Országgyűlési választások: több mint háromezren szavazhatnak külföldön

Eddig 3187-en vetették föl magukat a külképviseleti névjegyzékbe az április 8-i országgyűlési képviselő-választásra, a legtöbben, 427-en Londonban szeretnének szavazni. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint eddig több mint negyvenötezren jelezték, hogy nemzetiségi listára szavaznának, közülük a legtöbben romának vallották magukat.

Azok a magyarországi lakhellyel rendelkező választópolgárok, akik a választás idején nem tartózkodnak Magyarországon, az ország külképviseletein voksolhatnak, ehhez március 31-ig kell a magyarországi lakóhelyük szerinti jegyzőtől kérniük felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe. Amikor valakit felvesznek a listára, egyidejűleg feltüntetik a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékében, hogy a választópolgár a külképviseleti névjegyzékben szerepel, a szavazóköri névjegyzék kinyomtatott példányán pedig nem jelennek meg a külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgárok. Így lehet biztosítani, hogy egy választópolgár ne szavazhasson a külképviseleten és a lakóhelye szerinti szavazókörben is.

A kérelmeket be lehet nyújtani személyesen vagy levélben a választópolgár lakcíme szerinti helyi választási irodában, vagy a Nemzeti Választási Iroda internetes oldalán, a www.valasztas.hu honlapon. A külképviseleti névjegyzékbe történő felvételhez a választópolgárnak meg kell adnia a lakcímkártyáján szereplő adatokat, és meg kell jelölnie, melyik ország melyik külképviseletén kíván szavazni. A választópolgár meggondolhatja magát, így ha mégis Magyarországon szeretne szavazni, ugyancsak március 31-ig kérheti, hogy töröljék a külképviseleti névjegyzékből, és vegyék vissza a lakóhelye szerinti szavazókörbe. Lehetőség van arra is, hogy valaki megváltoztassa külföldi szavazásának helyszínét. A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok Magyarország külképviseletein, személyesen szavazhatnak. A külképviseleten a választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján, valamint a pártlistás vagy – nemzetiségiként regisztrált választópolgár esetében – nemzetiségi listás szavazólapon szavazhat.A választópolgárok jelenleg száztizenhat külképviselet közül választhatnak, azonban hamarosan a líbiai Tripoliban és a skóciai Edinburgh-ben is lehetőség nyílik a külképviseleti szavazásra.

Az NVI adatai szerint eddig több mint negyvenötezren jelezték, hogy nemzetiségi listára szavaznának, közülük a legtöbben romának vallották magukat. A 2014-es országgyűlési választás idején 35 289 választópolgár szerepelt a nemzetiségi névjegyzékben. A tájékoztatás szerint összesen 223 328 választót vettek nemzetiségi névjegyzékbe, közülük 45 875-en kérték külön azt, hogy a parlamenti szavazáson is nemzetiségiként szavazhassanak. Ennek azért van jelentősége, mert ha valaki nemzetiségi választóként akar részt venni az országgyűlési választáson, akkor az egyéni képviselőjelölt mellett nem pártlistára, hanem a saját nemzetiségének listájára szavazhat. A nemzetiségi listával a nemzetiségek kedvezményes mandátumot szerezhetnek az Országgyűlésben. Nemzetiségi listát az országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak.Az április 8-ai választásra is névjegyzékbe vett nemzetiségi választók között a legtöbben romák, összesen 20 183-en. Németek 18 191-en, horvátok 2057-en, szlovákok 1617-en, ruszinok 1005-en, románok 811-en, ukránok 513-an, szerbek 399-en, örmények 271-en, görögök 241-en, lengyelek 222-en, szlovének 205-en és bolgárok 160-an jelezték, hogy áprilisban nemzetiségiként szavaznának. A 2014-es országgyűlési választás idején 22 022 szavazat kellett a kedvezményes mandátumhoz, ezt egyik nemzetiségi önkormányzat sem tudta elérni. A jogszabályban elismert tizenhárom nemzetiség a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

Forrás: MTI Fotó: PS