Kósa: A kelet-európai munkavállalókat korlátozza az Európai Parlament

A magyar néppárti delegáció mindent megtett, hogy az 1996-ban született jogszabály felülvizsgálata során a magyar munkavállalók átmeneti kiküldetése ne szenvedjen további korlátozást, mára azonban világossá vált, hogy az elmúlt húsz évben egyes nyugat-európai tagállamok kormányai és vállalatai komoly aggódással figyelték a kelet-európai tagállamokból érkező vállalatok megerősödését és azok piacvezető szerepét – írja közleményében Kósa Ádám fideszes EP-képviselő, hozzátéve, az EP döntése rossz kompromisszum a kelet-közép európai kiküldött munkavállalóknak.

 „Az Európai Parlament kiküldetési irányelvre vonatkozó mai döntését egyes nyugat-európai szakszervezetek és protekcionista kormányzatok befolyásolták” – hívta fel a figyelmet Kósa Ádám fideszes EP-képviselő. Az új szabályozás egyfelől korlátozná az olcsóbb és versenyképesebb keleti-európai munkavállalók ideiglenes kiküldetésének gyakorlatát, másfelől összekeverné ezt a be nem jelentett munkavállalók helyzetével. Ez azonban szembemegy a nemzetek együttműködésén alapuló belső piac eszméjével, valamint nem segíti elő a versenyképes kereskedelmet és az európai adófizetők számára az olcsóbb árukínálatot.

Az áruk és szolgáltatások drágulását végső soron az európai polgárok fogják megfizetni, vagyis egyesek még az európai fogyasztók érdekeit is feláldoznák a protekcionizmus oltárán

-emelte ki Kósa. Felháborodásának adott hangot, hogy a demokratikus játékszabályokat felrúgva a levezető elnök elképesztő gyorsasággal zavarta le a szavazást, időt sem hagyva azoknak, akik külön indítványozták, hogy előbb a módosító indítványokról szavazzon a plénum. Így a szöveget módosítások nélkül fogadták el, amely ismét jó példa a lopakodó jogalkotásra.

Az irányelv két éve tartó felülvizsgálata során és a mai döntés következtében a kelet-európai kiküldött munkavállalók és cégek egy nem nyílt sisakos politikai játszma áldozatává váltak – írja a közlemény. A magyar néppárti képviselők a jelentéstervezet ellen szavaztak, ugyanis félő, hogy a közlekedési szektorban dolgozó magyar munkavállalók és cégek hátrányos feltételekkel fognak szembesülni a jövőben. Korábban a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság szavazása során Kósa Ádám tartózkodott. A magyar néppárti delegáció az elmúlt két évben mindent megtett, hogy az 1996-ban született jogszabály felülvizsgálata során a magyar munkavállalók átmeneti kiküldetése ne szenvedjen további korlátozást, illetve a magyar cégek ne kerüljenek versenyhátrányba. Mára azonban világossá vált, hogy az elmúlt húsz évben egyes nyugat-európai tagállamok kormányai és vállalatai komoly aggódással figyelték a kelet-európai tagállamokból érkező vállalatok megerősödését és azok piacvezető szerepét egyes ágazatokban, így különösen a logisztika és fuvarozás területén. Ezen a helyzeten hivatott változtatni a mostani jogszabályjavaslat. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elvén alapuló megközelítés leple alatt elsősorban a kelet-európai vállalatok versenyképességét kívánják aláásni, miközben az EU legnagyobb gazdaságai a saját piacaikat védik. Erre utal, hogy a három legnagyobb kibocsátó ország között az EU két legnagyobb gazdaságát találjuk, becslések szerint a Németországból kiküldött munkavállalók száma évente közel 230 ezer fő, míg Franciaországból évente 145 ezer fő érkezik más EU országokba dolgozni. Ugyanakkor ezekben az országokban a jövedelmi és megélhetési különbségek kisebbek, mint a nyugati és keleti tagállamok között. Magyarország egyébként 58 ezer kiküldött munkavállalójával közel azonos szinten áll Belgiummal, amely 56 ezer főt küld ki. Ráadásul a kiküldött munkavállaló jelenleg is csak átmenetileg küldhető ki más országba dolgozni. Természetesen annak sincsen akadálya, hogy egy kelet-európai munkavállaló egy külföldi cégnél állandó jelleggel (nem kiküldöttként) helyezkedjen el, ekkor azonban már megszűnik a versenyelőnye, mert így a helyi (magasabb) fizetést kell megkapnia (hiszen magasabb költségekkel és megélheti kiadásokkal is szembesülhet).

Az Európa-szerte versenyképesebb magyar cégekkel karöltve tovább kell harcolni azért, hogy a magyar munkavállalók, különösen a fuvarozási szektorban dolgozók helyzete ne romoljon a jövőben. Ezért a közlekedési szakbizottságban is folytatni kell a munkát, ahol speciális szabályok kerülnek megalkotásra a közlekedés területén

-hangsúlyozta Kósa Ádám.

Az egy uniós országból egy másik EU-s tagállam területére kiküldött munkavállalók létszáma – a brüsszeli Bruegel Intézet 2016. márciusi elemzése szerint – nem éri el az 1,2 millió főt.  Ez a szám az EU teljes munkaerőpiacának kevesebb, mint fél százalékát teszi ki. A kiküldött munkavállalóknak pedig kevesebb, mint fele származik a 2004 után csatlakozott tagállamokból.