Valószínűleg bevándorlók rabolták ki a hágai polgármestert, mert megpróbálta eltitkolni

Saját városában rabolták ki Hága polgármesterét. A rossz nyelvek szerint a liberális Pauline Krikke rejtegetni akarta a nyilvánosság elől a nagyváros bevándorlónegyedében történteket.

Minden villámgyorsan történt, csak az elkövető sziluettjét láttam. Megpróbáltam utánamenni, de már messze járt

– idézi a NOS hírszolgáltató a hágai polgármester asszonyt, aki azután kényszerült magyarázkodásra, hogy a holland sajtó felfedte: Pauline Krikkét Hága zömében bevándorlók lakta kerületében rabolták ki. Az eset valószínűleg mindennapos a harmincezres lakosságú Schilderswijkben, ahol az ott élők hetven százaléka tartozik az alacsony jövedelmű kategóriába, illetve a huszonöt év alattiak közel nyolcvan százaléka munkanélküli. A polgármester kirablása mégis megbotránkoztatta a politikai korrektség kritikusait, hiszen a bevándorlóbarát kormánypárt, a jobbközép-liberális VVD politikusáról van szó, így okkal feltételezhető, hogy Krikke és csapata a szőnyeg alá akarta söpörni az esetet. A rablás március elején történt, a holland sajtó pedig csak hetekkel később kezdett cikkezni róla, miután az RTL Nieuws hírcsatorna egy rendőrségi felhívás kapcsán fülest kapott, miszerint Pauline Krikke lehet a Hága központjában kirabolt nő. A polgármester ezután adott ki közleményt, amelyben kifejtette: épp a villamosra várt este negyed tíz körül, amikor valaki lerántotta a válláról a táskáját, és elfutott vele. Krikke szerint biztos, hogy nem mint polgármestert akarták kirabolni, ő csak rosszkor volt rossz helyen. A rabló kilétéről és származásáról nem tudott információt adni.

„Nyugat-Európában nincsenek no-go zónák”

Az eset újra rivaldafénybe állította a kilencven százalékban bevándorlók lakta kerületet. 2015 nyarán Schilderswijkben tört ki Hollandia egyik legsúlyosabb zavargáshulláma. A zömében tinédzser tüntetők azután vonultak utcára, hogy egy arubai származású férfi, feltehetőleg a rendőri erőszak miatt, őrizetbe vétel közben vesztette életét. A hatóságok csak napokkal később tudták lecsendesíteni a városrészt, és őrizetbe vettek kétszáz fiatalt. A hágai egyetem tavaly felmérte a Schilderswijkben élő bevándorlók helyzetét, és arra a következtetésre jutott, hogy az integrációjuk még mindig gyerekcipőben jár.

A zavargások óta némiképp javult a helyzet, de a mélyen gyökerező problémák megmaradtak. A fiatalok még mindig diszkriminációval, etnikai profilalkotással és hanyagsággal vádolják a rendőröket

– állt a Dutch News portál által idézett dokumentumban, amely hozzáteszi: a bizalmatlanság miatt a holland egyenruhások változtattak az itt alkalmazott munkamódszereken, és ma már sokkal kevesebb az utcán történő, szúrópróba-szerű igazoltatás. Schilderswijk korábban – épp a szórványos rendőri jelenlét miatt – Hollandia egyik saría törvények uralta területeként híresült el. Az arra járók a no-go zónák szokásos jellemzőiről meséltek: a nők nem viselhetnek túl rövid szoknyát, a férfiak nem gyújthatnak rá, és a kutyák is lassan eltűnnek a közterületekről, mert a mohamedánok tisztátalan állatnak tartják a kutyát. A holland parlament már 2013-ban terítékre vette a hágai saríaövezet kérdését, és a képviselők arra a következtetésre jutottak, hogy Schilderswijkben a holland jogszabályok uralma érvényesül. Legutóbb egyébként Pete Hoekstra, az Egyesült Államok hollandiai nagykövete került bajba amiatt, hogy no-go zónának bélyegezte Hollandia egyes városrészeit, köztük Schilderswijket. A diplomata később bocsánatkérésre kényszerült, és látogatást tett a helyi muszlim közösségnél.

forrás: Magyar Idők