Nyilvántartásba vették a Fidesz-KDNP és a DK országos listáját

Nyilvántartásba vette a Fidesz-KDNP és a Demokratikus Koalíció (DK) országos listáját az áprilisi országgyűlési választásra csütörtöki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A Fidesz-KDNP mind a 106 egyéni választókerületben állított jelöltet, és valamennyit már nyilvántartásba is vették a választási bizottságok. A DK valamennyi megyében és a fővárosban 45 jelöltet állított, és ebből 20-at már nyilvántartásba vettek a választási bizottságok.

Így a DK és a Fidesz-KDNP megfelelt az országoslista-állítás feltételeinek, az országgyűlési képviselők választásán ugyanis az a párt állíthat országos listát, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban legalább huszonhét egyéni választókerületben állított jelöltet; két párt közös egyéni választókerületi jelöltek alapján közös pártlistát állíthat. Az országos lista bejelentésének határideje március 6., 16 óra.

Az országos listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma, azaz legfeljebb 279. A Fidesz-KDNP listáján – amelyet Orbán Viktor miniszterelnök vezet – a maximális, 279 jelölt van, a DK listáján – amelyet Gyurcsány Ferenc pártelnök vezet – 145 jelölt szerepel. Az országos listáról a 93 kiadható mandátumot a pártlistákra leadott szavazatok és a töredékszavazatok alapján osztják ki.

Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben győztes jelölt minden olyan szavazata, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez. Töredékszavazat továbbá minden olyan szavazat, amit olyan jelöltre adtak le egyéni választókerületben, aki nem szerzett mandátumot.

Fontos szabály, hogy csak azok a pártok juthatnak mandátumhoz az országos listáról, amelyek a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát elérték. Közös lista esetén a küszöb 10 százalék, kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén 15 százalék. A DK és a Fidesz-KDNP azzal, hogy nyilvántartásba vették országos listáját, jogosulttá vált arra, hogy egy-egy tagot delegálhasson a Nemzeti Választási Bizottságba.

Az NVB tagjainak száma attól függ, hány, választáson induló szervezet tud országos listát állítani. A választás eredményének megállapítása után a testületben csak a választott tagok maradhatnak, illetve azon pártok delegáltjai, amelyek parlamenti frakciót tudtak alakítani. Az NVB határozatai nem jogerősek, azok ellen három napon belül lehet jogorvoslattal élni a Kúriánál. Az NVB múlt pénteken vette nyilvántartásba az első országos listát, az MSZP-Párbeszéd közös listáját.

MTI; Fotó: nak.hu