Malin Björk svéd európai parlamenti (EP) képviselő szerint mivel az Európai Unión belül a menekültpolitika közös, abban mindenkinek – köztük Magyarországnak is – részt kell vennie. A baloldali politikus az M1 aktuális csatornának nyilatkozva azt mondta: néhány ezer menekült befogadása, akár Svédország, akár Magyarország számára, „nem csupán lehetséges, hanem kifejezetten üdvös is lenne”.
Malin Björk is tagja az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE), amely október 19-én csütörtökön megszavazta a közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini szabályozás reformtervezetét, amely többek között a menekültügyi kérelmek gyorsabb elbírálására és szolidaritási alapon a felelősség tagállamok közötti kiegyensúlyozottabb megosztására irányul. Az M1 vasárnap esti műsorfolyamában leadott interjúban a svéd képviselő azt mondta: a betelepítési programmal legális lehetőséget hoztak létre az Európában való letelepedésre azok számára, akik az ENSZ által elismerten menekülteknek számítanak. Úgy vélekedett:
„a világ leggazdagabb kontinense számára 250 ezer menekült befogadása” – ami csak a mostani óriási menekülthullám idején ennyi – nem lenne túl bonyolult, csak politikai akarat kell hozzá. Hozzátette, hogy különböző országokban különböző a politikai akarat, de úgy vélekedett: Európának a betelepítések terén is globális felelősséget kell vállalnia. Vagyis a menekültpolitika közös az EU-n belül, és ebben szerintem mindenkinek részt kell vennie.
Kiemelte: a jogalkotók feladata, hogy olyan jogszabályokat alkossanak, amelyek különböző körülmények között is működnek, egy esetleges nagyon súlyos válság esetére is megoldásokat kell keresni, meg kell teremteni azok kereteit. Malin Björk szerint
jelenlegi javaslatuk „kezelni tudna egy ilyen helyzetet”. „Nem történhet meg”, hogy Európa egy olyan kontinenssé váljon, „amely bezárja a kapuit” – szögezte le a svéd politikus, hozzátéve: bízik benne, hogy ezt lassan egyre több ország látja majd be. Megjegyezte: üdvözölné, ha Magyarország is csatlakozna közéjük.
A Genfi Egyezmény esetleges korszerűsítésével kapcsolatos kérdésre válaszolva a svéd politikus azt mondta: az lenne az utolsó, hogy a Genfi Egyezmény szövegezését megváltoztassák. Mint kiemelte, az az alapja a védelemre szoruló menekültekkel szemben mutatott szolidaritásnak, vagyis “nem szabadna” hozzányúlni. Kitért arra is, hogy Svédországnak már hosszabb időre visszanyúló tapasztalata van a menekültek befogadásában, integrációjában, s “ez az egyik alapja a mára kiépült svéd társadalomnak”. A svéd politikus szerint ezért rajtuk is múlik, hogy meg tudják-e győzni Magyarországot, vagy más tagállamokat, hogy hasonló szerepet vállaljanak.
Az valójában erőt ad, ha ilyen embereket fogadhatunk a saját társadalmunkban. Ez építette fel Svédországot, hogy ipari ország legyen, és demokrácia.”
Elmondta: Svédország mellett Hollandia, Németország, Franciaország, Portugália is megosztaná a nemzetközi védelemre szoruló emberek befogadásával kapcsolatos „nagyon pozitív és biztató” tapasztalataikat. A svéd EP-képviselő abban bízik, hogy Magyarország, és más, jelenleg még ingadozó országok, „megnézik majd, mi van Svédországban, és másutt”, ahol a menekültek befogadása, a védelemre szoruló emberek ellátása terén „nagyon pozitívak a tapasztalatok”, s reméli: a most még hezitáló országok is csatlakoznak a folyamathoz, amelyben Európa több menekültnek tud majd védelmet nyújtani. „Ez a jövő felé vezető út” – fogalmazott.
Malin Björk kiemelte: a menekültek befogadásában is közösen kell viselni a felelősséget. Kitért arra is, hogy “egyszer fel kell tenni a kérdést”: van-e köze az egésznek a pénzekhez. Azt mondta: meg tudja érteni azokat a kormányokat, amelyek lassan kezdik “unni”, hogy vannak, akik valamiből mindig ki akarnak maradni. “Ha a fejlesztési alapokhoz kapcsolják ezt az elégedetlenséget, hogy bizonyos országok blokkolják a menekültek védelmét, az egy lehetséges jelzés” – jegyezte meg a svéd EP-képviselő.
Forrás: M1/MTI. Vezető kép: etc.se
Facebook
Twitter
YouTube
RSS