Minél több Népszavát olvas az ember, annál könnyebben békél meg a saját hiányosságaival. Hiszem azt, hogy a szerkesztőségben dolgozó „humoristák” logikátlan érvgyártása és minden életszerűséget nélkülöző okfejtései nélkül, néhány mosollyal, vagy röhögőgörccsel, biztosan szegényebb lenne a világ.
Kedvcsinálóként – még akkor is, ha ez itt nem a reklám helye – jöjjön egy rövid ízelítő néhány aktuális belpolitikai és nagyvilági esemény ismertetése, a Népszava igehirdetőinek tolmácsolásában.
Bemelegítésként, kezdjünk egy Sebes György cikkel, amelyben a szerző a hőguta szélén lavírozva arról hallucinál, hogy direkt „a nyaralási szezon és a kiszámítható kánikula” miatt tette a kormány augusztus második vasárnapjára az időközi választásokat, hogy „ne is menjenek el sokan”.
Hú, apám! Hol is kezdjem. Először is a nyaralási szezon – és úgy általában a nyár – nem hiszem, hogy kisebb mértékben érintené a jobboldalra szavazó családokat, mint az ellenzékieket. Mi ez a marhaság? A kánikula pedig nem tudom, hogy miért okoz több gondot egy LMP-s, vagy MSZP-s szavazónak, mint egy kormánypárti szimpatizánsnak? Talán, mi nem izzadunk a melegben? Egyébként meg áprilisban nem volt se meleg, se nyaralási szezon, és az sem volt, hogy „ne is menjenek el sokan”, hiszen rekordot döntött a részvétel, mégis kétharmad lett a végszó.
„Mindez megmutatja, mennyire kell komolyan venni a választásokat” – vonja le következtetésként a liberális elme. „Még űzik a demokráciának nevezett játékot, ahelyett, hogy kijelentenék: mindörökké Fidesz”.
Világos. Úgyis a Fidesz nyer, minek tenni bármit is, nem is kell komolyan venni a demokratikus választásokat. Minek kidolgozni alternatív városfejlesztési programokat, minek érdemben foglalkozni a helyi közösségek gondjaival, hiszen a nyaralási szezon és a jól időzített kánikula miatt úgyis Orbán a nyerő. Szó se róla, a virtuális világban felépített diktatúrának megvannak a maga előnyei. Van állandó alibi az életképtelenségre, a tehetetlenségre, mert az augusztusi magas hőmérséklet és Orbán tehetnek arról, hogy az ellenzék képtelen vállalható múltú, szalonképes ellenjelöltet állítani az ország bármely pontján. Már önmagában az mennyire szánalmas, hogy az ellenzéki újságíró azt sugallja a saját tábora felé, hogy a választást nem kell komolyan venni, nyugodtan maradjanak otthon, nyaraljon mindenki zavartalanul, különben is ebben a kánikulában csak elpusztulni érdemes. Egyáltalán minek élni, ha úgyis meghalunk?
Alig hagytam el Sebes György önfeladó egyfelvonásos drámáját, rögtön egy igazi gyöngyszembe szaladtam bele.
„LEGYŐZTÉK Orbán illiberális partnerét – baloldali kormány alakulhat Szlovéniában”.
Most jöjjön egy idézet a cikkből, amely már egészen más megvilágításba helyezi a címet. Tessék figyelni, mert megéri!
„Az illiberalizmus Szlovéniába való exportálása azonban nem úgy alakult, ahogy a magyar kormányfő elképzelte. Bár az SDS MEGNYERTE A VÁLASZTÁST, messze nem volt képes a kormányalakításhoz szükséges többségre szert tenni. Az illiberális ideológiát pedig a szélsőjobb kivételével minden más politikai erő elutasítja, így Jansa HOPPON MARADT.
Kristálytiszta beszámoló. A Népszava szerint az Orbán Viktor által támogatott Janez Jansa (SDS) elvesztette azt a választást, amelyiket megnyerte. Nem csoda, hogy „hoppon maradt”, elvégre ritkán fordul elő politikussal, hogy pont azt a választást veszíti el, amelyiket egyébként megnyerte. Ráadásul Jansa úgy nyerte meg az általa elveszített választást, hogy Szlovéniában senki nem támogatja az ő ideológiáját, miközben körülötte mindenki más boldogan támogatott mindenkit, mindenben.
