Hamarosan átalakul a lakástámogatási rendszer, amely változás a jelek szerint azt célozza, hogy az egyéni lakásvásárlók kapjanak támogatást, és ne a befektetési céllal rendelkezők. Az ÁFA-kedvezmény például minden piaci szereplőnek egyformán kedvező, míg a csok sokkal inkább támogatja a gyerekes családokat. Nem állhatunk messze az igazságtól, ha kijelentjük, a kormányzat célja a spekuláció kivédése.
A kedvezményes ÁFA-kulcsot várhatóan nem hosszabbítják meg 2019 után, így az új lakások árát ismét a régi, 27 százalékos adó terheli majd, a mostani kedvezményes 5 százalék helyett. Ezzel szemben a csok határozatlan időre került bevezetésre. A csok kifejezetten a családok lakásépítését, illetve vásárlását támogatja. Nem fedi le a társadalom egészét, bár azért így is fontos rétegeknek nyújt támogatást – mondta el lapunk kérdésére Regős Gábor, a Századvég vezető elemzője. Ahhoz azonban, hogy a családok tudjanak gyermeket vállalni, fontos a megfelelő ösztönzők kialakítása és fenntartása, tehát amennyiben a lakásáfa kulcsa valóban 27 százalékra emelkedik vissza, akkor a csok bővítése vagy más ösztönzőrendszer kidolgozása válik szükségessé.
A spekulációs hatás elsősorban Budapestet, kisebb részben az egyetemi nagyvárosokat érinti. De éppen ezeken a településeken a legnagyobb a lakáshiány. Budapesten tavaly 2761 lakás épült, és az árakban tetten érhető a spekulációs hatás. Számszerűsíteni nagyon nehéz, de kétségtelenül jelen van a spekuláció – szögezte le Regős Gábor.
2017-ben 14389 új lakás épült Magyarországon, ami mintegy 44 százalékos növekedés az előző évhez képest. A kedvező adatok ellenére azonban fontos hangsúlyozni, hogy van tere a további növekedésnek, hiszen a lakásállomány minőségi jellemzőin van javítanivaló, illetve a szomszédos országokkal összehasonlítva Magyarországon még így is mintegy fele annyi lakás épül 10000 főre számítva, mint a szomszédos országokban. A lakásépítések számának növekedéséhez nagyban hozzájárult a csok bevezetése, illetve a kedvezményes áfakulcs.
Bonyolítja a helyzetet, hogy az egész ágazatban a konjunktúra hatására komoly munkaerőhiány lépett fel. Az építőipar termelésének volumene az első hét hónapban 22,2 százalékkal nőtt, ami kiemelkedő, különösen úgy, hogy a bázisidőszaki adat sem volt alacsony. A KSH 4300 üres álláshelyet tart nyilván az ágazatban. Ezzel azonban két okból is vigyázni kell. Egyrészt a valós szám ennél magasabb, másrészt pedig vélhetően a megoldást nem csak a foglalkoztatottak számának növelése, hanem a technológia fejlesztése is jelentheti. Regős Gábor szerint így hosszú távon a munkaerőhiányt a bérek színvonala, a képzés és a technológia fejlesztése, valamint a kereslet alakulása együttesen határozhatják meg.
Elképzelések a változtatásokra
A témában már elkészítette az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége a javaslatait. Ez a gyakorlatban a vevő részére a mostani öt százalékkal számított áfához hasonló mértékű kedvezményt jelenthet, amelynek igénybevételéhez ráadásul különbséget lehetne tenni akár a saját célú vagy befektetői célú vásárlások között. Az ÉVOSZ szerint az adó-visszatérítést a lakásfelújítások esetén is elérhetővé kellene tenni. Javaslatuk szerint a felújítási összköltség forgalmi adójának harminc százalékát, legfeljebb hárommillió forintot lehetne visszaigényelni, aminek feltétele lenne többek között az írásos szerződés, részletes műszaki leírással és átlátható finanszírozással.
Az otthonteremtési program kibővítéséről kormányzati nyilatkozatokból hivatalosan egyelőre annyit tudni, hogy növekedni fog a csok összege az ötezer lakosúnál kisebb településeken, ahol a használt ingatlanok esetében is jelentős emelés várható. Emellett felmerült az államilag támogatott hitel lehetősége a kétgyerekeseknek is, és gondolkodnak az ötszázalékos lakásáfa helyett egy kifejezetten a lakásvásárlóknak nyújtandó kedvezmény bevezetéséről. Ebből is látszik, hogy a kormány szándéka kifejezetten a saját célra vásárlók támogatása, de végleges döntés még nem született.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Logikus
2018-09-30 at 12:22
Helyes elgondolás…
Naprózsa
2018-09-30 at 08:57
A felújításokra is kedvezményes Áfa kulcs és hitel szükséges, mert ha mindenki új lakásba akar költözni (mint most a legtöbben) akkor lepusztul a meglévő épületállomány, vagyis rontunk a helyzeten. De mindez csak magyar magánszemélyeknek és teszem föl 10-15 évben csak egyszer alkalmazható legyen.
Sokan még nem tudják, ha a CSOK-kal új lakást leelőlegeznek és a vételárba belekalkulálják a meglévő lakásuk eladását, nagyot fognak koppanni, mert nehezen tudják a meglévő otthonukat eladni, nincs rá kereslet. Egyetértünk, hogy a mostani rendszer spekulánsoknak kedvez, mint a gomba épülnek a társasházak, számítva a csok-os vevőkre (vagy nyugatról idemigrálókra tán?). A befektetőket az új lakás építése mellett át kell irányítani a korszerűsítendő használt lakások irányába. S megfontolandó az évi meghirdetések helyett egy folyamatos, felül nyitott “otthon melege” támogatás használt lakásokra (akár rászorulóknak önrész nélkül), szintén ama feltétellel, hogy 15 éven belül nem kaphat új támogatást.
Naprózsa
2018-09-30 at 21:05
Kedves Kacor Király! Ne legyen harag köztünk, de ellent kell mondanom. A mi szép és biztonságos, Budapesten olcsó környékünkön évek óta sem tudnak használt ingatlant eladni. Kinn az eladó tábla mindenhol. Csak szinte újjávarázsolva drágán felújított, aztán kényszerből az új lakások négyzetméter árának cirka feléért lehet lakást elkótyavetyélni.
Sose írok kommentet alap nélkül, csak azért hogy hozzászóljak. Belülről ismerem ezt az ingatlaneladási témát.
Ahogy a cikkben is írták, befektetési céllal valóban vesznek ingatlant, de e “vevők” úgy gondolják a magyarok majd 260-360ezer/m2 áron bagóért odaadják sok család egyetlen vagyontárgyát, s utána hitelt felvéve eladósodva 600-800 ezer/m2 (vagy több) áron vesznek helyette tőlük újat.
Persze az ingatlanosok a saját horribilis hasznuk gyors elérése okán azt terjesztik, hogy a magyarok a hibásak, mert nem engednek lakásuk árából.
Persze, hogy nem, ha aztán átköltözhetnek egy új, csak éppen kétszerannyiba kerülő hasonló kaptárba, ami a beköltözés pillanatában máris használt lakássá válik.
(A fővárosi ingatlanárakat nem szabad összehasonlítani vidékkel, csak az árarányokat kell figyelembe venni. Tudjuk, hogy vidéken az élet olcsóbb.)
Úgyhogy maximálisan egyetértek a kormánnyal, hogy ezt az újfajta nemzetfosztogatást kell megakadályozni.
Gedeon Szánti
2018-09-30 at 08:18
…HELYES…de a CSOK-ot nagyobb értékű lakásokra is ki kéne terjeszteni…