Még bűnszervezetüket sem ismerték el a parndorfi tragédia vádlottjai

A vádlottak ügyvédeinek meghallgatásával folytatódott a 71 ember halálát okozó pandorfi ügy tárgyalása hétfőn a Kecskeméti Törvényszéken. A vádlottak mindannyian tagadták, hogy bűnszervezetben követtek volna el embercsempészést, és többen is azzal védekeztek, hogy nem számítottak tragédiára, mivel korábban már többször is hasonló módon szállítottak embereket.

A főügyészség a vádlottakkal szemben bűnszervezetben elkövetett embercsempészés miatt fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és kiutasításra tett indítványt. Doma István, az elsőrendű vádlott védője elmondta, afgán állampolgárságú védencét az ügyészség embercsempészettel mind a 26 vádpontban megvádolta, de ő tagadja a szervezetben betöltött vezető szerepét. Állítása szerint mindössze bizalmi kapcsolattartó volt a Szerbiában működő embercsempész szervezetet vezető pakisztáni és afgán férfiak, valamint a Magyarországon működő szervezet között. Hangsúlyozta, a bűnszervezetben való elkövetés megállapíthatóságához valamennyi feltételnek adottnak kell lennie, de ez a tragédia időpontjában érvényes szabályozás szerint nem volt meg. Közölte, az elsőrendű nem is volt tisztában a bűnszervezet fogalmával, amikor elismerte, hogy részt vett az embercsempészetben. Elmondta, védence a tragédiával végződő út során mindig is azt kérte, hogy álljanak meg a kamionnal, és nézzék meg, miért dörömbölnek az emberek, de “a helyzet megoldása nem nála volt, mert a kamiont nem ő vezette“. Az ügyvéd szerint a negyedrendű vádlottnak, aki a 71 ember halálát okozó szállítás során a kamiont vezette, ez volt a hatodik útja, így már kellő tapasztalatot szerzett. Doma István azt kérte, hogy védencét az emberölés vádja alól mentsék fel, részére az embercsempészés miatt határozott idejű szabadságvesztést szabjanak ki.

A másodrendű vádlott védője, Magony Miklós elmondta, bolgár származású védencének feladata az volt, hogy sofőröket toborozzon Bulgáriából, biztosítsa magyarországi szállásukat, és kifizesse őket. Feladata volt még az embercsempészethez szükséges autók felkutatása, azok műszaki állapotának biztosítása, továbbá felelt a sofőrök eljuttatásáért a határszakaszra, a csempészés útvonalának kijelöléséért, a sofőrök telefonnal, míg a csempészett emberek vízzel való ellátásáért. Szerinte “az áldozatok sorsa akkor pecsételődött meg, amikor az ötödrendű vádlott beszállt az üzletbe, mert a kufárt csak a járművek állaga érdekelte, és nem az abban szállított emberek testi épsége“. A védő azt indítványozta, hogy a törvényszék védence bűnösségét embercsempészés, továbbá emberölés helyett halált okozó közúti veszélyeztetés bűntettében mondja ki, és mentse fel az életveszélyt okozó testi sértés vádja alól.

A negyedrendű vádlott, a kamiont vezető bolgár férfi védője, Szklenár Zoltán elmondta, védence az embercsempészést nem vitatja, de azt igen, hogy bűnszervezetben követte volna el. Kiemelte, ügyfele utasítások alapján végezte a migránsok szállítását, és nem számított arra, hogy az “addig jól működő szisztéma” tragédiához vezet. Vitatta a minősített emberölés vádját is, mivel védencét a harmadrendű vádlott, a kísérő úgy tájékoztatta, hogy egy lyukon az egyik ember ki tudta dugni a kezét, így abban a hiszemben volt, hogy a raktérbe elegendő levegő jut. Megjegyezte, hogy ügyfelét társai folyamatosan és agresszívan utasították, és nem volt lehetősége saját akaratának megfelelően cselekedni. Szerinte az elkövetett bűncselekmény a halált okozó közúti veszélyeztetés tényállását meríti ki. Az ötödrendű vádlott védője, Hölter Ivett azt közölte, hogy autókereskedelemmel foglalkozó bolgár-libanoni védence járműveket adott el a vádlottaknak. Elmondta, sokáig nem volt tudomása arról, hogy a tőle megvásárolt járműveket valójában mire használják. Miután ez kiderült, felvette a kapcsolatot a bolgár belbiztonsági szolgálattal. A védő az ötödrendű vádlott felmentését indítványozta.

Kőszegi Gábor, a hatodrendű vádlott védője úgy fogalmazott, védence, aki sofőr volt a szervezetben, első kihallgatása során elmondta, üzletelni jött Magyarországra. Arról is beszélt, hogy védence lyukakat is fúrt az egyes járművekre. A hetedrendű vádlott, akit az ügyészség távollétében életveszélyt okozó testi sértéssel is vádol, egyetlen vádpontban érintett, a parndorfi tragédiát követő utolsóban. A bolgár sofőr védője, Molnár Éva szerint felmerül a kérdés, hogy egyetlen elkövetői magatartás vajon minősíthető-e bűnszervezetben elkövetettnek. A kilencedrendű bolgár vádlott védője, Molnár István szerint védence “csupán rosszkor volt rossz helyen”. A jogosítvánnyal nem rendelkező bolgár férfi – a sofőrt segítve – mindössze egyszer vett részt utasként egy szállításban. A tizedrendű vádlott védője Mihó-Szigethy Csilla szerint bolgár védence a tizenharmadrendű vádlott hívására érkezett Magyarországra, aki azt állította, hogy autókat kellene külföldre szállítania. Mint mondta, sofőr nem tudott arról, hogy bűnszervezet tagjaként, sanyargatással követi el az embercsempészetet.

A tárgyalás kedden további védők meghallgatásával, valamint a vádlottak utolsó szó jogán tett nyilatkozataival folytatódik.

Forrás/fotó: MTI