Valójában persze csak annyi a történet, hogy a magyar ellenzék mintájára, Szlovéniában összefeküdt néhány politikusnak gúnyolt elvtelen közéleti prostituált, akiknek sikerült megakadályozni az SDS-t, hogy szert tegyen a kormányalakításhoz szükséges többségre. Ezért Janez Jansa kénytelen volt koalícióra lépni a Balpárttal.
A Népszava az SDS koalíciós partnerét is bemutatja, és innen már mindenki számára ismerőssé válik a történet.
„A Balpárt elsősorban az EGÉSZSÉGÜGYET, és a NYUGDÍJAKAT érintő javaslatokat tett. Felmerül a kérdés, hogy mennyire lehet tartós egy olyan koalíció, amelyet csak a Jansatól való FÉLELEM tart össze”.
Itt ismét kiemeltem a kulcsszavakat. Az egyik oldalon tehát, ott vannak a nyugdíjasokért aggódó egészségügyi reform-zsenik, a demokrácia, a jogállamiság elkötelezett védőszentjei, míg a másik oldalt Orbán tanítványa képviselteti, a népében félelmet keltő Jansa, mint friss diplomás diktátorjelölt. Én szóltam előre, hogy ismerős lesz a történet.
A Népszava jobboldalon történő népszerűsítésének következő állomásaként, lássuk, hogyan küzd meg a „demokratikus oldal” szócsöve a gender-problémával.
Cím:
„Nem tetszik a kormánynak, betiltják a genderszakot”.
Úgy látszik, a Népszavánál részévé vált a napi gyakorlatnak, hogy kötelező már a címadásnál „demokratikusan” ferdíteni. A genderszakot ugyanis nem tiltja be a kormány, pusztán nem kívánja közpénzből finanszírozni.
De a lényeg most jön, mert a Népszava tisztán látói ezután elkezdik felfedni a genderszak fontosságának bizonyítékait.
„A miniszterelnök a Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet hazarendelését például azzal kommentálta, hogy nőügyekkel nem foglalkozik, nőnapon pedig a parlamenti étterem konyhájába ugrott le egy vázából kikapott virágcsokorral, ezzel is kifejezve, mit gondol a férfi-női munkamegosztásról”.
Most abba ne menjünk bele, hogy Magyarország férfiállományának hány százalékát lehetne homofóbia vádjával illetni, ha már azért megbélyegzünk valakit, mert egyszer azt válaszolta egy kérdésre, hogy nőügyekbe nem szól bele. Gondolom, az álszent libsik szerint, ha egy fiatal hölgy véletlenül rendelőszámot téveszt a klinikán, és a gyerekorvoshoz nyit be a nőgyógyász helyett, aki közli, hogy női problémákkal nem foglalkozik, akkor két dolgot biztosan állíthatunk a dokiról: hogy gyűlöli a nőket és minden bizonnyal a Fidesz szavazóinak táborát erősíti. Sőt, nagy valószínűséggel pedofil is, direkt ennek alibijeként választotta anno a gyerekorvos szakot. Más kérdés, hogyha mindez igaz is lenne, akkor sem lenne köze ennek a társadalmi nemekkel foglalkozó tudományhoz. Aki ilyeneket állít, az jól láthatóan még annyi fáradságot sem vett, hogy maga elé tegyen egy laptopot, és a témában szembejövő első három-négy írásba beleolvasson. A Népszaván kívül senki nem gondolhatja komolyan, hogy a gender-tudomány alaptézisei a miniszterelnök nőnapi virágbeszerzési módszereire épülnek. Igaz, ha nem a gender-kutatás lenne a téma, hanem az Androméda-ködben felfedezett hold nélküli kiscsillag, a Népszava három mondat után ugyanúgy Orbánnál tartana, aki szándékosan hátráltatja a csillagászat tudományának előrehaladását.
Hogy ezeknél már a címadásnál javasolt a hazugság becsempészése, arra a következő írás is ráerősít.
Cím:
„Ingyen reklámozza a köztévé Mészáros Lőrinc 2rule-ját”.
Nem reklámozza ingyen, és nem Mészáros Lőrinc a 2rule ötletgazdája. Az egy mondatban két hazugság felállást maga a cikkíró is leleplezi, mindjárt az első mondatában: „Az évi 80 milliárd közpénzből működő szervezet és a varázslatosan népszerű sportmárka partnermegállapodást kötött”. A cikk tartalmából rögtön kiderül, hogy olyannyira ingyen reklámozza az MTVA a 2rule termékeit, hogy a sportszergyártó legalább annyi kötelezettséget vállal a megállapodás szerint, mint a közmédia. Én például a 15-20 százalékos árkedvezményt nem nevezném ingyenesnek. Már bocsánat, de ez nagyjából olyan, mintha kötnék egy egyességet a kőművesemmel, hogy megkapja az emelet felújítását is, ha 15-20 százalékkal olcsóbban vállalja a földszintet. Ha erről cikket írna a Népszava, a cím magától érthetően ez lenne:
„Ingyen dolgoztatja kőművesét a Polgár Portál szerzője”.
Egyébként a sportszergyárak és a reklámfelületet biztosító médiavállalkozások közötti partnerségek egyáltalán nem számítanak ufó-jelenségnek, és ehhez még csak nem is feltétlenül szükséges köztévésnek vagy Mészáros Lőrincnek lenni. Nem értem, hogy amikor külföldi érdekeltségű bankok hirdetik a különböző hitelkedvezményeiket a közmédia felületein, miért nem kíváncsi a haladó firkász a megkötött partnerség részleteire? Amúgy ilyen partnerszerződést akár az RTL Klub is köthetne bármelyik sportszergyártóval, például a 2rule-al. Gyakran halljuk is valamelyik tévécsatorna műsorának végén, hogy a műsorvezetőt és a vendégeit ez meg ez a divatcég öltöztette. Ugye nem gondolja senki komolyan, hogy ezek mögött is mind fideszes oligarchák állnak?
Egy a cél. Hazudni, rombolni, gyűlölni, kiforgatni mások szavait, meghamisítani a tényeket, megkérdőjelezni a megkérdőjelezhetetlent, ellenséggé tenni mindenkit, elavultnak feltüntetni a hagyományok őrzését, nagy öregjeink megbecsülését. Elhitetni mindenkivel, hogy a genderben a jövő, mert ez maga az egyenlően szétosztott Mennyország. És akkor talpraesett egy politikus, ha nem az országáért lobbizik, hanem a melegekért, elvégre országok mindenhol vannak, a melegek viszont ritkábbak, pont emiatt lettek ők és támogatóik a demokrácia éber ellenőrei. És amit nem vállal be mindebből a Népszava, azt vállalja a HVG, a 444, a 24.hu és sokan mások.
Remélem, hogy rövid lapszemlém által sikerült felkeltenem a kedves olvasó figyelmét, ajánlom mindenkinek a Népszavát! És ez csak néhány kiragadott történet, a repertoár ennél jóval gazdagabb, ugye már az mennyit elárul egy sajtótermékről, hogy az állandó szerzők soraiban ott találjuk a Gyurcsány-kormány egykori Demeter Mártáját, Lendvai Ildikót, aki éppen pár napja jelentetett meg egy írást a kormánypropagandával megrontott szegény óvodások helyzetéről. Azt hiszem, itt bőven elég annyit megjegyeznem, hogy akinek van óvodáskorú gyermeke, arra kérem, tegyen egy próbát, kísérelje meg több mint tíz másodpercig fenntartani a gyerek figyelmét a hazafias kereszténytudat fontosságáról elmélkedve.
A Népszava közkincs. Fájó lenne, ha a Népszabadság sorsára jutna. Elkötelezett propagandistaként valóban fenn áll számomra a veszély, hogy a környezetemből leginkább csak a saját gondolataimat hallom vissza, ezért a tisztánlátás végett beleolvasok néha a Népszavába, és megpróbálom elképzelni, milyen lenne Magyarország, ha a Népszava hazug és álszent világában élhetnénk újra, az általuk támogatott politikusokkal az ország élén. Ilyenkor megnyugszom. Majd akkor kell aggódnunk, ha nem hazudnak már a szalagcímekben, és az ott megjelenő írások nyomokban valóságot is tartalmaznak. Na, akkor lesz az, hogy innen a konzervatív jobboldalról is rendszerváltásért fogunk kiáltani, és az sem fog érdekelni, hogy az ország miniszterelnökét még mindig Orbán Viktornak hívják.
Vigyázzunk a Népszavára! Az ott dolgozók legalább annyit tettek a Fidesz kétharmadáért, mint az ellenzéket kisajátító Gyurcsány Ferenc. Mert mindig könnyebb dönteni, ha pontosan tudod, hogy melyik a másik választható út.
Vezető kép: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS