Erősödő menekülthullámra számíthatunk a Balkán felől

„Újabb menekülthullám érkezhet a balkáni útvonalon” – erre figyelmeztetett az Európai Bizottság. Azt egyelőre megbecsülni sem lehet, hogy mennyien indulnak ismét útnak, de szakértők szerint a 2015-ös válság csak a jéghegy csúcsa volt.

Illegális bevándorlók sátoroznak Bosznia-Hercegovinában a horvát határnál, vannak, akik gyalogolnak, de sokan érkeztek buszokkal. Az ENSZ adatai szerint az év első három hónapjában több tízezer migráns jutott Európába, az Európai Bizottság arra figyelmeztet, hogy újabb, jelentős migrációs hullám érkezhet az unió határaihoz a balkáni államokon keresztül. Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet kutatója szerint a vonatkozó statisztikák is alátámasztják az élénkülést, ami elsősorban a görög–török határ felől tapasztalható, emiatt lehetséges, hogy a nyugat-balkáni útvonal is újra nyomás alá kerülhet. A szakértő az M1 Unió 28 című műsorában azt mondta, a migránsok más útvonalakat is próbálnak felfedezni, így elmennek Bosznia-Hercegovina irányába. A Frontex adatai szerint egyébként Görögországba már több mint húszezren érkezetek szárazföldön és tengeri úton idén, ez a szám a következő hónapokban tovább nőhet.

Elbukott az EU–török migrációs megállapodás

Több oka is van annak az Európai Bizottság szerint, hogy ismét tömegével indulnak útnak a migránsok. Egyrészt a szíriai helyzet még mindig nem rendeződött, ráadásul a török hadsereg hadjáratai miatt kurdok tömegei is útra kelnek Szíriából. Emellett a Törökországban tartózkodó migránsok közül is sokan akarnak elindulni, miután hangulatkeltés zajlik ellenük az országban. Ezzel párhuzamosan a gyakorlatban kudarcot vallott az EU–török megállapodás, a tagállamok ugyanis egyre kevesebb migránst vesznek át Törökországtól. Így a török–görög határ közeléből sokan indulnak el. Csak a szárazföldi határszakaszon 6100 határsértőt fogtak el eddig az idén, ami kilencszeres növekedés az egy évvel korábbi időszakhoz képest.

Az EU ragaszkodik a korlát nélküli kvótarendszerhez

A szakértő szerint a szárazföldön érkező migráció ismét komoly nyomást jelenthet Magyarország térségére is, szerinte itt igazolódik be az, hogy a magyar jogalkotó az EU–török megállapodástól függetlenül ezúton is mindent megtett azért, hogy a magyar emberek biztonságát garantálja. Több EP-képviselő szerint ugyanakkor meghívót jelent a migránsoknak, hogy az Európai Parlamentben megszavazták a felső korlát nélküli kvótarendszert is lehetővé tevő új dublini szabályozást. A javaslatot még az Európai Bizottságnak is el kell fogadnia, ami akár már a június végi EU-csúcson megtörténhet. A koncepció szerint az illegális bevándorlók dönthetnék el, hogy melyik országban akarnak élni. Attól a tagállamtól pedig, amely nem vesz át migránsokat, megvonnák az uniós támogatások egy részét.

Magyarország és Lengyelország továbbra is kitart amellett, hogy az esetlegesen kialakuló rendkívüli helyzetben se élesítsék a kötelező kvótát. A két ország továbbra is a külső határok védelmét tartja fontosnak, valamint azt, hogy a migrációt kiváltó okokat kell megszüntetni. Ennek ellenére Brüsszel semmit sem tett a külső határok védelméért – hangzott el az Unió 28-ban. Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az Európai Uniónak minél előbb cselekednie kell. Migránsok ugyanis nemcsak Törökország térségéből érkezhetnek az Európai Unióba. Számítások szerint Afrikából a következő években akár több tízmillióan is útnak indulhatnak.

hirado.hu