Sokan vannak olyanok, akik korábban jártak főiskolai, egyetemi képzésre, de valamilyen okból nem államvizsgáztak le, így nem szerezték meg az oklevelet. Ők a jövő évig kaptak lehetőséget, hogy szakdolgozatuk leadásával és az államvizsgával megszerezzék a felsőfokú végzettséget.
Kevesebb mint egy évük maradt azoknak a korábbi hallgatóknak, akik 2015 előtt kezdték meg a felsőoktatási tanulmányaikat, és bár megszerezték az abszolutóriumot, de nem államvizsgáztak le. A Felsőoktatási Információs Rendszer adatai alapján a 2018. szeptember 1-jei határidő 15 474 főt érint, viszont a rendszerben csak a 2006 utáni hallgatók vannak nyilvántartva, vagyis még többen lehetnek. A korlátozásra azért volt szükség, mert még az 1993-as mintatantervek szerint is érkeztek hallgatók államvizsgázni. Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese elmondása szerint komoly teher a nagyobb felsőoktatási intézményeknek, hogy emiatt minden záróvizsga időszakban 20-30 különböző tematikájú államvizsgát kell megszervezniük.
Lengvárszky Attila, a Pécsi Tudományegyetem oktatási igazgatója a képzést be nem fejezők magas számát azzal magyarázta, hogy 2005 előtt óriási expanziója volt a felsőoktatásnak. Kevésbé figyeltek az intézmények arra, hogy mennyien nem tudják elvégezni a képzéseket, illetve sokan „kicsit félreértelmezték” a nyelvvizsga megszerzésének kritériumait, hisz már az abszolutóriumhoz szükség volt rá. Ma már ez nem követelmény. Azokra nem vonatkozik a szigorítás, akik már leállamvizsgáztak, de a nyelvvizsga hiánya miatt nem kapták meg az oklevelüket. Korábban őket segítette a diplomamentő program is. Számukra nincs határidő, a nyelvvizsga megszerzése után a felsőoktatási intézmény 30 napon belül kiállítja a papírokat.
Azzal kapcsolatban, hogy miként tud bekapcsolódni újra a felsőoktatásba az, aki 10-12 évet kihagyott, az oktatási igazgató elismerte: nem könnyű megírni egy szakdolgozatot és leállamvizsgázni, de ez az „utolsó utáni lehetőség” az oklevél megszerzésére. A diploma a jövőbe való befektetés, és adott esetben a fizetési ranglétrán való továbblépést is jelenti. Ez inspiráló tud lenni – magyarázta. Azoknak a korábbi hallgatóknak, akik a jövő évig meg szeretnék szerezni az oklevelet, mindenképp fel kell venniük a kapcsolatot a felsőoktatási intézményükkel, hisz csak az adott főiskola vagy egyetem tudja, hogy az adott évben miből és hogyan kell felkészülni a sikeres államvizsgára.
hirado.hu
robi
2017-11-18 at 16:50
Szép dolog a szigorítás, és érthető is. Viszont most már átestünk a ló túloldalára, egyrészt a nyelvvizsgával, ami valjuk be bizonyos szakoknál teljesen felesleges, hiszen nem szükséges a munkához. A másik pedig az, hogy meg van adva, hogy a képzési idő 1,5 szerese alatt be kell fejezni az adott képzést.
Ez soknak tűnik, de valójában nem az, mert például a passzív félév is beszámít. Egy komolyabb képzésnél, ahol könnyen lehet csúszás pl. orvosi, vagy jog ez nagyon komoly megkötés, és nem is érthető, hiszen a hallgatók többsége önköltséges, tehát ha tovább (nyilván ésszerű kereteken belül) bent marad akkor tovább fizeti a tandíjat. Sajnos ezt a szabályt olyanok alkották meg akik nappali képzésen időben fejezeték az adott szakot, a mainál jóval kisebb elvárások mellett, és egyáltalán nincs tekintettel a levelező képzésre sem például.
Kaktusz
2017-11-18 at 11:31
Már épp ideje volt szigorúbban venni a dolgot.