A kistelepülésen tanulókról, a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatokról, migrációról, turizmusról, illetve a jövő évi büdzsétervezetről is szó volt napirend előtt kedden az Országgyűlésben.
Arató Gergely (DK) arra hívta fel a figyelmet, hogy egy kistelepülésen tanuló, bejáró diáknak gondot okoz, hogy a menetrend nem alkalmazkodik az iskolai tanrendhez, így a délutáni foglalkozásokon nem tudnak részt venni, továbbá a bérlet kifizetése is nehéz számukra. Szóvá tette azt is, hogy rendkívül nagy a különbség a községekben és a fővárosban élő diákok nyelvtudása között, a teszteken a fővárosiak jobban teljesítenek. Azzal, hogy 2020-tól nyelvvizsgához kötnék az egyetemi felvételit, a kistelepülésen élő tanulókat sújtják – mutatott rá. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy az ellenzéki képviselő oktatási államtitkárként 2006-ban és 2007-ben is az oktatási pénzkivonás mellett érvelt. Abban az időben 381 iskolát zártak be, 15 ezer pedagógust tettek utcára, akik pedig a pályán maradtak, azoknak elvették egyhavi fizetését – mondta. Az államtitkár közölte, a mostani kormány növelte az óvodák és az iskolák finanszírozását, jövőre is emelkednek az oktatási kiadások. Hozzátette: a Fidesz-KDNP-kormány újranyitotta az iskolákat, a tankerületek pedig a beutazásban is segítenek.
A Párbeszéd a fiatalok elvándorlásáról, a KDNP a migrációról, a Fidesz pedig a 2019-es költségvetésről beszélt
Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd képviselője azt javasolta, hogy a kormány végre egy igazán fontos kérdésben, a fiatalok problémáiról indítson nemzeti konzultációt, kérdezze meg az érintetteket, hogy mik azok a feltételek, amelyekért hajlandóak lennének itthon maradni vagy hazatérni. Hozzátette: bár a kormány szerint idén többen jöttek haza, mint amennyien külföldre vándoroltak, erről nincs hivatalos statisztika. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára örömét fejezte ki, hogy a Párbeszéd most már elismeri: a konzultáció jó eszköz arra, hogy az állampolgárok véleményét kikérjék. Hangsúlyozta: nemcsak Magyarországon, hanem szerte Európában élnek a fiatalok a külföldi munkavállalás lehetőségével. Hozzátette:
Minden felületes és a hatásvadász ellenzéki állítás ellenére az a tény, hogy ma már valóban több fiatal tér haza, mint ahányan elindulnak külföldre munkát vállalni. Régiós összehasonlításban, csak Csehország áll jobban nálunk.
Soltész Miklós, a KDNP képviselője arról beszélt, hogy három évvel ezelőtt ilyenkor kezdődött az a “hatalmas nagy invázió”, amelynek következtében néhány hónap alatt Magyarországon közel 400 ezer ember “zúdult át, pusztított”, és akart olyan teljes változást hazánkban, ami elfogadhatatlan lett volna a magyar emberek és Európa számára is. Hozzátette: a magyar kormány ezt követően egyértelmű lépéseket tett, elkezdte építeni a határkerítést, és azt az álláspontot képviselte, hogy meg kell őrizni az európai és a magyar emberek identitását, a bajban levőknek pedig segíteni kell, leginkább helyben. Az akkori osztrák, olasz, német, horvát és román baloldali politikusok nyilatkozatait felidézve azt mondta: az európai politikusok és a hazai ellenzék is minősíthetetlen kritikával, támadással válaszolt a kormány és a magyar emberek lépéseire, ezek az európai politikusok azonban “már nincsenek sehol”.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Soltész Miklós hazaárulónak nevezte a magyarországi liberális-baloldali ellenzéket, amely szerinte minden nemzetközi és magyar fórumon Magyarországot “ütötte”, itthon pedig támadta a kerítést, segítette “Soros György tervét”, nem szavazta meg a “Stop Soros” törvénycsomagot, és nem támogatta a közel-keleti keresztényeket segítő intézkedéseket. Közölte: a KDNP kiáll az ország megvédése, a keresztény értékek és az európai identitás megőrzése, valamint az üldözött keresztények megsegítése mellett. Dömötör Csaba államtitkár kijelentette: egyértelmű, hogy a migrációs válság tartósan velünk marad, és az ezzel kapcsolatos politikai küzdelemnek sincsen vége. Senkinek nem hagyjuk, hogy ránk tolja egy elbaltázott migrációs politika negatív következményeit, ezt nem nézzük el sem az európai, sem a magyar baloldalnak – fogalmazott.
Fidesz: a családok erősödnek 2019-ben
Bánki Erik, a Fidesz képviselője a jövő évi költségvetés meghatározó pillérének nevezte a családok erősödését, aminek értelmében 242 milliárd forintot fordítanak a családok támogatására, így nő a kétgyerekesek adókezdeménye, és több pénz jut otthonteremtésre is. A kormányzati intézkedések közül kiemelte a friss házasok adókedvezményét, a 3 éves gyest, a gyed extrát, a gyerekek ingyenes étkezését és az ingyenes tankönyvellátást. Szerinte azonban az ellenzék most sem áll a magyar családok mellett, nem támogatja ezeket az intézkedéseket.
Bánki Erik fideszes képviselő. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Hozzátette: a kormány megvédi Magyarországot Brüsszellel szemben is, és nem fogja hagyni, hogy a következő 7 éves támogatási ciklusban egyetlen eurócentet is elveszítsünk azért, mert a magyar kormány a magyar emberek pártján van. Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a biztonságos növekedés költségvetésének nevezte a 2019-es büdzsét, amely szerinte Magyarország biztonságának megőrzését, a széles alapokon nyugvó növekedés fenntartását, a családok támogatását és a foglalkoztatás bővítését tűzte ki célul.
A turizmus világnapjáról szóló törvényjavaslat vitája
Zsigmond Barna Pál, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a turizmusban és szállodaiparban hatodik éve tart a bővülés, a vendégéjszakák száma tavaly 7 százalékkal haladta meg az előző évit, a fővárosban töltötték a vendégek az összes vendégéjszaka harmadát. A szállodák bevételei tavaly 17 százalékkal nőttek. Idén országszerte jelentős turisztikai fejlesztések valósulhatnak meg, a világörökségi helyszínek fejlesztésére több mint 10 milliárd forint áll rendelkezésre. Ugyanakkor ahhoz, hogy a növekedés tartós maradjon, üteme ne csökkenjen, minőségi fejlesztésekre van szükség – hangoztatta. Kiemelte: a turizmus a magyar gazdaság húzóágazata, amit a kormány ennek megfelelően kezel, s a világnap nemzetközi szinten Magyarországra irányíthatja a figyelmet, lehetőséget ad a turisztikai eredmények bemutatására. A nagyobbik kormánypárt támogatta a javaslatot.
KDNP: igen a javaslatra
Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka kiemelte: az elmúlt években Magyarország, mint turisztikai célpont előkelő helyeket szerzett különböző felméréseken, kutatásokban. Rámutatott: a turizmus jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez, a munkahely teremtéshez. Szintén kitért arra, hogy az ágazat közvetlenül a GDP 6,4 százalékát adja, a turizmusban betöltött állások száma 412 ezer, s a munkahelyek tíz százalékát generálta a terület. Hozzátette: a turizmus teljesítménye 2010 óta évről-évre rekordokat dönt Magyarországon, a tavalyi év pedig minden idők legjobb turisztikai éve volt. Megjegyezte: a világnap megrendezése különösen értékes, és üdvözlendő, hogy újra Európában tarthatják, és azon belül is Budapesten. A világnapon a hazai turizmus szereplőinek nemzetközi szinten is alkalmuk nyílik a bemutatkozásra – jelezte a KDNP-s politikus, hozzátéve: a kisebbik kormánypárt támogatja a javaslatot. A parlament lefolytatta az állami vagyongazdálkodással összefüggő törvényjavaslat vitáját.
Fónagy: cél az erős és hatékony állam létrehozása
Fónagy János, nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár arra mutatott rá, hogy a kormány célja az erős és hatékony állam létrehozása, olyané, amely őrködik a nemzeti vagyon felett. Indokoltnak ítélte, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ágazatokban és vállalatokban megerősítsék az állam tulajdonosi szerepét, de azt is, hogy a tulajdonosi joggyakorlást olyan emberre bízzák, aki a legmagasabb fokú szakmaiság mellett képviseli az állam érdekét. A piaci kihívásokhoz is alkalmazkodni kell – mutatott rá -, ezért szerinte fel kell hatalmazni a kormányt arra, hogy egyedi határozatával jelölje ki a tulajdonosi jogokat gyakorló személyt. Hangsúlyozta: a változtatás illeszkedik az állami vagyonról szóló jogszabályokba.
Fidesz: jó úton halad a mezőhegyesi ménesbirtok fejlesztése
Pócs János (Fidesz) rámutatott, a kormány 2016-ban vásárolta vissza a mezőhegyesi ménesbirtokot, majd tangazdaságot alapított ott azzal a céllal, hogy Európa legszínvonalasabb állami tulajdonban lévő mezőgazdasági vállalkozása jöjjön létre ott. Ez jó úton halad – tette hozzá -, a cég már az első évben is csaknem egymilliárd forintos eredményt ért el, mintegy 450 embernek ad munkát, fejlődése nemcsak a település, hanem egész Békés megye számára nagy jelentőségű.
Pócs János, a Fidesz vezérszónoka. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Eredményes alapozó évnek nevezte a tavalyit a cég fejlesztése szempontjából, a többi közt a növénytermesztésben, az öntözés fejlesztésében értek el sikereket – mondta, majd rátért arra: a tárgyalt javaslat úgy módosítja a vonatkozó törvényt, hogy a kormány határozatban jelölhesse ki a tulajdonosi jogokat gyakorló embert. Ezzel új tulajdonosi joggyakorlási lehetőséggel egészül ki a törvény.
A PM szerint megalapozott a jövő évi büdzsé makropályája
Adorján Richárd úgy ítélte meg, hogy sem a jövő évre várt 2,7 százalékos inflációs előrejelzésén, sem a 4,1 százalékos GDP-bővülési prognózison nem kell változtatni. A Pénzügyminisztérium nevében a helyettes államtitkár a költségvetéshez beérkezett módosítók közül egyet sem támogatott. Összesen 51 módosító javaslatot nyújtottak be az ellenzéki képviselők, amelyek közül a gazdasági bizottság sem támogatott egyet sem. A forintárfolyamról Adorján Richárd úgy fogalmazott, hogy az árfolyam gyengülésének nincs jelentős hatása a költségvetésre. A helyettes államtitkár megjegyezte: a kormány több intézkedést tett az ország sérülékenységének csökkentésére, a devizaadósság arányát például a kormányváltás idején fennálló 50 százalékról 20 százalékra csökkentette mára. Witzmann Mihály (Fidesz), a gazdasági bizottság alelnöke elmondta: a kormány az elmúlt években olyan gazdaságpolitikát folytatott, amelynek révén a bérek folyamatosan nőttek, a foglalkoztatás emelkedett és a munkanélküliség 4 százalék alá csökkent. A jövő évi költségvetés szerinte ennek a tendenciának a folytatását alapozza meg.
Magyarország az Európai Unió egyik leggyorsabban bővülő gazdaságát mondhatja magáénak – emelte ki a kormánypárti képviselő. Bánki Erik (Fidesz), a gazdasági bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy a jövő évi költségvetés nagyjából 4000 milliárd forint fejlesztésről és beruházásról rendelkezik, amelyből 2600 milliárd forint nemzeti forrás. Miután a fejlesztési források mindössze harmada európai uniós pénz, túlzónak nevezte azokat az állításokat, miszerint a magyar növekedés külső erőforrásoktól függ. Tóth Csaba (MSZP) bizottsági alelnök szerint megkérdőjelezhető a jövő évi költségvetés megalapozottsága, mivel azt 311 forintos euróárfolyammal tervezték, most pedig 330 forint az euró. Úgy vélte, zárszámadás nélkül nem lehet reálisan megtervezni a 2019-es számokat. Kifejtette, a Költségvetési Tanács szerint is számos kockázatot hordoz a következő év makrogazdasági pályája. Kifogásolta, hogy az oktatásra fordított keret emelkedése még az infláció mértékét sem éri el.
Forrás: MTI; Vezető kép: Origo.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS