Az Európai Bizottság gyakorlatias és eredményközpontú, több forrást biztosító, hosszú távú költségvetést javasol a 2021-2027-es időszakra, amelyben a kiadások csökkentésével és új források biztosításával adnak válaszokat az Európai Unió előtt álló kihívásokra, ugyanakkor a jogállamiság követelményeinek meglétéhez kötnék az uniós kifizetéseket – közölte Jean-Claude Juncker, az uniós bizottság elnöke.
Juncker az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén az uniós költségvetési tervezet bemutatásakor elmondta, hogy az adófizetők pénzével való felelős kormányzás érdekében az uniós bizottság – most első alkalommal –
a jogállamisághoz kötődő új mechanizmussal biztosítaná a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást”.
A brüsszeli testület közleménye szerint az újonnan javasolt eszköz lehetővé teszi az unió számára, hogy
felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon”.
Ilyen határozatra az elképzelés értelmében az Európai Bizottság tesz majd javaslatot, és elfogadásáról a tagországok kormányait képviselő Tanács dönt.
Brüsszel költségvetési eszközökkel is védeni szeretné a fellépő kockázatoktól az Európai Unió jogállami rendszerének fennmaradását
– húzta alá Juncker. Az új mechanizmus nem egyes tagállamok ellen irányulna, hanem általánosan alkalmazható lenne, mivel az unió struktúrájához tartozó alapvető eszköz létrehozást jelenti – közölte a bizottsági elnök. Günther Oettinger uniós költségvetési biztos elmondta, a költségvetés a megtakarításokra, és a hatékonyság növelésére összpontosít, ezért a bizottság a közös agrárpolitika forrásainak mintegy öt, a kohéziós politika forrásainak hét, a közvetlen kifizetések területén közel 7 százalékos csökkentést javasol – közölte.
A bizottság szerint ugyanakkor növelni kell a finanszírozás szintjét egyebek mellett a kutatás és az innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén. A költségvetési biztos ismertetése szerint a bizottság 2018-as áron számítva 1135 milliárd euró (egy euró mintegy 310 forint) kötelezettségvállalást tartalmazó hosszú távú költségvetést javasol a következő hét éves időszakra, amely az EU tagországainak bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százaléka. A kötelezettségvállalások javasolt szintje 1105 milliárd euró – a GNI 1,08 százaléka – kifizetési előirányzatot jelent. Figyelembe véve az inflációt, ez lényegében megfelel a jelenlegi, 2014-2020 közötti költségvetésnek – mondta.
A bizottság tájékoztató anyaga szerint a kötelezettségvállalás tervezett folyóáras összege összesen 1279,4 milliárd euró lenne. Ebből regionális fejlesztésre és társadalmi kohézióra, valamint a monetáris és gazdasági unió kiépítésére 442,4 milliárd euró lenne. Az agrárium és a környezetvédelem támogatására 378,9 milliárd euró, az egységes piac, az innováció és digitalizáció támogatására 187,4 milliárd euró jutna.
A szomszédságpolitikára 123 milliárd euró, az európai közigazgatásra 85,3 milliárd euró, a bevándorlás és a határvédelem feladataira 34,9 milliárd euró, a belső biztonság, a védelem és a váratlan krízishelyzetekre való reagálásra 27,5 milliárd eurót fordítanának. Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes Varsóban nyilatkozva kijelentette: az uniós támogatások jogállamisághoz kötése szabálytalan lenne, mert a kifizetésekről politikai megítélés alapján döntenének, és a támogatások politikai nyomásgyakorlás eszközévé válhatnának.
Szymanski szerint az uniós költségvetés kapcsán
az uniós biztosok közül senki sem mérlegeli komolyan olyan eszközök bevezetését, amelyek politikai megrendelésre vagy politikai nyomásgyakorlás hatására csorbíthatnák a tagállamok jogait”.
Úgy vélte, hogy “nem mellőzhetők” a lengyel befizetések az uniós kasszába. Aláhúzta egyúttal: Varsó támogatja azokat a törekvéseket, hogy „az európai adófizetők minden egyes euróját szabályosan és átlátható módon költsék el”. A lengyel kormány azonban „kissé nyugtalanítónak talál bizonyos javaslatokat, amelyek, úgy tűnik, politikai megítélésen alapulnának, ami egyébként eleve ellentmondana a jogállamiságnak” – fogalmazott Szymanski.
A költségvetési tervezet struktúráját illetően a politikus úgy látta: a lengyel kormánynak sikerült megakadályoznia a legradikálisabb támogatáscsökkentési javaslatokat, Lengyelország lehet a kohéziós politika legnagyobb haszonélvezője. Méltányos tehermegosztást sürget a német szövetségi kormány az EU következő hétéves költségvetési időszakával kapcsolatban, és egyetért az Európai Bizottság javaslatával, amely szerint a jogállamiság meglétéhez kell kötni a tagországoknak megítélt költségvetési támogatások kifizetését.
Olaf Scholz pénzügyminiszter berlini tájékoztatón kérdésre válaszolva kijelentette,
helyes, ha jogállami keretfeltételekhez kötik a források felhasználását, mert ez biztosítja, hogy a pénz oda áramlik, ahová áramlania kell”.
Scholz a tagállami befizetések lehetséges növelésével kapcsolatban elmondta, hogy amennyiben továbbra is az együttes tagországi bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1 százalékának megfelelő összeggel kellene hozzájárulni a közös kiadásokhoz, akkor Németországnak a jelenlegi évi nettó 25 milliárd eurónál 10 milliárd euróval többet kellene betennie a közös kasszába. Mint mondta, a GNI-arányosan 1 százalékos befizetés megfelel Németország és a többi tagállam teljesítőképességének, és azt eredményezné, hogy eddiginél több pénz lenne a közös költségvetésben, amelyből
Nagy-Britannia távozása miatt az eddiginél eggyel kevesebb országnak kellene kifizetéseket teljesíteni.
MTI; Fotó: EchoTV
Ferenc
2018-05-03 at 13:59
És majd ő, az anarcholiburnyák megmondja, de tutira, mi a “jogállamiság”! Hasonlót korábban még Moszkvából “mondtak meg”. Csak ott a “szankció” nem pénz volt, hanem tank!
Zoltán
2018-05-03 at 20:46
Amit te beszélsz, annak meg értelme nincs. Az Orbán-kormányt – ha tetszik az internacionalistáknak, ha nem – mi választottuk meg, hazát és családot szerető magyarok, még 2010-ben. Azóta a Miniszterelnök az akaratunkkal teljes mértékben megegyezően képviseli Magyarország és a nemzetállamokból alakult Európai Unió érdekeit a csatlakozásunk óta hatalomra került, az EU szabályait megkerülő, azt globalista pénzért eláruló brüsszeli vezetéssel szemben.
Péter Pál
2018-05-03 at 10:23
Ki kell ebből a szarkupacból lépni.
Mégpedig minél előbb annál jobb .
Amarna
2018-05-03 at 05:58
DR.LOMNICI ZOLTÁN —általam is elismert és — nagy tudású,felkészült jogászunk szerint–a részeg disznó junkernek nem megalapozottak jogilag a fenyegetései—-MERT AZ ALAPTÖRVÉNY ilyen szankciókat nem tartalmaz—és MI BELÉPÉSKOR nem ezt írtul alá !!!!!!
Péter Pál
2018-05-03 at 10:24
Szarnak ezek az alaptörvénybe.
Semmivel nem különbek mint Sztálin volt.
Ez a senkiházi örömködik Marx szobrának Trierben.
Hát hol tartunk ??????
Mitől jobb ez mint a moszkovita sztálinista kommunizmus volt ???!!!!
Én
2018-05-02 at 21:50
Sorolná, kérem, hogy KONKRÉTAN milyen szabályokat szegtünk meg – sorozatosan.
Köszi.