Pontosan negyven évvel ezelőtt szolgáltatta vissza az Egyesült Államok a Szent Koronát Magyarországnak. A történelem során sok viszontagságot megért, a magyarság számára különleges közjogi és érzelmi jelentőséggel bíró korona a koronázási ékszerekkel együtt került a tengerentúlra a második világháború végén, miután Ausztriában az amerikai hadsereg kezébe jutott. 1978-ben került haza, 2001 óta pedig egyszerű múzeumi tárgy helyett ismét a hagyománynak és az országgal való egységének megfelelő, jelképes közmegbecsülés övezi.
Kalandos úton került az Egyesült Államokba a Szent Korona a második világháború után. A nyilas vezetőség a keleti front veszélyeztető közeledése elől a budai várból Kőszegre, majd onnan Ausztriába menekítette a koronázási ékszereket, és Mariazellben elásták azokat a kard kivételével. Amikor az amerikaiak kezébe került a koronázási ékszerek ládája, és annak kinyitása után látták, hogy csak a kard van benne, hamar kiszedték a titok ismerőiből, hogy hol van elásva a korona, a jogar és az országalma. Ezután Augsburgba, onnan pedig az amerikaiak főhadiszállásának is helyet adó Frankfurtba, pontosabban az ottani bank trezorjába tették a kincseket, majd 1953-től a Fort Knox támaszponton őrizték őket az Egyesült Államokban. A koronázási ékszerek másfél évtizedig ott pihentek, a hidegháború miatt nem tudtak megegyezni a hazaszállításukban, és csak az enyhülés idején, 1978-ban szolgáltatta vissza őket az Egyesült Államok, Jimmy Carter elnöksége idején.
33 évig külföldön volt, de így legalább megmenekült Rákosiéktól
Magyar részről Lázár György miniszterelnök, Aczél György, a kultúráért felelős miniszterelnök-helyettes, valamint Apró Antal, az Országgyűlés elnöke vette át a koronázási ékszereket, amelyeket Cyrus Vance nagykövet adott át a parlamentben 1978. január 6-án. Kádár János, amerikai kérésre, nem volt jelen. Az ünnepségen viszont a hazai kulturális élet több jeles képviselője is ott volt, köztük Illyés Gyula író, Varga Imre szobrász és Kocsis Zoltán zongoraművész. A Szent Koronát nem az akkori rendszernek, hanem a magyar népnek adta vissza „az amerikai népet” képviselő Cyrus Vance külügyminiszter és azt is kikötötték, hogy a koronaékszereket nyilvánosan állítsák ki. Ezután a Nemzeti Múzeumba kerültek egyszerű kiállítási tárgyként, annak ellenére, hogy a magyar történelemben és szellemiségben kiemelt helyet foglalnak el, a Szent Korona pedig megszemélyesítve él a magyar közjogi hagyományban. De legalább hazakerültek 33 év után, elkerülve azt a veszélyt, amit Rákosiék kommunista élcsapata jelentett volna, ha a kezükbe kerül, hiszen a rossz nyelvek szerint szívesen beolvasztották volna. A Szent Korona végül 2001. augusztus 15-én vitték át az Országházba, azaz az államigazgatás központjába, jelezve, hogy jóval több egyszerű múzeumi tárgynál: az ország jelképe.
Az Országházban kiállított koronázási ékszerek (kép: origo.hu)
Az M1 szombat reggeli műsorában Tóth Endre történész, a Nemzeti Múzeum nyugalmazott kurátora kiemelte, hogy a Szent Korona és a magyar koronázási jelképek Európa legrégebbi koronázási együttese. Mint mondta, a korona az évszázadok során számos viszontagságon ment keresztül: elrabolták, elásták, elzálogosították, külföldön őrizték. Kifejtette, hogy Jimmy Carter döntött a a magyarság számára kiemelt jelentőségű kincsek visszaszolgáltatásáról, mert számára ez inkább lelkiismereti és erkölcsi kérdés volt, mintsem politikai. 1977. október végén titkos tárgyalások kezdődtek az átadásról, de miután ezek híre kiszivárgott, heves vita bontakozott ki: többen ellenezték azt a Kongresszusban, tiltakozott a magyar emigráció egy része is. A történész – akinek rövidesen monográfiája jelenik meg a koronázási jelvényekről – elmondta, kollégái, a Nemzeti Múzeum munkatársai közül is csak néhányan tudták, mikor landol a gép. A Szent Korona hazatérésének negyvenedik évfordulója alkalmából szombaton nyílt nap van az Országházban, ahol a nemzeti ereklyéket a koronázási palást kivételével őrzik.
Jimmy Carter is megemlékezett a Szent Korona visszaadásáról
A magyar Szent Korona visszatérésének évfordulójára emlékezik Jimmy Carter volt amerikai elnök is. Carter elnök Szenczy Sándor baptista lelkésznek, a magyar Baptista Szeretetszolgálat Washingtonban dolgozó vezetőjének címzett levelében intézett üzenetet a magyar néphez. A levélben a tekintélyes politikus kifejezte örömét, hogy csatlakozhat Szent István koronája visszatérésének évfordulós emlékezéseihez.
Ez volt a kezdete országaink javuló kapcsolatainak, és Magyarország ekkor kapta meg a legnagyobb kedvezményt élvező állam státuszát az Egyesült Államoktól
– fogalmaz üzenetében a volt elnök, aki maga is baptista. Annak idején az Amerikai Magyar Baptista Szövetség vezetője, Haraszti Sándor Billy Grahamnak, a híres prédikátornak közbenjárását kérte a korona ügyében, és Carter elnökként Graham unszolását is meghallgatva írta alá a magyar korona visszaszolgáltatásáról szóló elnöki rendeletét.
forrás: mult-kor.hu, Wikipédia, MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS