Elkészült a menekülthelyzetről szóló legújabb uniós szakértői elemzés, amely megállapította, hogy egyre többen indulnak útnak Törökországból, de már nem a tengeren, hanem a török – görög szárazföldi határon – írja a 444.hu.
A portál szerint a jelentés öt olyan dolgot állapított meg, amely miatt egyre több menekült dönt az útnak indulás mellett:
- Szíriában továbbra is reménytelen a helyzet,
- a török hadsereg hadjárata miatt kurdok tömegei váltak hontalanná,
- a török választási kampányban fontos téma lett az országban élő szíriai menekültek elleni hangulatkeltés,
- a Törökországban élő szír menekültek egyre kevésbé hiszik el, hogy egyszer még hazatérhetnek,
- egyre kevesebb Törökországban élő menekültet vesznek át szervezett módon az EU-s tagállamok.
A dokumentumot egyébként az Európai Unió nagyköveteinek keddi ülésén mutatták be, ahol az elnökség azt javasolta, hogy erősítsék meg a görög – török határ őrzését, valamint megállapodtak abban, hogy az Európai Bizottság próbáljon nyomást gyakorolni a törökökre, hogy tartsák be a menekültek feltartóztatásáról kötött 2016-os megállapodást. Ugyanakkor az EU-s országokat arra kérték, hogy legalább kétszer annyi menekültet vegyenek át a törököktől, mint amennyit az utóbbi hónapokban, hogy a törökök is érdekeltek legyenek az alku betartásában – olvasható a 444.hu-n.
A portál állítása szerint Görögország elismerte, hogy nem működik rendesen a menekültek visszafordítása Törökország felé. A jelentés pedig azt állapította meg, hogy a görögországi menekülttáborok kritikus állapotban vannak, túlterheltek. A görög kormány megígérte, hogy hamarosan új menekültügyi törvényük lesz, ami lehetővé teszi a menekültügyi kérelmek elbírálásának és a kiutasításoknak a felgyorsítását.
Az Európai Bizottság sürgette a görög-macedón és a görög-albán határ védelmének megerősítését is. A német és a francia követ pedig arra kérte a többieket, hogy adják össze a pénzt a törökök további támogatására. (A 444.hu emlékeztet: az EU első körben 3 milliárd eurót adott az ankarai kormánynak a menekültek ellátására, a feltartóztatásukért cserébe, de az a program lassan lejár, és újabb csomagra lenne szükség.) Németország, Szlovénia, Franciaország, Magyarország és Horvátország azt javasolták, hogy az EU adjon pénzt Albániának, Montenegrónak és Bosznia-Hercegovinának a menekültek ellátására, illetve határaik védelmére. A szlovének, a franciák és a horvátok felvetették, hogy EU-s határőröket kellene ezekbe az országokba vezényelni – tette hozzá a portál.
Az átfogó európai menekültügyi szabályozásról továbbra sincs egyezség
Magyarország és Lengyelország kitart amellett, hogy rendkívüli helyzetben se élesítsék a kötelező áttelepítési kvótákat, míg a nyugati és déli tagállamok közül sokan ragaszkodnak ehhez. Arról is komoly viták vannak még, hogy milyen szempontok szerint állítsák össze a “biztonságos harmadik országok” listáját, és mennyire legyen kötelező minden tagállamnak igazodni ahhoz, hogy ha egy menekült átment egy ilyen országon, akkor őt vissza kell toloncolni oda. A 444.hu szerint felmerült a nagykövetek tanácskozásán, hogy esetleg 2018 második felére kellene csúsztatni a döntéseket.
Ausztria gyors intézkedéseket és egyértelmű jelzéseket vár az újabb menekültáradat elkerülése érdekében a balkáni migránsútvonalon fekvő országoktól. Herbert Kickl szabadságpárti osztrák belügyminiszter kedden telefonon egyeztetett az albán, a bosznia-hercegovinai, a görög, a koszovói, a horvát, a macedón, a szerb és a szlovén belügyminiszterrel. A tárcavezetők megegyeztek egy operatív és politikai menetrendről. A kérdés műveleti oldaláról június 6-án a szlovéniai Brdóban tárgyalnak a szóban forgó országok rendőrfőnökei. Ezt követően június 7-én Szarajevóban rendkívüli találkozón értékelik a probléma kezelési lehetőségeit. A Salzburg Fórum június 14-én és 15-én esedékes bukaresti miniszteri konferenciáján pedig további közép-európai partnerekkel bővülhet a csapat – vázolta az osztrák belügyminiszter. A keddi telefonbeszélgetés során az érintett országok jelezték: erőteljesebb támogatást várnak az Európai Uniótól. Az osztrák politikus egyúttal megismételte, hogy ha a helyzet úgy alakul, Ausztria lezárja határait, hogy ne ismétlődhessen meg a 2015-2016-os válság. Az illegális migráció elleni küzdelem kiemelt helyet foglal el a július 1-jén kezdődő osztrák soros elnökség napirendjén – erősítette meg Kickl. Az osztrák kormány hétvégén aggodalmát fejezte ki a balkáni országokba érkező migránsok emelkedő számát látva, és bejelentette, hogy megteszi a szükséges óvintézkedéseket.
Forrás: 444.hu; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS