Még egy évet várni kell annak kiderítésére, mi okozta hazánkban az idei tömeges méhpusztulást, amely a méhészek legalább 10-20 százalékát érintette – tudta meg portálunk a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hatóságtól. Emlékezetes, a méhészek egy része a jelenségért az idegrendszert károsító neonikotinoidokkal átitatott vetőmagokat tette felelősség, amelyeket idén szükséghelyzeti engedélyre hivatkozva alkalmazhattak a gazdák, bár az Európai Unió már májusban betiltotta azok használatát. Mint megtudtuk, az Agrárminisztérium kárenyhítési támogatást nem nyújt, de nem is nyújthat az uniós szabályok szerint. A méhészek ugyanakkor beperelhetik a gazdákat polgári peres eljárásban, ebben az esetben ugyanakkor újabb feszültség keletkezhet a két fél között, amely valójában egyiküknek sem érdeke.
Portálunk is beszámolt arról, az Országos Méhészeti Egyesület júniusi jelentése szerint a méhészek mintegy 10-20 százalékát érintette az idei évben a tömeges méhpusztulás. A méhészek egy része szerint a jelenség többek között a napraforgótermesztéssel állhat összefüggésben, akkori megfigyeléseik szerint ugyanis ahol nem azt vetettek, vagy éppen nem mézelt a növény, ott nem tapasztaltak méhelhullást. A portálunknak nyilatkozó Csuja László méhész, biológus ennél is tovább ment, mikor azt állította, a méhpusztulást a neonikotinoidokat tartalmazó csávázószerek alkalmazása okozta. A neonikotinoidok a növények nedvkeringésébe jutva kerülnek a méhek szervezetébe, meggyengítik az immunrendszerüket és károsítják a központi idegrendszerüket. Fontos megjegyezni, hogy a méhekre veszélyes vegyszer használatát az EU idén májusban tiltotta be, bár ezt Magyarország nem szavazta meg. Ráadásul az idei évre hazánk szükséghelyzeti engedélyt kért és kapott az illetékes szervektől a neonikotinoidos csávázószerek alkalmazására, így a korábbi évek tilalmát feloldva Csuja László állítása szerint akár kétmillió hektáron is vethettek ilyen vetőmagot. A biológus portálunknak azt is hangsúlyozta, hogy a termésátlag nem indokolta a szer újbóli alkalmazását, mivel a tilalmi időszakban is kiemelkedően jól teljesített a magyar mezőgazdaság a neonikotinoidok nélkül is. Bár valóban erős gyanú fogalmazódhat meg a neonikotinoidok ismételt alkalmazása és a korábbi években nem tapasztalt, idén azonban hirtelen tömeges méreteket öltő méhpusztulás közötti összefüggésről, az Agrárminisztérium óvatosan foglalt állást a kérdésben. Nagy István agrárminiszter – aki maga is méhész – úgy fogalmazott, egyelőre nem bizonyított a közvetlen összefüggés a tömeges méhpusztulás és a neonikotinoid csávázószerek között, ezt csak egy alaposabb vizsgálat tárhatja fel. Ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hatóság (Nébih) már megkezdte a vizsgálatot a méhpusztulás ügyében. Portálunk ennek nyomán érdeklődött a Hatóságtól.
Fotó: MTI
Jövőre derülhet ki, mi okozta a méhpusztulást
Portálunk elsőként arról érdeklődött, mikor várható eredmény a méhpusztulással kapcsolatos feltáró vizsgálat alapján, illetve, hogy vizsgálják-e a neonikotinoidos csávázószerek méhekre gyakorolt hatását, hiszen a méhészek erre az idegméregre gyanakszanak. A Nébih elöljáróban arról tájékoztatott, széleskörű tényfeltáró vizsgálat indult a méhpusztulások okainak kivizsgálására a Hivatal koordinálásában, szoros együttműködésben az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME). Mint hozzátették, a méhpusztulások oka valószínűsíthetően összetett, ezért a kivizsgálás is komplex megközelítést igényel, amely ki fog térni többek között a méhészetek méhegészségügyi állapotára, az elmúlt időszak időjárási anomáliáira, a méhek gyógyászati kezelésére, és emellett a környéken található növényállományok, kultúrák növényvédelmi kezelésére, melybe beletartozik a neonikotinoidok felhasználása is. Hozzátették, a Nébih munkatársai az OMME által rendelkezésre bocsájtott lista alapján megkeresték a méhpusztulással érintett méhészeteket, és részletes adatszolgáltatást kértek a pusztulások körülményeiről. Közben a megyei kormányhivatalok is megkezdték a helyszíni ellenőrzéseket, illetve mintákat vettek laboratóriumi vizsgálatok céljából. Megjegyezték, a hatóság olyan méhészeteket is megkeres, ahol nem tapasztaltak pusztulást, hogy az ott nyert adatokat egyfajta kontrollként alkalmazhassa. Mint a Nébih fogalmaz,
világszerte kutatják a méhcsaládok gyengülésének okait, de mindezidáig egyetlen vizsgálat sem ért el áttörő eredményt. Számos adat áll már a magyar hatóság rendelkezésére, azonban ezek elemzése még folyamatban van, illetve további vizsgálatokra van még szükség.
Ugyanakkor felhívták arra a figyelmet, hogy a vizsgálatok során nyert adatok elemzése sok időt vesz igénybe, ezért az eredmények várhatóan a jövő év során állnak majd rendelkezésre.
2019-re jelenleg nincs kiadott szükséghelyzeti engedély
Mint korábban említettük, a korábbi tilalmat feloldva Magyarország külön engedéllyel tette lehetővé a neonikotinoidokat tartalmazó csávázószerek alkalmazását az idei évben. Kíváncsiak voltunk arra, a Nébih a csávázószer tényleges alkalmazása tekintetében milyen információkkal rendelkezik. Mint válaszukban írták, a 2017-2018-as vegetációs időszakban a kukorica esetében 496000 ha-ra, a napraforgó esetében 806500 ha-ra, a mák esetében 4000 ha-ra, a repce esetében 579000 ha-ra adott ki engedélyt a hatóság. Mint hozzátették, információik szerint a ténylegesen elvetett terület nagysága ehhez képest – hozzávetőlegesen – a kukorica esetén 108497 ha, a napraforgónál 396639 ha, a máknál 3393 ha, a repcénél 415000 lehetett. Arról is érdeklődtünk, a 2019-es év tekintetében ismét megjelenhetnek-e a neonikotinoidos csávázószerek Magyarországon. A Nébih válaszában hangsúlyozta,
a 2019. évre jelenleg nincs kiadott szükséghelyzeti engedély.
Fotó: MTI
Problémás a kárenyhítés
Arra a kérdésünkre, hogy igényelhetnek-e bármilyen kártérítést a gazdák, amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban vegyszeres mérgezésnek köszönhetően pusztultak el a méhek, a Nébih úgy reagált, ebben a körben nem rendelkeznek hatáskörrel. Ugyanakkor felhívták a figyelmünket az Agrárminisztérium ilyen tárgyú tájékoztatására, amely szerint kárenyhítési támogatást a minisztérium sem nyújt, de nem is nyújthat az uniós szabályok szerint. Mint hozzátették, a hazai kárenyhítési rendszernek a növénytermesztési ágazatok a részei, de az állattenyésztés esetében is csak természeti katasztrófa vagy járványok okozta károk után engedélyezi a Bizottság a kártérítést. Hangsúlyozták, adott esetben a mérgezés vis maior igényt alapozhat meg, de a mérgezés tényét igazolni kell. A vis maior kérelmet a Magyar Államkincstár bírálja el, konkrét támogatási jogcím követelményének nemteljesítése miatti jogkövetkezmény alóli mentesítés céljából. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy amennyiben bizonyíthatóan mérgezésből eredendően más jogcímmel kapcsolatos kötelezettséget nem tud teljesíteni a méhész, úgy vis maiorra hivatkozva felmentést kaphat a kötelezettség teljesítése alól.
Az Agrárminisztérium szerint a méhészeknek természetesen joguk van bírósági – polgári peres – kártérítési igényt benyújtani a földhasználóval szemben. Ezzel összefüggésben megjegyzik, hogy a kérdés bizonyítása rendkívül összetett eljárás, hiszen ebben az esetben a méhésznek kell bizonyítania, hogy mitől és milyen cégtől származó termék okozta a tömeges mérgezést, bizonyítania kell a jogellenes magatartást, és az ebből eredő kár mértékét.
Összegezve tehát egyelőre a magyar hatóságok bizonytalanok abban, mi okozhatta az idei tömeges méhpusztulást, a jelenség feltárása érdekében indított vizsgálatok eredményeire azonban még egy évet várni kell. Öröm az ürömben, hogy a méhészek szerint a méhpusztulásért felelős – az idei évben különleges engedéllyel alkalmazott -, neonikotinoidokat tartalmazó csávázószerek alkalmazására egyelőre újabb engedélyt a jövő évre vonatkozóan nem adtak ki. Az már más kérdés, hogy a méhészek által elszenvedett kár enyhítése érdekében nincs olyan állami szerv, amelyhez érdemben fordulhatnának, hiszen a Magyar Államkincstár is csak a konkrét támogatási jogcím követelményének nemteljesítése miatti jogkövetkezmény alóli mentesítéssel élhet. Ezt is legkorábban egy év múlva érvényesíthetik a méhészek, a vizsgálati eredmények birtokában. Az Agrárminisztérium szerint bár a méhészek polgári peres eljárásban benyújthatnak kártérítési igényt a földhasználóval szemben, ám ennek gyakorlati kivitelezése problémás, hiszen a méhészek függnek a gazdáktól, akiknek földjei mellé kitelepülhetnek.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS