogásokra érzékeny fogyasztókat. Az alábbi történetben szereplő cégnek láthatóan jól jövedelmez ez a reklámkampány, hiszen az utóbbi évek összesen mintegy 240 millió forintos bírsága ellenére csak nagy kínkeservvel, és akkor is csak részlegesen változtatott a gyakorlatán. Nagy kérdés, hogyan védjük meg magunkat vagy családtagjainkat a szemfényvesztéstől.
Egy nemrégiben a Facebook-on megosztott tanulságos történet egy nagymama ajándékáról számol be unokájának. A „már bőven a nyolcvanon felül lévő” néni – mondván „a történelem ismétli önmagát” és ,,bármikor előfordulhat, hogy nagy értékhez kell nyúlni” – egy hatalmas ajándékcsomaggal, benne egy „történelmi éremgyűjteménnyel” lepte meg unokáját. A néni elmondása szerint gyűjtemény nagyon sokat ért, mivel,,alig pár ezer darab készült” belőle. Mint az unoka írja, a csomagból előkerült egy sorszámozott doboz, benne az éremgyűjtő tokkal, valamint ajándékos masnival átkötött borítékok. „A borítékokban egyesével a hivatalosan becsomagoltnak látszó érmek, ,eredetiséget igazoló tanúsítvány piros-fehér-zöld zászlóval végigfuttatva, hivatalos köszönő levél az igazgató aláírásával”. A „szép brossura” fedőlapján a ,,Királyi Pénzverde hivatalos forgalmazója” díszelgett. Mint az unoka beszámol, teljesen úgy nézett ki, „mintha most jött volna ki a Pénzverdéből, mintha e mögött maga az állam állna”. A nagymama azt is elmesélte, hogy darabonként vásárolta meg a sorozatot, érmenként 11.980 forintért, összesen tizenkettőt. Az unoka szerint az érmek valójában rézből készültek, 24 karátos arannyal futtatva. Mint meg is jegyezte, véleménye szerint „az éremgyűjtemény a szépségén kívül semmit nem ér”. A néni arról is beszámolt, hogy szórólapokról értesült az éremgyűjteményről.
Az unoka végül azzal zárja sorait,
nem tudom, hogy a fenti cég jelenleg ad-e ki hasonló sorozatokat, mert a befizetett csekkek tanúsága szerint 2015-ben vásárolta az éremgyűjteményt. De a vállalkozás jelenleg is működik, reklámoz, így kérlek szóljatok Ti is idős rokonoknak, hogy csak akkor vásároljanak ilyen érmeket, ha tisztában vannak azzal, hogy e mögött a Kft. mögött nem az állam áll.
Fotó: facebook.com
A történet elemei és a 2015-ös dátum azért is fontosak, mert a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) látóterébe éppen ezek miatt került, ráadásul nem is egy esetben az említett cég, amely 2011-ben alakult a beszédesen megtévesztő Magyar Kincstár Kft. néven, amelyről 2012. novemberében váltott a szintén a hivatalosság látszatát keltő Magyar Éremkobocsátó Intézet Kft.-elnevezésre. A cég 2015. december 1. óta Magyar Éremkibocsátó Kft. néven működik, és az amszterdami központú Samlerhuset Csoport hazai tagja, amely több országban jelen van.
Először százmillióra bűntették a megtévesztésért
A cég tevékenysége először 2013-ban került a Versenyhivatal látóterébe. A GVH közleménye szerint 2013. júniusában indult először eljárás a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft-vel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen gyakorlat miatt. Az eljárás vizsgálata kitért arra, hogy a cég a hivatalosság látszatát kelti a „Magyar Éremkibocsátó Intézet” elnevezéssel, továbbá hogy termékeit „kedvezményes“, „csak most” áron kínálja, valós árkedvezmény megléte nélkül és azt hangsúlyozza, hogy azok csak korlátozott darabszámban állnak rendelkezésre. A Versenyhivatal nehezményezte azt is, hogy a cég nemzeti pénzverdék hivatalos forgalmazójaként tünteti fel magát, bár kérdéses ennek alátámasztottság.
A vizsgálat 2014. áprilisában zárult le azzal a megállapítással, hogy a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft. megtévesztette a fogyasztókat a különböző érmék értékesítését népszerűsítő kampányában, ezért 100 millió forint bírság megfizetésére kötelezték a vállalkozást. A vizsgálat lezárultáról szóló közlemény megállapította, hogy a cég 2012. november 1-jétől a különböző érméket népszerűsítő reklámstratégiáját teljes egészében a hivatalosság, az állami elismertség látszatára építette. A cég elnevezésén túl számos olyan tartalmi és formai elemet is megjelenített hirdetéseiben, amelyek a hivatalosság látszatát erősítették, például a nemzeti pénzverdék hivatalos forgalmazója megnevezést alkalmazta. Összességében tehát azt a látszatot keltette, hogy a vállalkozásnak állami „hivatalos” háttere van, tevékenysége a közfeladatok ellátásához kapcsolódik, amely kiemeli más, érméket forgalmazó vállalkozások közül és bizalmat kelt a fogyasztókban, miközben a Magyar Államkincstár, majd a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Pénzverő Zrt. sajtóközleményben határolódott el a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft. tevékenységétől.
Fotó: eremkibocsato.hu
A Magyar nemzeti Bank (MNB) 2013. szeptemberében kelt közleményében határolódik el a maga és a Magyar Pénzverő Zrt. nevében a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft.-től, hangsúlyozva hogy az állami cégek semmilyen formában nem állnak kapcsolatban a kft.-vel. A közleményben az MNB hangsúlyozza, hogy a kft. nem teszi egyértelművé hirdetéseiben, hogy tevékenysége nem minősül pénzkibocsátásnak, holott érmeinek megjelenési formája azt a látszatot kelti, hogy a jegybankkal szoros együttműködésben áll. Az MNB hangsúlyozza, hogy Magyarországon egyedül az MNB jogosult a törvényes fizetőeszköznek minősülő bankjegy és érme kibocsátásra, ideértve az emlékérmét is. A közlemény arról is ír, a köztudatban a törvényes fizetőeszköznek minősülő „érme” és az annak nem minősülő „érem” elnevezés általában összemosódik, annak ellenére, hogy eltérő a szerepük. Mint fogalmaznak, a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft. (különösen azért, mert a Kft. a társasági formában való működését nem hangsúlyozza) elnevezése és tevékenysége azt sugallhatja, hogy az valamilyen formában az MNB törvényes fizetőeszköznek minősülő érmekibocsátási tevékenységéhez kötődhet. Az MNB azonban nem áll kapcsolatban a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft.-vel.
Vonakodó együttműködés
A Gazdasági Versenyhivatal később arról számolt be, hogy az ügyben utóvizsgálatot is indított annak megállapítására, hogy a 2013-ban határozatban elrendelt jogsértő magatartás megszüntetését a vállalkozás teljesítette-e. A 2015. decemberében lezárult vizsgálat megállapította, hogy a cég tett lépéseket a „jogsértő magatartás megszüntetésére”, így például elhagyta az „Intézmény” megnevezést, 2015. december 1-jétől a cégneve Magyar Éremkibocsátó Kft., így az utóvizsgálatot lezárták. A vizsgálat ugyanakkor azt is megállapította, hogy a korábbi határozatban szereplő eltiltásnak a cég „nem azonnal tett eleget”. Az eljáró versenytanács azonban mégsem látta indokoltnak szankció alkalmazását tekintettel arra, hogy a cég „az eltiltás tekintetében együttműködött és annak megállapításait figyelembevette, magatartását aszerint módosította”.
Visszaeső
A Versenyhivatal korábbi, lezárt vizsgálatának megállapításai ellenére az immáron Magyar Éremkibocsátó Kft.- vé átlényegült cég 2014 áprilisától kezdődően ismét a fogyasztók megtévesztésének bűnébe esett, amelyért ezúttal 140 millió forintos bíráság megfizetésére kötelezték. A Versenyhivatal 2016. októberi döntése szerint az éremkibocsátó ezúttal 1956-os emlékérmek árusítása során keltette hamisan a hivatalosság látszatát, és valótlanul állította reklámjaiban, hogy ingyenesen biztosítja az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából kibocsátott emlékérmet a magyarországi lakosoknak. Elhallgatta továbbá azt, hogy több termék rendelése esetén termékenként számítja fel a csomagolási és a postázási költségeket. A cég ráadásul a korábbihoz hasonlóan 2014. áprilisától azt sugallta, hogy hivatalos háttérrel rendelkezik, mivel reklámstratégiáját – ismét – teljes egészében a hivatalosság, az állami elismertség látszatára építette. Az kft. ráadásul külön díjat számolt föl olyan tételekért, mint a „kesztyűs kézzel történő csomagolás”.
Múzeumok féltve őrzött kincs; Fotó: eremkibocsato.hu
Nagy pénz van az érmekibocsátásban
Portálunk megkeresésére a Gazdasági Versenyhivatal sajtóosztálya elmondta, 2013-ban a versenyhivatal eljárást indított az említett cég ellen, amely 2014 áprilisában zárult le. Ennek eredményeként a céget eltiltották a jogsértő magatartás folytatásától, valamint 100 millió forintra büntették. Hozzátették, 2015 áprilisában – fogyasztói panaszok hatására –utóvizsgálatot indított, amely 2015 decemberében zárult azzal a megállapítással, hogy az eltiltásnak a cég megfelelt. A sajtóosztály hozzátette, 2015-ben az említett cég ellen ismételten eljárás indult egy 1956-os emlékérem-sorozat kibocsátása és árusítása kapcsán, amely tevékenységet a cég 2014 áprilisától folytatta. Ebben az ügyben a versenyhivatal a korábbinál is nagyobb, 140 millió forintos bírságot szabott ki. Portálunk érdeklődésére a sajtóosztály arról is tájékoztatott, hogy az említett 100, illetve 140 millió forintos bírság jelentősnek számít a Versenyhivatal gyakorlatában.
Hogy mégis milyen céges forrás állhatott rendelkezésre a bírság megfizetésére, arra csak következtetni tudunk. A vonatkozó törvény arról rendelkezik, hogy a bírságok összege nem haladhatja meg a cégek előző évei teljes bevételét. Ebből adódóan az éremárusításból a bírságokat megelőző években a cég 1 milliárd, illetve 1,4 milliárd forintnyi nyereséget könyvelhetett el. Beszédes a versenyhivatal azon kitétele is, hogy a 140 milliós forintos bírság esetén a Versenyhivatal a reklámköltség összegét vette alapul. Megjegyzendő, hogy a GVH pozitív eredményként könyvelte el, hogy a cég kikérte az Önszabályozó Reklámtestület véleményét reklámkampányáról. Egy visszaeső, és korábban is jelentős bírsággal büntetett, a fogyasztók megtévesztését többször is előszeretettel gyakorló cég esetén ez a minimum.
Továbbra is drasztikusan alacsony a példányszám
A Magyar Éremkibocsátó Kft. honlapján böngészve a magyar érmek közül időközben eltűnt a Facebook-bejegyzésben említett Pázmány Péter emlékérem, és jelenleg nincs nyoma olyan mondatoknak sem, amelyek a magyar állammal kapcsolatos hivatalosság látszatát keltenék. Remélhetőleg tehát kifutott a nénit megtévesztő termék. Ugyanakkor azzal az üzleti fogással továbbra is él a cég, hogy limitált, sorszámozott érmeket, több esetben „drasztikusan alacsony példányszámot” vagy „szigorúan korlátozott példányszámot” emleget. Az MNB korábbi közleményében azt is hangsúlyozza, hogy a köztudatban a törvényes fizetőeszköznek minősülő „érme” és az annak nem minősülő „érem” elnevezés általában összemosódik, annak ellenére, hogy eltérő a szerepük. A honlapon ugyanakkor az MNB a kft.-nek is címzett közleménye ellenére rájátszik erre a fogalmi összemosódásra hiszen az Arany Századok – I. Ferenc arany 10 koronása esetén az erősen vitatható Eredeti (sic!) történelmi arany érme az Osztrák-Magyar monarchiából megfogalmazás szerepel, vagy egy másik, szintén hamis kicsengésű hirdetés szerint Múzeumok féltve őrzött kincse (sic!) az Ön otthonában – Eredeti (sic!) történelmi érmekülönlegesség.
Mindezek alapján egyelőre megállapítható, hogy a cég olyan reklám-módszert alkalmaz, amelynek hangsúlyos elemeire különösen érzékenyek lehetnek az érmék világában járatlan, vagy akár idősebb emberek. A módszer azonban feltehetően megéri a cégnek, hiszen a súlyos büntetést követően is tovább kacérkodott a káros gyakorlattal, és csak vonakodva vette figyelembe a Versenyhivatal tiltásait, ajánlásait.
Forrás: Facebook-hu/GVH/MNB/eremkibocsato.hu/PestiSrácok.hu; kezdőkép: MTI; a kép illusztráció
Facebook
Twitter
YouTube
RSS