Az országgyűlési képviselők juttatásainak emelését tartalmazó módosító javaslatot fogadott el pénteki ülésén a törvényalkotási bizottság. A változtatást csak a DK politikusai ellenezték, a többi, jelen lévő ellenzéki képviselő megszavazta azt, miután a kormánypártok hozzájárultak a frakciók támogatását és egyes képviselői juttatásokat érintő ellenzéki kezdeményezéshez. Az LMP képviselői nem vettek részt az ülésen, ezzel jelezvén, hogy ők sem támogatják a béremelést. A Fidesz-frakció ugyanakkor közleményében hangsúlyozza: a kormány 2010 óta a közszolgálat több területén hajtott végre béremelést, amely több, mint félmillió dolgozót érintett, a képviselők béremelése a legutolsó a sorban.
A testület kormánypárti többsége a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslathoz nyújtotta be a változtatást, amelynek értelmében évente növekedhetnének a tiszteletdíjak, hiszen azokat az előző évi átlagbér háromszorosában határozná meg az országgyűlési törvény. Aki egy állandó bizottság tagja, az az alapilletményének 1,2-szeresét, aki legalább két testület munkájában vesz részt vagy a törvényalkotási bizottságban foglal helyet, az alapilletmény 1,4-szeresét kapná. A frakcióvezetők az alapilletmény kétszeresében részesülnének, helyetteseik annak 1,7-szeresében, de helyettesi díjazást csak minden megkezdett huszonöt tag után egyszer fizetne a Ház. Az Országgyűlés elnöke az alapilletmény 2,7-szeresét kapná, alelnökei annak dupláját, míg a jegyző és az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának elnökének juttatását 1,7-szeres szorzóval számolnák.
A képviselők üzemanyagkártyát is kapnak, amelyet havonta töltenének fel különböző összegekkel, figyelembe véve azt, hogy a politikus milyen messze él a fővárostól, és választókerülete mekkora. A budapestiek alapjuttatásként havi 2500 kilométer megtételéhez elegendő forrást kapnának, míg az, aki több mint 300 kilométerre lakik, 6500 kilométerre elegendő üzemanyagot fedezhetne abból. Az összeg azonban ennek akár a másfélszerese lehet a legnagyobb területi kiterjedésű választókerületek egyéni képviselői esetébe. Növekedne a lakbértámogatás is, az indoklás szerint azért, mert a fővárosi albérletárak az elmúlt években megduplázódtak, de nőne a független képviselők juttatása is. A jövőben nem kapnak az Országgyűlési törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű javadalmazást az a képviselő, aki kormányzati tisztséget is ellát. A változások már idén augusztustól életbe lépnének, ha azokat jövő héten elfogadja a Ház.
A képviselők fizetése emelkedik utoljára
A Fidesz-frakció közleményében ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlamenti döntéshozók bére emelkedik utoljára. Mint kiemelték, a kormány 2010 óta a közszolgálat több területén hajtott végre béremelést, amely több, mint félmillió dolgozót érintett. A béremeléseket részletezve azt írták, az elmúlt hat évben 51 százalékkal emelkedett az átlagbér, és duplájára nőtt a szakmunkás bérminimum. A pedagógusok bérét 50 százalékkal emelte a kormány, és ugyanilyen arányban növekszik 2019-ig a rendvédelmi dolgozók, rendőrök, katonák, tűzoltók bére. Az egészségügyi szakdolgozók béremelése jövőre átlagosan eléri a 65 százalékot, és magasabb bért kapnak már mások mellett a mentősök, ápolók, a bölcsődei nevelők, a szociális és a kulturális ágazat, a járási- és kormányhivatalok, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozói is.
A parlamenti döntéshozók alapilletménye ezek után, a sorban utoljára emelkedik, 18,5 százalékkal
– tették hozzá. Hangsúlyozták,
a javasolt megoldás a képviselők javadalmazását a gazdaság teljesítményétől teszi függővé.
A közlemény szerint az Országgyűlés tisztségviselőinek tiszteletdíja az általuk vállalt munkával arányosan alakul. Ez megfelel a korábbi és nemzetközi gyakorlatnak – jegyezték meg.
Forrás/fotó: MTI; a kép illusztráció
Facebook
Twitter
YouTube
RSS