Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése csütörtökön üdvözölte az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Lengyelországgal szemben. A testület brüsszeli plenáris ülésén megszavazott állásfoglalásban a képviselők emellett ismét kimondták, hogy a lengyel jogállamisági helyzet “az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozza magában”.
A dokumentumban gyors cselekvésre szólították fel az uniós tagországok kormányait tömörítő tanácsot, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, hogy fennáll-e a veszélye a közösségi alapértékek csorbulásának Lengyelországban.
Az állásfoglalás nem kötelező érvényű, de elemzők szerint tovább fokozza majd a nyomást az Európai Unió tagállamain. Szanyi Tibor szocialista képviselő rámutatott, hogy az EP korábban nem csak az igazságszolgáltatás átszervezése, hanem a nők, a kisebbségek, a civil szervezetek jogait csorbító lépések miatt is élesen bírálta Varsó politikáját.
Nekünk, magyaroknak nem ismeretlen ez a módszer, ugyanis a demokratikus jogállam fokozatos lebontását nálunk már korábban, még gátlástalanabb módon elvégezte a Fidesz-hatalom. Nem véletlen, hogy ma már ez EP-ben is sokan elismerik, hogy ha az európai intézmények időben és határozottabban léptek volna fel Orbánék dúlása ellen, talán a lengyel helyzet sem súlyosbodott volna a mostani döntést kikényszerítő szintig
– közölte Szanyi.
Az Európai Bizottság a jogállamiság rendszerszintű megsértésének kockázata miatt decemberben megindította az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti, eddig nem alkalmazott eljárást Varsóval szemben. Ugyanakkor hangsúlyozták, ha a következő három hónapban javulást tapasztalnak, készek visszavonni a javaslatot. Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes szerdán elmondta, hogy még a napokban meg fogják küldeni a válaszukat Brüsszelnek, azonban arra célzott, hogy nem terveznek változtatni a kifogásolt törvényeken.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, mely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső esetben akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség, amit szakértők szinte kizártnak tartanak. Az utóbbi időben sok bírálat érte a lengyel kormányt, elsősorban amiért sokak szerint csorbítani kívánják az igazságszolgáltatás függetlenségét. Varsó szerint a vonatkozó törvénymódosítások azonban tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek. Az EP tavaly májusban határozatot fogadott el, miszerint Magyarországgal szemben is elkezdik előkészíteni az “atomfegyverként” is ismert eljárást.
MTI; Fotó: rt.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS