Alig több, mint fél hónapjuk maradt hátra a hajléktalanoknak, és onnantól tilos lesz közterületen életvitelszerűen élniük; ezt a módosítást még júniusban szavazta meg a parlament – fogalmaz szerdai cikkében az atv.hu. A portál saját forrásaira hivatkozva a helyzettel kapcsolatban azt írja: nagy a bizonytalanság a területen, hiszen nemcsak a helyzet rendezését segítő forrásokban nincs megegyezés, de a „célokban” sem. A PestiSrácok.hu az október 15-én életbe lépő rendelet kapcsán megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságát. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a hajléktalanellátásban csak krízisidőszaknak nevezett periódusra hogyan készült az állam 2018-ban.
Az államtitkárság válaszlevelében elsősorban azt hangsúlyozta, hogy hitvallásuk szerint
a hajléktalan emberek méltóságát nem az segíti, aki amellett érvel, hogy az utcán éljenek, hanem az, ha megfelelő körülményeket és hozzáférhető ellátórendszert biztosítunk a számukra. Ezt a kormány minden rászorulónak garantálta eddig is, és ezután is.
Plusz 1600 férőhely a téli időszakra
Az EMMI államtitkárságának összesítése szerint a hajléktalan emberek részére országosan éves szinten folyamatosan több, mint 9800 szálláshely áll rendelkezésre, beleértve ebbe az éjjeli menedékhelyeket és hajléktalan személyek átmeneti szállását is. Ezen kívül
a téli időszakban több, mint 1600 többlet-férőhely
áll rendelkezésre, ami az ilyenkor várható megnövekedett igénybevételt el tudja látni. Emellett országosan több, mint 7600 nappali melegedő fogadja az otthontalanokat, a tartósabb ellátást igénylő személyeket pedig 218 férőhellyel a hajléktalanok rehabilitációs intézménye, és 446 férőhellyel a hajléktalanok otthona. Mindemellett az államtitkárság hangsúlyozta, hogy a folyamatosan változó létszám miatt pontos adatokkal az utcán tartózkodó hajléktalan személyekről nem rendelkeznek.
Több, mint kilencmilliárd az ellátórendszer működéséért
A hajléktalanok ellátásaira a kiegészítő, egyházi vagy épp társulási támogatásokkal, illetve a pályázati úton finanszírozott szolgáltatásokkal együtt mindösszesen 8,715 millió Ft-ot fordít a kormány 2018-ban. A Hajléktalanokért Közalapítvány által idén kiírt pályázatok keretösszege várhatóan eléri a 382,4 millió forintot, továbbá a vörös kód bevezetése kapcsán mindösszesen 50 millió Ft pályázati forrás áll az utcai szolgálatok rendelkezésére.
Mindösszesen tehát a Kormány 9,1474 millió Ft-ot biztosít az ellátórendszer működéséhez 2018-ban.
A nappali melegedők kihasználtsága a legterheltebb időszakban 96,78% volt. MTI Fotó: Balogh Zoltán
A hajléktalanellátás megszervezésére és fenntartására lakosságszám alapján a települési önkormányzat köteles – tízezer főnél több állandó lakos esetén nappali melegedő, harmincezer főnél több állandó lakos esetén éjjeli menedékhely, hajléktalan személyek átmeneti szállása kötelező.
Már év elején is sikeresen vizsgázott a hajléktalan ellátó rendszer
A Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság ez év február 24-én „vörös kód” riasztást adott ki a rendkívüli hidegre tekintettel, amely 2018. március 6-ig tartott. (A vörös kód riasztás egy speciális figyelmeztetés, amelynek célja, hogy szélsőséges időjárás esetén felhívja a szociális ellátórendszer figyelmét arra, hogy a segítő tevékenység egyik fő célja az élet védelme – szerk.)
A téli időszakban több, mint 1600 többlet-férőhely várja a rászorulókat. MTI Fotó: Mónus Márton
A leghidegebb, vörös kód riasztás alatti napokban a szállást nyújtó intézmények telítettsége országosan átlagosan 94 százalék volt. A nappali melegedők a KENYSZI által szolgáltatott adatok szerinti kihasználtsága ugyanezen időszakban, vagyis a legterheltebb időszakban 96,78 százalékos volt. Az esetek döntő többségében a hajléktalanellátó rendszer tehát képes volt a rendkívüli hideggel való megküzdésre, az ellátottak többségét az ellátórendszer képes fogadni a meglévő kapacitásai terhére. Összességében tehát – a területi eloszlást nem figyelembe véve – a leghidegebb időszakban sem haladta meg a kihasználtság a 94 százalékot, így elmondható, hogy maradt tartalék a rendszerben.
A segélyszervezetek is aktívak a fővárosban és vidéken
Segélyszervezetként a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, valamint a Baptista Szeretetszolgálat vesz részt a legaktívabban és a legszerteágazóbban a hajléktalanellátás rendszerében. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat mind Budapesten, mind vidéken nagy súllyal van jelen az ellátórendszerben, és szerteágazó intézményhálózatot működtet az ellátórendszer valamennyi intézménytípusát tekintve – emeli ki az EMMI válaszában.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat három, 24 órás hajléktalan-egészségügyi centrumot is működtet. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat összesen 7 megyében, valamint Budapesten 624 éjjeli menedékhelyként, 236 férőhely hajléktalan személyek átmeneti szállásaként, 21 férőhely hajléktalan személyek rehabilitációs intézményeként, 36 férőhely hajléktalanok otthonaként, valamint 880 férőhely hajléktalan személyek nappali melegedőjeként engedélyezett ellátási egységet tart fent hajléktalan személyek ellátása vonatkozásában. Mindemellett 3 darab, 24 órás hajléktalan-egészségügyi centrumot is működtet, egyet-egyet Budapesten, Veszprémben, valamint Szegeden. Mindemellett konzorciumi formában a Menhely Alapítvánnyal karöltve részt vesz a budapesti hajléktalanellátás megszervezésében. A 24 órás egészségügyi centrumokhoz továbbá – az engedélyezett férőhelyei terhére – beteg hajléktalan személyek számára „lábadozói” szolgáltatást is biztosít. A fővárosban mintegy 64, Szegeden 30 férőhelyen.
A Baptista Szeretetszolgálat Budapesten 110 éjjeli menedékhelyként, 740 férőhely hajléktalan személyek átmeneti szállásaként, valamint 80 férőhely hajléktalan személyek nappali melegedőjeként engedélyezett ellátási egységet tart fent hajléktalan személyek ellátása vonatkozásában.
Vezető kép: MTI/Mohai Balázs
Facebook
Twitter
YouTube
RSS