A társadalom lelki és erkölcsi teherbíró képességét a rendszer nagyon megpróbálta – mondta az Országgyűlés házelnöke egy budapesti kerekasztal-beszélgetésen szerdán. Arról is beszélt: az 1981-es lengyelországi puccs után jutottak arra a következtetésre, hogy a rendszer gazdasági, társadalmi és morális tartalékai is kimerültek, csak abban nem voltak biztosak, hogy a bukását megérik-e.
A kelet-európai kommunista rendszereket összehasonlítva kijelentette, “nekünk kommunistából is a legpocsékabb jutott“, hiszen a Magyarországot és az NDK-t irányító “igazi internacionalistákkal” szemben a többi országban a nemzeti elv is megjelent a pártállamban. A házelnök “A rendszerváltás mérlege és az elmaradt igazságtétel” című kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt:
az 1956-os forradalom után – amelynek emlékével a kommunisták évtizedekig nem tudtak megküzdeni – a rendszer először kemény terrort alkalmazott, majd úgy tett folyamatosan engedményeket, hogy az emberek tisztában legyenek vele, “hol van a határ, hol van a villanypásztor”.
Megemlítette: a ’80-as évek elején még retorzióktól kellett tartania annak, aki foglalkozott a határon túli magyarok ügyével, ugyanakkor az erdélyi falurombolás elleni tüntetés “szelep is volt a rendszer szorult állapotában”, a rendszer pedig egyfajta cinkosságot vállalhatott a tömeggel, ha tudta is, mit gondolnak róla az emberek. Mint mondta,
a kommunisták attól rettegtek, hogy “a politikai ellenállás nemzeti színekben fog testet ölteni”
, ahogy az – környezetvédelmi felhanggal – a bős-nagymarosi beruházás kapcsán végül meg is történt. Arról beszélt, a ’80-as években a kommunisták is látták a rendszer végét és azt, hogy az viszonylag gyorsan következik be, ezért egyfelől lassítani próbálták a folyamatot, másfelől a saját javukra fordítani. Az igazi kérdésnek azt nevezte, hogy a rendszerváltozásnak mi volt az igazi értelme, “lehetett volna-e ennél radikálisabb és másabb, és vezethetett volna-e a társadalom átalakulását tekintve más irányba“. Megemlítette:
Sem a rendszer áldozatai nem kaptak maradéktalanul erkölcsi és anyagi rehabilitációt, de “kisiklott az igazságtétel számonkérési oldala mindenképpen”, utóbbi szimbolikus lezárásának nevezte Biszku Béla ügyét.
A demokráciában egymással szembenálló politikai erők között a minimális értékkonszenzus sem jött létre – jelentette ki a házelnök, aki szerint a rendszerváltozást “kisiklásként” felfogó kommunisták nem akartak békét, egyezséget kötni. Horn Gyula egykori miniszterelnök 1956-os tevékenységére utalva kijelentette,
ha abban sem tudnak egyetérteni egy demokrácia szereplői, “hogy a hazát elárulni, az politikai értelemben megbocsáthatatlan bűn”, és aki ezt elköveti, annak nincsen helye a politikai struktúrában, akkor hogyan juthatnának konszenzusra bármi másban.
Márpedig ha a demokráciában nem értünk egyet ilyen alapvető kérdésekben, akkor az a demokrácia fikció, tehát demokratikus kulisszák, keretek között zajló polgárháború, hideg polgárháború – fogalmazott Kövér László, aki szerint ez a helyzet mindaddig fennáll, amíg ez a kommunizmus idejében gyökerező “antagonisztikus ellentét el nem tűnik a magyar politikából”.
Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese azt emelte ki, hogy a kommunista rendszer bukásában fontos szerepük volt a nemzetközi folyamatoknak, egyebek mellett annak, hogy a Szovjetunióban nem ismerték fel, “ha elkezdenek reformálni, akkor végül megszűnik az egész”. Ha 1956-ról beszélünk, Magyarország nem Nagy Imre, hanem a pesti srácok miatt lett világhírű – fogalmazott, megemlítve, hogy ha történtek is lépések a múlttal való szembesülésért, “néhány helyen még vannak megörökölt kommunista emlékművek”.
Halmy Kund történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum tudományos munkatársa az 1990-es évekről szólva megjegyezte, az igazságtétel kérdésében az MSZP “természetes passzivitása vagy ellenállása” volt megfigyelhető, míg az SZDSZ és holdudvara olyan médiahangulatot alakított ki, amely “egyfajta veszélyként tekintett az elszámoltatásra, a kommunista bűnök számonkérésére”, rendkívül nehéz helyzetbe hozva a törvényhozókat.
bama.hu; Fotó: PS/HPGY
en
2018-06-14 at 16:24
Megoldas akkor lesz , amikor az utolso metelt is kikeresztelkedik !
khm
2018-06-14 at 16:47
Azért a diós-metéltet megnézném,kikeresztelkedés közben. 🙂
varta
2018-06-14 at 15:44
A fél Fidesz-tagság az MSZMP-ből vagy a KISZ-ből jött. Ugye rájuk gondolt Kövér elvtárs?
Kaktusz
2018-06-14 at 17:19
Nem, hanem rátok, akik még mindig kitartanak a komcsi hozzáállás mellett, ahelyett, hogy néha az embereket is megkérdeznétek valamiről…
Kaktusz
2018-06-14 at 15:34
hm, mesélj még…
Kaktusz
2018-06-14 at 15:33
Az a baj, hogy ő csak volt kommunista, ha volt, viszont te most is az vagy. És ez komoly probléma, mert nektek soha nem a nép érdeke és szolgálata volt a fontos, hanem az eladósítás, a lenullázás.
Kaktusz
2018-06-14 at 15:31
No és ha ott dolgozott? Most ott van? NINCS!
Kaktusz
2018-06-14 at 15:30
Te megy a fajtád, gyáva patkányok, akik csak fotelhuszárok!
khm
2018-06-14 at 16:44
Nyugalom T.Kaktusz!
Sz@rja le ezt a provokátort.
ómió
2018-06-14 at 13:50
Hazudd rá, Kovács efftárs, a mult századot is! Az megy nektek meg a lopás!
Karacsony.sk
2018-06-14 at 12:12
Alandoan azt a mandrat halgatom es olvasom, hogy a felsorolt mostani politikusokat Soros tanitatta ki. Szerinted ezert tudnak ilyen hatasosan szembeallni sot mar lassan a politikai eletbol kiszoritani Ot. En is azert, hogy megertsem a libsiket akkor, amikor esznelkul naciknak, el kellett olvasom a *Mein kampf*-ot, ahol leirja azt a megdobbento dolgot, ami azt mondja, hogy a Nemet nemzetszocialista munkaspart alap ideaja a kemenymagos marxista tanitas, leirva a ti bibliatokba a Tokeben!
Szlovakiabol…………
honvédő
2018-06-14 at 10:57
Kövér megint kimondott egy fontos igazságot. Azt, hogy az ún. rendszerváltás a kádári pártelit által hosszabb időn át tudatosan előkészített akció volt, aminek a legfőbb célja a pártelit hatalmának egy nyugat-konform kapitalista rendszerbe átmentését és a társadalmi tulajdonhoz való legális hozzáférést és a nemzetközi tőkés köröknek való kiárusítást szolgálta. A folyamat már jóval korábban megkezdődött, amikor 1981-ben Magyarország az IMF-hez és a Világbankhoz csatlakozott. Ez az olajválság után ugyan abból a célból történt elsősorban, hogy a “gulyáskommunizmus” viszonylagos jólétét és ezáltal a kádárista elit hatalmát fenntartsa, de ennek ára az volt, hogy fű alatt már elindult a “nyugat” érdekeihez való alkalmazkodás. Nem véletlen, hogy Soros is itt ügyködött már jóval a rendszerváltás előtt. A (poszt)kommunista elit és a globális pénzügyi hatalom megkötötte a maga alkuját, aminek lényege az volt, hogy a komprádor elit maradhat, megkapja nyugatról a politikai támogatást, részesülhet a privatizáció hasznából, cserében mindenben ki kell szolgálnia feltétel nélkül a globális pénzügyi hatalom és a multinacionális vállalatok igényeit.
:'(
2018-06-14 at 10:44
Hát igen. Sajnos itt van ez az orbán nevű bolsevik cigány. Tanúsíthatom hogy valóban az alja mindennek. 😀
Kaktusz
2018-06-14 at 15:31
No mi az? rasszista vagy? miért cigányozol?