A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal négyszázalékosra csökkentette az alapkamatot a monetáris tanács. A döntés okait háromkor Matolcsy György ismerteti a sajtóval – regnálása alatt most először – adta hírül a nol.hu.
Most már csak az a kérdés, hogy meglesz-e a tizenharmadik kamatcsökkentés egyhuzamban, azaz augusztusban is folytatja-e a jegybank monetáris tanácsa 25 bázispontos adagokban végrehajtott vágásokat. A ráta keddi 4,25-ről kerek négy százalékra csökkentését biztosra vették az elemzők, és a Matolcsy György jegybankelnök vezette testület nem is okozott csalódást.
Annál nagyobb érdeklődés övezi a délután három órakor kezdődő sajtótájékoztatót, amelyen az MNB elnöke márciusi kinevezése óta első alkalommal beszél majd a döntés mellett szóló érvekről és tehet utalást arra, hogy a következő időszak monetáris politikája mennyire maradhat laza. A jegybankelnök sajtóosztályán keresztül a márciusi, az irányítása alatti első kamatdöntő ülés előtt jelezte, hogy csak a stratégiai fontosságú döntések megszületése után kíván a sajtó elé állni, addig is mindenki olvassa el a tanácsülésről kiadott közleményt, mert abban minden benne van.
Az azóta végrehajtott négy kamatcsökkentéssel a papírformát hozta az MNB, kisebb izgalmakat csak az hozott, hogy a tanácsülések előtt – főként a nemzetközi befektetői hangulat romlása miatt – az euró többször is megtámadta a 300 forintos szintet – de tartósan nem tudott felette maradni. Eközben az infláció a kormányzati rezsicsökkentések és az energiahordozók világpiaci árának mérséklődése miatta rekordmélységbe süllyedt, a legfrissebb, júniusi adat szerint 1,8 százalékon áll.
A fogyasztói árindex tartósan a jegybank által kívánatosnak tartott három százalékos inflációs cél alatt alakul, és a kilátások szerint sem várható árrobbanás Magyarországon. Sőt, az infláció olyan mértékben csökkent, amivel megbillentette a költségvetés bevételi oldalát. A jövedéki és forgalmi adóból nem az előre tervezett összeg jött be, ez volt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter második kiigazító csomagja mellett szóló egyik legfontosabb érv.
A magyar kamatpolitikát meghatározó másik kiemelten fontos tényező, a nemzetközi befektetői hangulat alakulása. Ezt most elsősorban az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve havi 85 milliárd dolláros kötvényvásárlási, gazdaságélénkítő programjának jövője határozza meg. Ennek a doppingszernek az elvonását erősen megérzik majd a piacok, ezért a fokozatosság és a megfelelő tájékoztatás kulcsfontosságú a káros mellékhatások kialakulásának megelőzése végett.
Mivel pánikhangulatot szimatolva a befektetők elsőként a feltörekvő országok kockázatosabb eszközeitől szabadulnak meg, ez óvatosságra intheti majd a monetáris tanácsot is. A Fed kommunikációját újabban a higgadtság jellemzi, s ez a a piacokra is nyugtatólag hat. A magyar országkockázati felár idei mélypontján, 290 bázispont környékén mozog, s ez a kamatcsökkentéshez megfelelő teret enged. A mozgástér azonban egyre kisebb.
A júniusi MNB kamatdöntő ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvben a tanács úgy fogalmazott a ciklus folytatásának esélyeiről, “hogy amíg az inflációs és reálgazdaság kilátások indokolják, sor kerülhet további kamatcsökkentésre, azonban a törékeny és gyorsan változó nemzetközi környezetben fokozott óvatosság indokolt”.
Elemzők szerint kamatcsökkentési ciklus 3,5 és 4 százalék közötti sávban ér véget, az óvatosabb megközelítés szerint nem rombolja a monetáris tanács presztízsét, ha leáll egy időre, s a fejlemények tükrében később a dönt a hogyan továbbról. A piacok viszont még egy 25 bázispontos kamatcsökkenéssel számolnak az év végéig, azaz 3,75 százalékra süllyedhet a rárta.
Forrás: nol.hu
Fotó: nol.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS