Elkészült a menekülthelyzetről szóló legújabb uniós szakértői elemzés, amely megállapította, hogy egyre többen indulnak útnak Törökországból, de már nem a tengeren, hanem a török – görög szárazföldi határon – írja a 444.hu.
A portál szerint a jelentés öt olyan dolgot állapított meg, amely miatt egyre több menekült dönt az útnak indulás mellett:
- Szíriában továbbra is reménytelen a helyzet,
- a török hadsereg hadjárata miatt kurdok tömegei váltak hontalanná,
- a török választási kampányban fontos téma lett az országban élő szíriai menekültek elleni hangulatkeltés,
- a Törökországban élő szír menekültek egyre kevésbé hiszik el, hogy egyszer még hazatérhetnek,
- egyre kevesebb Törökországban élő menekültet vesznek át szervezett módon az EU-s tagállamok.
A dokumentumot egyébként az Európai Unió nagyköveteinek keddi ülésén mutatták be, ahol az elnökség azt javasolta, hogy erősítsék meg a görög – török határ őrzését, valamint megállapodtak abban, hogy az Európai Bizottság próbáljon nyomást gyakorolni a törökökre, hogy tartsák be a menekültek feltartóztatásáról kötött 2016-os megállapodást. Ugyanakkor az EU-s országokat arra kérték, hogy legalább kétszer annyi menekültet vegyenek át a törököktől, mint amennyit az utóbbi hónapokban, hogy a törökök is érdekeltek legyenek az alku betartásában – olvasható a 444.hu-n.
A portál állítása szerint Görögország elismerte, hogy nem működik rendesen a menekültek visszafordítása Törökország felé. A jelentés pedig azt állapította meg, hogy a görögországi menekülttáborok kritikus állapotban vannak, túlterheltek. A görög kormány megígérte, hogy hamarosan új menekültügyi törvényük lesz, ami lehetővé teszi a menekültügyi kérelmek elbírálásának és a kiutasításoknak a felgyorsítását.
Az Európai Bizottság sürgette a görög-macedón és a görög-albán határ védelmének megerősítését is. A német és a francia követ pedig arra kérte a többieket, hogy adják össze a pénzt a törökök további támogatására. (A 444.hu emlékeztet: az EU első körben 3 milliárd eurót adott az ankarai kormánynak a menekültek ellátására, a feltartóztatásukért cserébe, de az a program lassan lejár, és újabb csomagra lenne szükség.) Németország, Szlovénia, Franciaország, Magyarország és Horvátország azt javasolták, hogy az EU adjon pénzt Albániának, Montenegrónak és Bosznia-Hercegovinának a menekültek ellátására, illetve határaik védelmére. A szlovének, a franciák és a horvátok felvetették, hogy EU-s határőröket kellene ezekbe az országokba vezényelni – tette hozzá a portál.
Az átfogó európai menekültügyi szabályozásról továbbra sincs egyezség
Magyarország és Lengyelország kitart amellett, hogy rendkívüli helyzetben se élesítsék a kötelező áttelepítési kvótákat, míg a nyugati és déli tagállamok közül sokan ragaszkodnak ehhez. Arról is komoly viták vannak még, hogy milyen szempontok szerint állítsák össze a “biztonságos harmadik országok” listáját, és mennyire legyen kötelező minden tagállamnak igazodni ahhoz, hogy ha egy menekült átment egy ilyen országon, akkor őt vissza kell toloncolni oda. A 444.hu szerint felmerült a nagykövetek tanácskozásán, hogy esetleg 2018 második felére kellene csúsztatni a döntéseket.
Ausztria gyors intézkedéseket és egyértelmű jelzéseket vár az újabb menekültáradat elkerülése érdekében a balkáni migránsútvonalon fekvő országoktól. Herbert Kickl szabadságpárti osztrák belügyminiszter kedden telefonon egyeztetett az albán, a bosznia-hercegovinai, a görög, a koszovói, a horvát, a macedón, a szerb és a szlovén belügyminiszterrel. A tárcavezetők megegyeztek egy operatív és politikai menetrendről. A kérdés műveleti oldaláról június 6-án a szlovéniai Brdóban tárgyalnak a szóban forgó országok rendőrfőnökei. Ezt követően június 7-én Szarajevóban rendkívüli találkozón értékelik a probléma kezelési lehetőségeit. A Salzburg Fórum június 14-én és 15-én esedékes bukaresti miniszteri konferenciáján pedig további közép-európai partnerekkel bővülhet a csapat – vázolta az osztrák belügyminiszter. A keddi telefonbeszélgetés során az érintett országok jelezték: erőteljesebb támogatást várnak az Európai Uniótól. Az osztrák politikus egyúttal megismételte, hogy ha a helyzet úgy alakul, Ausztria lezárja határait, hogy ne ismétlődhessen meg a 2015-2016-os válság. Az illegális migráció elleni küzdelem kiemelt helyet foglal el a július 1-jén kezdődő osztrák soros elnökség napirendjén – erősítette meg Kickl. Az osztrák kormány hétvégén aggodalmát fejezte ki a balkáni országokba érkező migránsok emelkedő számát látva, és bejelentette, hogy megteszi a szükséges óvintézkedéseket.
Forrás: 444.hu; Fotó: MTI
Ferenc
2018-05-31 at 10:36
Migráncshullámról makog, csak menekültnek púderozza.
Ian Smith
2018-05-30 at 21:21
az nem zavarja az eu szakértőket, hogy Sziriában lassan vége a polgárháborúnak? iszlám állam szétverve, az országot meg felosztották orosz, amerikai, török és izraeli befolyási övezetekre
Ragnar
2018-05-30 at 18:52
És? Ennyi örömöd legyen egész életedben. A ti szavaitokkal élve: “Álprobléma” A kopasz kutyát nem érdekli. A Helsinki Bizottság mit tett a magyarországi magyarokért? Mit tett a felvidéki magyarokért? Mi tett a kárpátaljai magyarokért? Mit tett az erdélyi magyarokért? Mit tett a délvidéki magyarokért? Én nem emlékszem semmilyen jó cselekedetre…. Csak arra, hogy állandóan szított a tüzet a magyarországi cigányság és a magyarok között…. Röviden, nálam a Helsinki Bizottság nem pozitív szervezetként van elkönyvelve.
Naprózsa
2018-05-30 at 18:27
Szíriában nincs már háború, úgyhogy nem adunk egy fityinget sem a törököknek. Küldjék haza Aszadnak a polgárait.
A többi pedig nem is volt háborús menekült, mert minden országban maradtak békés területek, nem kellett volna idáig elfáradniuk.
(tudom, hogy nem is erről van szó, csak az áldozat európai polgárok jogán mindig elmondjuk a tényeket, nehogy valaki valaha is elfeledje mit művelnek velünk)
Ragnar
2018-05-30 at 19:00
A szíriai újabb menekültek a nem rég- tavasszal- visszafoglalt területeken élő Aszad ellenes milicisták és családjaik. Megadásért cserébe szabad elvonulást kaptak a még felkelők által uralta északi ország részbe. Az összes szegény menekült radikális muszlim, még IÁ tagok is vannak köztük. Nem gondolom, hogy jó ötlet lenne őket befogadni az EU-nak.
Naprózsa
2018-05-30 at 18:18
Hát persze, nem a Helsinki bizottság keresett a két pakisztáni kóros hazudozón, hanem a Helsinkis ügyvédei. És a két ködelöttem-ködutánam migráns.
Remélem, nem fizettük ki arra való hivatkozásul, hogy jogtalan vagyonosodás 23 napos koszt-kvártyély mellé még sokmillát is keresni egy papírok nélküli dologtalan csalónak, amiknek országában nem volt háború és 7! határt léptek át törvénytelenül.
Ragnar
2018-05-30 at 15:32
Bla-Bla-Bla.. Ezt a jelentést ki készítette? Mert ez is lopás egyébként. Leírom azt jó pénzért, amit mindenki tud. Mikor fogunk olyat olvasni, hogy a NATO felállított katonai alakulatokat küld határra? Vagy olyat, hogy embercsempész bandákat likvidáltak? Ha ez így megy tovább háború lesz Európában. A szervezőknek gondolom ez a fő célja.
Csom Mari
2018-05-30 at 15:01
Kinek biznisz a menekült áradat? Ne feledjük II. Világháború is Európa megfojtása volt. Most ez csak
folytatódik!!!