A tudományos életben a kilencvenes évek óta érzékelhető, hogy a nyugati világban, elsősorban Nyugat-Európában egyenlőségjelet próbálnak tenni a 20. században érkezett bevándorlóközösségek és a hagyományos nemzeti kisebbségek közé – mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász, az Alapjogokért Központ kutatója vasárnap az M1 tévécsatornán.
A szakember a műsorban hangsúlyozta: a kelet-közép-európai országok többsége úgy gondolja, ahhoz, hogy egy közösség hagyományos nemzeti kisebbség lehessen, huzamosabb ideig kell élnie az adott országban, Magyarország esetében ez az időszak legalább száz év. A nemzetközi jogász szerint Nyugat-Európában a migráció és a bevándorlás sokkal fontosabb kérdés, mint a hagyományos nemzeti kisebbségek ügye, amit káros jelenségnek nevezett. Tóth Norbert korábban elmondta: a kvótamechanizmusról többször bebizonyosodott, hogy végrehajthatatlan, jogi aggályok is vannak vele szemben, ennek ellenére készítették elő a háttérben az utóbbi hónapokban. Az egyik az, amit az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Bulgária javasolt a többi érintett tagállamnak, itt arról van szó, hogy főleg az úgynevezett frontországokból kellene kötelezően átvenni embereket a többi államnak. Ennek lenne automatikus része is, és ha a tavalyi adatokból indulnak ki, ez azt jelentené, hogy éves szinten nagyjából tízezer embert kellene átvennie Magyarországnak.
Forrás: MTI. Fotó: Híradó.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS