Nem lennénk (most sem) Orbán Viktor helyében! Napvilágot látott a hír, hogy Heller Ágnes tüntetést szervez a nacionalizmus eltörléséért. Ha a Magyarországon világhírű filozófusnak sikerülne megdöntenie a nacionalizmust – ami az ő képességeit ismerve nem lehet kérdéses –, akkor bizonyos, hogy egyúttal Orbán is bukni fog, mint annyiszor már az elmúlt években. Kezdhet is csomagolni.
Heller Ágnes „A nacionalizmus ellen az egységes Európáért” címmel demonstrációt szervez a fővárosi Szabadság térre október 13-ára – adta hírül a demokrata.hu. A neomarxista, posztlukácsista, szárszói afterparty-s filozófus lelkes önkéntesként sorakozott föl egy nemzetközi kezdeményezés mögé, amelynek célja, hogy október 13-án ötmillió ember vonuljon utcára világszerte „a nacionalizmus ellen egy egységes, demokratikus és szolidáris Európáért”. A cél tehát egyrészt a „szolidaritás” (értsd: Afrika és Ázsia lakosságának ránk zúdítása), másrészt az „egységesség”, vagyis az Európai Egyesült Államok életre hívása, amelyet egy senki által meg nem választott technokrata elit irányítana a nemzetállamok belepofázása nélkül. Korábban volt már hasonlóra kísérlet, csak nem brüsszeli, hanem moszkvai központtal, és akkor is az volt a nóta: „Szövetségbe forrt szabad köztársaságok…”
Biztosan nagyon meglepődnek, de a nemzetközi tüntikézést „civilek” szervezik, biztosan mikroadományokból… A Facebookon meghirdetett rendezvényre e sorok írásakor már 122-en jelezték részvételüket, ezért is gondoltuk, hogy kicsit megfuttatjuk a dolgot, ne fulladjon már érdektelenségbe és közröhejbe az egész. Meg aztán: ki ne akarná megdönteni a nacionalizmust és Orbánt? Na ugye. Hellerék toborzó szövegét egy az egyben, szöveghűen idemásoljuk, hátha Önök is kedvet kapnak:
Azt szeretnénk, ha 2018. október 13-án szombaton, közép-európai idő szerint 14.00 órakor Európa nagyvárosaiban egyszerre, egyidőben 5 millió nő és férfi tüntetne az utcákon és a tereken, hogy emelje fel hangját a nacionalizmus ellen egy egységes, demokratikus és szolidáris Európáért. Ideje, hogy jelt adjunk!
Szabad és békés Európát szeretnénk, mégis újra a nacionalizmusok nyernek teret -, az intolerancia terjed. A gyűlölet mind hangosabb, az erőszak mind gyakoribb. Egyes kormányok a “mástól”, az idegentől való félelmet szítják és politikai tőkét kovácsolnak belőle. Egyre több “a diktatórikus” politikus. Eközben a társadalmat aláássa a kormányközi és hivatali korrupció, amely a jogállamiság lebontásával nyer teret, közben pedig a szociális vívmányok és nehezen kiküzdött társadalmi -és emberjogok kerülnek veszélybe. A szabadság és a béke már nem magától értetődő egyetemes érték. Szerveződjetek!
2018. október 13-án, szombaton, közép-európai idő szerint 14.00 órakor tartsatok tüntetést valamennyi európai városban -, nem csak az Európai Unió tagállamaiban. Fogjatok össze mind!
– civiltársadalmi szereplők,
– egyesületek,
– vallási közösségek,
– nem-állami szervezetek, művészek,
– polgárok…
Sokan vagyunk! Mutassuk meg ezt október 13-án hangosan és világosan!
Heller „Ágens” mellett olyan kiválóságok is jelezték már részvételüket a puccparádéra, mint Bán Zsófia, Bíró Ádám, Dalos György és Nádas Péter (mindannyian ballibsi írók, félhivatalos bérrettegők).
Tele van nekik
Ha már Heller Ágnes, akkor itt van a legfrissebb Hócipő-címlap, amelyen éppen Iványi Gábor, Mécs Imre és Papp Réka Kinga társaságában vág savanyú képet a világhíres gondolkodó:
A Farkasházy Teddyné által főszerkesztett kéthetilap elvileg vicclap próbálna lenni, de a négy citromba harapott címlapos ember miatt inkább egy temetkezési közlönyre hajaz. Amúgy azért olyan szomorúak, mert Nagy Imre szobrát és a talpához ragasztott vashidat hamarosan máshová telepíthetik. Ez majdnem olyan valós probléma, mint a fékek-ellensúlyok, vagy a 23 millió éhező magyar gyermek. Mindazonáltal Heller Ágnes Nagy Imre-aggodalmait némileg árnyalják azok a veretes sorok, amelyeket 1959-ben írt az MSZMP Központi Bizottságának, és amelyben mélységesen megbánta, hogy a gyalázatos „ellenforradalmárok” mellé állt:
Mint az MSZMP tagja kommunista kötelességemnek érzem, hogy a Párt tudomására hozzam, hogyan látom ma utolsó három éves tevékenységemet, hol látok ebben olyan hibákat, melyekkel szembe kell néznem s melyeket ki kell javítanom. […] Szeretném politikai hibáimnál kezdeni. Mindenek előtt: az 1956-os évben rendkívül alábecsültem az ellenforradalmi veszélyt. Ugy láttam, hogy egyenlőre (sic!) a főprobléma a régi hibák leküzdése s csak ez után kerülhet sor a feltámadt jobboldal elleni harcra. […] Magát az ellenforradalmat is egy ideig helytelenül értékeltem. Leverése előtt, igaz, tisztában voltam ellenforradalmi jellegével és legfőbb célkitűzésének a kommunista párt ujjászervezését (sic!) tartottam, de […] ugy (sic!) véltem, belső erőből is le lehetett volna verni. […] Politikai hibáim közé tartozik, hogy hosszabb-rövidebb ideig vak voltam ellenforradalmárokká vált volt barátaimmal szemben.
Heller erkölcsi magaslatait példázza, hogy a levél 2011-es fölbukkanásakor azzal magyarázkodott, hogy annak ötvenhatos eseményekre vonatkozó részeit a volt férje hamisította. Tehát rákente az egészet a volt férjére, aki már elhunyt, így meg sem védheti magát.
Nos, ezzel az elegáns asszonykával tüntethetünk október 13-án a nacionalizmus megszüntetéséért…
Facebook
Twitter
YouTube
RSS