Az eddig még feltáratlan tömegsírok felfedésére szólította fel a srebrenicai mészárlás elkövetőit Bakir Izetbegovic, a háromtagú boszniai államelnökség soros, bosnyák elnöke szerdán Srebrenicában, a népirtás huszonharmadik évfordulóján. Mint mondta, a több, mint két évtizede elkövetett szörnyűségek után a tettesek lelkiismerete még mindig nem ébredt fel, és máig nem lehet tudni, hogy körülbelül ezer áldozatot hol temettek el.
Valentin Inzko, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője beszédében embertelennek nevezte azt, hogy még mindig vannak olyanok, akik tagadják, hogy népirtás volt Srebrenicában. Inzko szerint ha valamit tagadnak, akkor azt meg nem történtté akarják tenni. Példaként említette, hogy Európában olyanok is élnek, akik tagadják a holokausztot, de attól az még megtörtént. A szerdai megemlékezésen harmincezren vettek részt, közülük több, mint ötezren a srebrenicai békemenettel érkeztek meg kedd este. A felvonulók vasárnap indultak el a bosznia-hercegovinai Tuzla melletti Nezuk faluból, a résztvevők száztíz kilométert tettek meg három nap alatt, ellentétes irányban azt az útvonalat járva végig, amelyen a srebrenicai muszlimok 1995-ben menekültek a tömegmészárlás elől.
Népirtás az ENSZ biztosításával
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban lemészároltak. A vérengzést a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni. Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háborút követően sok esetben kiásták, és más helyre szállították a tetemeket, hogy elrejtsék tetteik bizonyítékait. A maradványok többször roncsolódtak és összekeveredtek, ezért a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal azonosíthatóak. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra. Ezúttal harmincöt, újonnan azonosított áldozatot temettek el, és ezzel 6609-re nőtt az emlékhelyre temetett áldozatok száma. A Potočariban található emlékművön az áldozatok számaként 8372 szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy ez még nem végleges adat.
Három évvel ezelőtt a helyszínen megdobálták Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnököt. Egy évvel később a szerb-bosnyák feszültségek miatt a szervezők közölték, hogy a szerbeket nem látják szívesen a megemlékezésen, így sem akkor, sem most nem képviseli Belgrádot senki. Szerbia 2008-ban, illetve 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek (NT) a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnököt és a Balkán mészárosaként is emlegetett Ratko Mladicsot. Előbbit két évvel ezelőtt negyven év letöltendő börtönbüntetésre, utóbbit pedig tavaly novemberben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a testület. A hágai törvényszék decemberben befejezte működését, és mandátumának lejárta után a fennmaradó ügyeket, így a fellebbezéseket is az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) vette át. Az NT, valamint a nemzeti bíróságok eddig negyvenöt embert ítéltek összesen hatszázkilencvenkilenc év börtönbüntetésre, valamint három embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért.
Forrás: MTI. Fotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS