Egyre gyakrabban alkalmazza a Fővárosi Főügyészség a köznyelvben gyorsított eljárásnak nevezett bírósági eljárást. A főügyész szerint egyértelmű üzenet, hogy aki bűncselekményt követ el, akár napokon belül börtönben találhatja magát.
„Csendben megsúgom, július elseje után az ittas járművezetés megváltozott törvényi tényállása miatt szinte valamennyi ügy alkalmas lehet a bíróság elé állításra.” Aki súgott, Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész volt, aki a Fővárosi Főügyészség egyik vezetői értekezletén tartotta fontosnak emlékeztetni kollégáit arra, hogy az ittas vezetésnél immár nem a sofőr alkoholos befolyásoltságát kell bizonyítani, hanem csupán azt, hogy a szervezetében volt-e annyi alkohol, amely az ellenőrzéskor mért alkoholkoncentrációt képes volt előidézni.
Ez azt jelenti, hogy ha megvan az ittas sofőrt lebuktató rendőr jelentése, az ittasságot kimutató szonda és a szonda mérését megerősítő szakértői jelentés, a sofőr gyanúsítotti kihallgatása után már nincs mire várni tovább, vihetik is a „kuncsaftot” a bíróság elé, hisz a terheltet tetten érték.
Ibolya Tibor tavaly július elseje óta vezeti a Fővárosi Főügyészséget. Akkor a bíróság elé állítások száma a fővárosban – mint a Népszabadságnak nyilatkozva fogalmazott – „mérhetetlen kategóriában” volt. Ibolya azonban már korábban, a IV. és XV. kerületi ügyészség vezetőjeként is fontosnak tartotta, hogy ha a törvényi feltételek adottak, az ügyeket a lehető leggyorsabban, így például bíróság elé állítással zárják le. Most, megbízott főügyészként is ezt várja el kollégáitól.
Budapesten 2011-ben 211, 2012-ben 387, az idén fél év alatt 890 ilyen eljárást szerveztek meg az ügyészek a köznyelvben „gyorsított eljárásként” emlegetett módon. A hivatalosan „bíróság elé állításnak” nevezett eljárás lényege, hogy a nyolc évnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetett egyszerű tényállású bűncselekményekben, amelyekben a bűnösség megállapításához minden szükséges bizonyíték rendelkezésre áll, az ügyész a gyanúsított kihallgatásától számított 30 napon belül bíróság elé állítja az elkövetőt. Emellett a gyanúsított beismerése esetén is alkalmazható ez az eljárás.
Abban, hogy Budapesten a bíróság elé állítással zárult ügyek száma jelentősen megnőtt, a főügyész eltökéltsége mellett valószínűleg a vonatkozó jogszabályok (a rendőrség és az ügyészség számára) kedvező változása is közrejátszott. Korábban ugyanis csak a bűncselekmény elkövetésétől számított 30 napon belül lehetett bíróság elé állítani a feltételezett elkövetőket, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a tetten ért és a forró nyomon elfogott bűnözőkön kívül csak elenyésző számban feleltek meg a gyanúsítottak a törvényi feltételeknek. Az új szabály – amely szerint a gyanúsítás közlésétől ketyeg a harminc nap – lényegében bármelyik (nyolc évnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetett) bűncselekmény elkövetőjére alkalmazható.
Forrás: nol.hu
Fotó: mno.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS