A békéhez az igazság vezet – Folytatódik az üldözött keresztényeket megsegítő kormányzati program

Az üldözött keresztényeket megsegítő kormányzati program folytatódik – tudta meg a PestiSrácok.hu. A portálunknak nyilatkozó Azbej Tristan helyettes államtitkár elmondta, a program sikerességére utal többek közt az a tény is, hogy a magyar emberek segítségéből újjáépített Tell-Aszkuf városa második névként a helyiektől megkapta a Magyarország Leánya címet. Azbej Tristan arról is beszélt, aggasztó, hogy a Szíria megsegítéséért rendezett brüsszeli ENSZ-konferencián segítség helyett a tehetősebb közel-keleti országok, illetve a nyugati országok egymást hibáztatták. Hozzátette, ez egy olyan politikai vita, amely kapcsán mindenfajta állásfoglalás nélkül is megállapítható, nem feltétlenül szerencsés a segélyek visszatartásával kikényszeríteni a szíriai kormányból a demokratikus, emberi jogi normák betartását, mert ennek csak a bajbajutott emberek látják kárát, akik az újjáépítés reményében csalatkozva elvándorlásra adhatják fejüket.Véleménye szerint addig nem lesz béke a Közel-Keleten, amíg meg nem kezdődik az igazságszolgáltatás és a felelősök előállítása, ehhez képest  a szíriai és iraki népirtást és tömegmészárlást a nemzetközi szervezetekben néven sem lehet nevezni.

Az áprilisban Szíria megsegítéséért rendezett brüsszeli ENSZ-konferencián a szükséges és előre meghatározott összegnek csak a fele gyűlt össze felajánlásokban, miközben a nyugati nagyhatalmak és a tehetős közel-keleti államok képviselői egymásra mutogattak. A térség stabilitását tovább veszélyezteti, hogy Donald Trump nemrégiben bejelentette, az Egyesült Államok nem finanszírozza a szíriai újjáépítést, összességében tehát források hiányában semmi remény nem bírja maradásra a szétbombázott falvak és városok lakóit. Ebben a helyzetben Magyarország példamutató módon ajánlott fel 1,5 milliárd forintot az említett konferencián egy szíriai kórház felépítésére. Ugyanitt Szijjártó Péter külügyminiszter azt is bejelentette, hogy Magyarország idén befizeti utolsó részletét is az unió Törökországot segítő menekültügyi csomagjába, így összesen 14,6 millió euróval (mintegy 4,5 milliárd forinttal) járul hozzá ahhoz, hogy Ankara megfelelő módon el tudja látni az országa területén élő, Szíriából érkezett több millió menekültet. Emellett azt szorgalmazza, hogy Törökország, Libanon, Irak és Jordánia, amelyek a szíriai háború közvetlen közelében találhatók, további uniós pénzügyi segítséget kapjanak arra való tekintettel, hogy ezek az országok menekültek millióit látják el. Hozzátette, az Európai Unióhoz közel eső térségben ma több mint 30 millióan élnek menekültként, rendszeres humanitárius segélyen, akik bármikor megindulhatnak Európa irányába. A pénzügyi felajánlások mellett Magyarország igyekszik minél szélesebb körben népszerűsíteni az okos segítés és a helybenmaradás elősegítésének elvét, emellett felhívni a figyelmet a keresztényüldözés és a népirtások tényére. Ennek köszönhetően április végén New York-ba is eljutott a Kereszt-tűzben című kiállítás. A tárlat fogadtatásáról, az ENSZ-konferencia tanulságairól és a Hungary Helps-program jövőjéről Azbej Tristant, az üldözött keresztények megsegítéséért létrehozott helyettes államtitkárság vezetőjét kérdeztük.

A misszió eredményes

Azbej Tristan elöljáróban arról beszélt, hogy az üldözött keresztényeket megsegítő kormányzati program folytatódik. A harmadik Orbán-kormány utolsó intézkedése ugyanis az Irakban található Alkos település támogatása egy új iskola építésére. Mint felidézte, magyar állami és egyházi támogatásból a kurdisztáni Erbílben már épült iskola az iraki belső menekültek megsegítésére, akiket elűztek otthonaikból, és nem minden esetben tudnak visszatérni szülőföldjükre. A Ninivei-fennsíkon fekvő Alkosban a városba és a környező falvakba visszatérő nehézsorsú keresztények, valamint a talán még súlyosabb üldöztetést elszenvedő jazidi kisebbség számára épül az iskola. Mint Azbej Tristan elmondta, Szindzsár régióból, az Iszlám Állam dúlása elől nagyon sokan menekültek a jazidi kisebbség tagjai közül a Nivivei-fennsíkra, bár egy időre innen is tovább kellett vándorolniuk, amikor a terrorszervezet Alkost is megtámadta. Amikor 2014-ben a terület felszabadult, nemcsak az elüldözött keresztények, de a jazidi kisebbség tagjai is ide tértek vissza.

Salar Kajo és Orbán Viktor; fotó: gondola.hu

Magyarország Leánya

A helyettes-államtitkár szerint a befejezett iskolaépítési program jelzi az okosan segítő munka sikerességét, és fontosságát. Nemrégiben látogatott hazánkba Salar Kajo, Tell-Aszkuf plébánosa, amelynek keretében előadást tartott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, és találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel is. A látogatás alkalmával a plébános beszámolt arról, mi épült meg a magyar támogatásból, és hogy hogyan telt meg újra élettel Tell-Aszkuf. A város a közelmúltban második névként megkapta a Magyarország Leánya címet, amellyel a közösség háláját szeretné kifejezni a kapott segítségért.

Mintaként tekintenek a magyar segélyprogramra az Egyesült Államokban

A „Kereszt-tűzben” című, üldözött keresztények megpróbáltatásait bemutató magyar vándorkiállítás kapcsán Azbej Tristan elmondta, ahogyan az Egyesült Államokban kettészakadt a politikai közgondolkodás, úgy közelítik meg a különbözőféle képen a migrációs, és  az ezzel összefüggő a humanitárius válság problémáját is. A jelenlegi amerikai kormányzat  – különös tekintettel Mike Pence alelnökre – hasonlóan gondolkodik mindkét globális problémáról, mint a magyar kormányzat és a magyar emberek többsége. Eszerint a kontrollálatlan, illegális, gazdasági célú migrációnak gátat kell szabni, ugyanakkor irgalmasnak kell lenni a ténylegesen üldözöttekkel szemben, ha szükséges, be kell fogadni őket, de első sorban lehetővé kell tenni számukra a helybenmaradást. Azbej Tristan szerint az USA politikájában most kezd megjelenni ennek a hozzáállásnak mindkét eleme. Hangsúlyozta, kormányzati körökben mintaként tekintenek Magyarországra, mint egy olyan országra, amely gazdasági és világpolitikai súlyát tekintve bár eltörpül az USA-hoz képest, mégis iránymutató módon, párhuzamosan kezeli a migrációs és az azt kiváltó humanitárius válságot.

A Kereszt-tűzben címû kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban; fotó: Koszticsák Szilárd/MTI

A kiállítás fogadtatására térve a helyettes államtitkár elmondta, New York a vándorkiállítás második amerikai helyszíne volt, ezt megelőzően Washinton D.C.-ben volt látható egy teljes hónapig, a Magyar Nagykövetség épületében. A több mint ezer látogató mellett több kongresszusi képviselő és szenátor is tiszteletét tette a tárlaton. New York-ban ugyanakkor főleg a jószolgálati szervezetek és külföldi diplomaták látogatták a Magyar Kulturális Intézetben berendezett kiállítást. Azbej Tristan örvendetes véletlennek nevezte, hogy a kiállítás megnyitójával egyidőben éppen a városban tartózkodott Bashar Warda erbili káld katolikus érsek, a magyar kormány egyik legfontosabb partnere az iraki keresztények megsegítésében. Ennek köszönhetően végül közösen nyitották meg a kiállítást. Az üldözött keresztényekért fellépő szervezetek felől érkező  visszajelzések arról számoltak be, hogy éppen a magyar példára alapozzák meg felszólalásaikat, amelyekkel az amerikai kormányzatot próbálják erőteljesebb fellépésre bírni az üldözöttek megsegítése érdekében. A helyettes államtitkár felidézte, Mike Pence alelnök már tavaly bejelentette, hogy az USA fog egy, a magyar példához hasonló segélyprogramot indítani, azóta azonban még nem találták meg a segélyezés legmegfelelőbb módját. A politikai és humanitárius szándék tehát megvan, de a program maga lassan indult be, bár márciusban az amerikaiak már tartottak egy programindító konferenciát Bagdadban.

A demokratikus folyamatok követelése fenntartja a válságot

Portálunk fölvetette, hogyan egyeztethető össze ez a segítő szándék Donald Trump amerikai elnök azon kijelentésével, hogy az USA nem finanszírozza a szíriai újjáépítést. A kérdéssel kapcsolatban Azbej Tristan felidézte a nemrégiben tartott közös ENSZ-EU újjáépítési és donorkonferencia keserű tanulságait, amelynek kudarcáért a tehetősebb közel-keleti országok, illetve a nyugati országok egymást okolják. Mint elmondta, az EU például az Öböl-menti országokat azért kritizálta, hogy vállaljanak nagyobb részt a szíriai újjáépítésben. A keleti országok viszont azért támadják a Nyugatot, így az EU-t is, mert utóbbiak a támogatások folyósítását a szíriai demokratikus folyamatok beindulásához, és az Asszad-rezsim kritikájaként a szíriai jogállamiság és az emberi jogok védelméhez kötik. Azbej Tristan szerint ez egy olyan politikai vita, amely kapcsán mindenfajta állásfoglalás nélkül is megállapítható, hogy nem feltétlenül szerencsés a segélyek visszatartásával kikényszeríteni a szíriai kormányból a demokratikus, emberi jogi normák betartását, hiszen azt a sokat szenvedő szíriai emberek sínylenék meg, akik nem jutnak az élet újrakezdéséhez szükséges forrásokhoz.

Ahbej Tristan előadása New York-ban; fotó: thehungaryjournal.com

A békéhez az igazság vezet

Azbej Tristan hangsúlyozta, több jószolgálati szervezettel közösen vallott nézetük szerint fenntartható béke a Közel-Keleten csak akkor következhet be, ha az igazságszolgáltatás is megtörtént, a konfliktus kirobbantóit és az emberiségellenes bűncselekmények elkövetőit felelősségre vonják. A jelenlegi helyzetet ugyanakkor jól jellemzi, hogy a szíriai és iraki népirtást és tömegmészárlást a nemzetközi szervezetekben néven sem lehet nevezni. A békéhez az igazság vezet – fogalmazott a helyettes államtitkár, hozzátéve, ezért a humanitárius tevékenység mellett  a nemzetközi diplomáciai fórumokon őszintén kellene kimondatni és feltárni a felelősséget, és a jogvédelem eszközével biztosítani a közel-keleti emberek biztonságát és jövőjét.

Forrás: MTI/PestiSrácok.hu;