Évek óta betölti az étert a balliberális írók, költők, rendezők, színészek, zenészek siránkozása az elnyomásról és a pénztelenségről. Ehhez képest még mindig szépen ellátja őket anyagi támogatással és médiafelülettel az állítólag diktatórikus kormányzat, és a sor egyre bővül. Legutóbb a Magyar Narancs, a 444 és a Soros-hálózat kedvenc ifjú történészeinek és tüntetőinek frissen gründolt intézetére nyomott ki az óév utolsó napjaiban a költségvetés maradékából 69 millió forintot az Emberi Erőforrások Minisztériuma – hívta fel a figyelmet a Magyar Idők.
Nem készültek és most sem készülnek nagy számban látványos, népszerű történelmi filmek, hiába számíthatnának nagy érdeklődésre, A lovasíjász vagy a Kincsem népszerűségét elnézve. A színházi világban nagyítóval kell keresni a nem balliberális meggyőződésű embereket, ellenben a balliberálisok közül sokan szeretik hangoztatni is a meggyőződésüket. A könyvkiadás terén csak balliberális írók, költők és egyéb szerzők könyvei sorakoznak a Libri vagy a Bookline kínálatában, ezek a szerzők közül pedig mindig akad néhány, akik hallatják a hangjukat egy-egy nagyobb nyilvánosságot kapó politikai ügyben. A Magyar Tudományos Akadémia társadalomtudományi részlegei a rendszerváltozáskor autonómiát kaptak, ott maradhattak ezekben az intézetekben a diktatúra kegyeltjei, és ma is ők döntenek arról, hogy kik férnek be közéjük, kik lesznek azok, akik befolyásoló tényezők lesznek a magyar történelem, irodalom és filozófia terén. Még olyan szélsőséges esetre is volt példa a Fidesz „kulturális diktatúrája” alatt, hogy állami pénzből támogatták a bolsevik történész, Krausz Tamás Lenin-monográfiájának angol fordítását. A magyar kultúra külföldi bemutatásával foglalkozó Balassi Intézet sorban utaztatja külföldre a balliberális kötődésű írókat, költőket és akár egyenesen a CEU-n oktató történészeket – természetesen szintén állami pénzből, és még a zenei téren is szinte kizárólag balliberális kötődésű előadókat futtat a Petőfi Rádió, csak róluk ad hírt az MTI. És eközben maguk az agyonpénzelt érintettek nem győznek rettegni a „Fidesz diktatúrájától”. Ez volt a lényege Szakács Árpád, a Mediaworks központi szerkesztőségének főszerkesztője által jegyzett novemberi írásnak a Magyar Időkben.
Amíg mindenki a panaszkodásukra figyel, felmarkolják az állami támogatásokat
A balliberális hangadók minden fórumon azt terjesztik, diktatúra épült ki, amely nem tűri a másként gondolkodókat, és miközben hangosan panaszkodnak és vádaskodnak, felmarkolják az általuk kárhoztatott rendszertől kapott pénzeket, sőt sok helyen ki is szorították a konzervatív köröket – írja Szakács Árpád a folytatásban. Pálfi György, a legújabb filmjét 600 millió forintos állami támogatásból készítő filmrendező például azon panaszkodott, hogy nehezítik a pályáját, megbüntették őt, és a pénzosztó szervezet struktúrája rossz a hozzá hasonló, határfeszegető alkotók számára. Parászka Boróka erdélyi újságíró rendszeresen kiáll az illegális migráció mellett, indulatosan gyalázza a kerítéssel védekező Magyarországot, legutóbb pedig a székelyek felakasztásáról értekező, azóta megbukott román miniszterelnököt mentegette minden erejével. A Magyar Média Mecenatúra hétmillió forinttal támogatja a Parászka életéről készülő portréfilmet.
Balliberális történeti intézet, amelyet tenyerén hordoz az Emmi
Az állítólagos diktatúrában nagy összegű állami támogatást kaphatnak a balliberális körökhöz és Soros György érdekeltségeihez közel álló történészek is. A Clio Intézetet fiatal balliberális történészek hozták létre 2017. december 18-án hárommillió forintból, és valamibe igencsak beletaláltak, mert még meg sem száradt a pecsét az intézetet működtető nonprofit Kft. alapító okiratán, december 27-én rögtön befutott hozzájuk egy 69 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatás a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.-én keresztül. A Bödők Gergely és Gellért Ádám alapította intézetben dolgozik Fóris Ákos, a 444.hu történelmi rovatának szerzője, így érthető, ha a Soros pénzéből élő portál ebben az ügyben nem gyanított korrupciót. Az intézet másik munkatársa, Csóti Csaba rendszeres résztvevője az oktatást és kultúrát érintő kormányellenes tüntetéseknek, és szerinte a kormány diktatórikus, megfosztotta szabadságuktól a pedagógusokat, lenézi a kultúrát.
Bödők Gergely és Gellért Ádám, a Clio Intézet alapítói (fotó: clioinstitute.hu)
A Clio Intézet alapítói is érdekes figurák. Bödők Gergely az újhullámos balliberális körhöz tartozik, amelynek az egyik keltetőhelye Romsics Ignác műhelye, az egri Eszterházy Károly Egyetem – írja a Magyar Idők. Üzlettársa, Gellért Ádám olyan történész, akinek pályáját kikövezik a Soros- és az amerikai támogatások, a Soros-egyetem konferenciáinak egyik leggyakoribb előadója. Számos ügyben próbálta tematizálni a közbeszédet a balliberális érdekek szerint, Magyarországot a háborús bűnösök menedékének tartja, és Csatáry László ügyében lyukra futott, de Biszku Béla elhúzódó perét is a Fidesz nyakába akarta varrni. Schmidt Máriát a Terror Háza főigazgatóját megpróbálta kiszorítani a Sorsok Háza projektből, és próbált beszállni Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának lejáratásában is. Gellért Ádám 2017-ben ösztöndíjat kapott egy washingtoni kormányzati ellenőrzés alatt álló intézetben.
Ehhez nem akármilyen ajánlás kell. Még véletlenül sem kerülhet oda olyan, akiben csalódhatnak a finanszírozók. Érdekes kérdés, hogy ki ajánlotta, ki kezeskedik érte, s aztán mit várnak el
– áll a Magyar Idők cikkében.
Történészi hivatás vagy bomlasztási megbízás?
A Clio Intézet szakmai tevékenységet még alig tett le az asztalra, vagyona elenyésző, és nincs kapcsolata más jelentős szervezetekkel, intézetekkel, egyetemekkel. Az államháztartási törvény végrehajtási rendelkezése szerint a támogatás odaítélésénél vizsgálni kell azt, hogy ha nem a célnak megfelelően vagy nem jogszerűen használják fel az állami forrást, akkor is meglegyenek a garanciák az állami pénz visszaszerzésére. Vajon kik, milyen garanciát láthattak a Clióban?
Csóti Csaba és Fóris Ákos (fotó: clioinstitute.hu)
A Clio honlapja szerint céljuk, hogy a közösségi médiában és az online felületeken alakítsák a tudományos és közéleti vitákat, továbbá befolyásolni akarják a Magyarországról szóló közgondolkodást, és ebbe akarnak fiatal egyetemistákat is bevonni. Az őszinte történészi szándékukról képet adhat, hogy a Clio egyik vezetőségi tagja egy belső eszmecserén így fogalmazott:
Nem kell aggódni, a Fidesz erős emberei is egymásnak ugraszthatóak.
A Clio megalapításának híre máris terjed, a HVG már körülünnepelte, és már a szakmai levelezőlistákon is fut a hír, jobboldalon helyezkedő, fontos történészek által is…
Az esettel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük az Emminek, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Forrás: magyaridok.hu, vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS