A bírák és a bíróságok döntő többsége meg tudta őrizni függetlenségét, de a Fidesz most véget vet ennek a helyzetnek, a jogállam nyomait is föl akarja számolni Magyarországon – reagált a DK arra a november elejétől bevezetett változásra, amely véget vethet a bírói kar belterjességét lehetővé tevő rendszernek. A módosítás miatt a párt kötelezettségszegési eljárást indíttatna a kormány ellen.
A Demokratikus Koalíció (DK) arra kéri az Európai Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen, mert a kabinet egy miniszteri rendeletben megváltoztatta a bírák kinevezésének szabályait. Oláh Lajos független parlamenti képviselő, aki csütörtökön sajtótájékoztatót is tartott a témában, azt mondta, hogy a Fidesz hét éve tartó “ámokfutása” nyomán az igazságszolgáltatás maradt a jogállam utolsó bástyája Magyarországon.
A bírák és a bíróságok döntő többsége meg tudta őrizni függetlenségét, de a Fidesz most véget vet ennek a helyzetnek, a jogállam nyomait is föl akarja számolni Magyarországon. A DK lépésével megpróbálja megakadályozni a bíróságok készülő “fideszes megszállását” és nem ismeri el bíráknak a kinevezett “pártkatonákat”
– közölte. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, eddig a már kinevezett bíráknak is döntő szavuk volt abban, hogy kiből lehet bíró. A Fidesz most megszünteti ezt az “önvédelmi lehetőséget”, az új rendszerrel pedig egyszerre 200 új bírót akarnak kinevezni – fogalmazott.
Az ügyészség “megszállásával, elfideszesítésével” a hatalom csak azt tudta elérni, hogy a “fideszes vagy kormányközeli gazembereket rendre futni hagytak. Hiába emelt azonban vádat az ügyészség a kabinet politikai ellenfelei ellen, a független bíróság előtt szinte minden esetben kudarcot vallott
– fűzte hozzá. Közigazgatási vagy polgári perekben is számíthatott a bíróságra az, aki az igazságát ezen az úton kereste – jelezte. Ha a kormánypárt megszállja a bíróságokat is, akkor a fideszes politikusok a jövőben nyugodtan rágalmazhatják politikai ellenfeleiket, sérthetik azok jó hírnévhez fűződő jogait, a sértettnek kevés esélye lesz az igazságszolgáltatás előtt. Ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek pedig hiába próbálnak peres úton adatokhoz jutni a kormány törvénysértéseiről és pénzügyi üzelmeiről – ismertette véleményét.
Épp ellenkezőleg
Ahogy azt megírtuk szerdán, az eddigi gyakorlat a régebbi bírói garnitúrának kedvezett, amelynek joga volt megakadályozni, hogy a nekik nem tetsző, nem szimpatikus, más értékeket valló jelentkezőkből is bíró lehessen. Korábban ugyanis az lehetett bíró, aki a jogi egyetem elvégzése után hosszú évekig bírósági titkárként dolgozott, és „ha jól teljesített”, ezek után kinevezték bírónak. A bírói székért egy pályázaton is indulnia kellett, pontokat kapott szakmai tapasztalatára, tudományos munkájára, nyelvtudására. A törvény ugyan nem tiltotta, hogy például minisztériumi dolgozók is jelentkezzenek, de külsős jelöltként kevés esélyük volt, mivel a pontrendszerben a bírósági titkárként ledolgozott idő érte a legtöbbet. A másik, ennél is fontosabb tényező a jelöltet meghallgató, régi bírókból álló tanács véleménye volt. Ha ők nem támogattak valakit, abból nagyon nehezen lett bíró.
A miniszteri rendeletben előírt pontrendszer átalakításával viszont – melynek értelmében lefelezték a bírói tanács által adható pontokat és megemelték a közigazgatási tapasztalatért járó pontok mennyiségét – a jövőben elkerülhetővé válik, hogy csak egyazon munkakörből származó jelöltből válhasson bíró.
Forrás: MTI, vezető kép: Oláh Lajos Facebook-oldala
Facebook
Twitter
YouTube
RSS