Két amerikai tudós, William Dawbney Nordhaus és Paul Michael Romer kapta meg az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat a világgazdaság hosszú távú fenntartható növekedésével kapcsolatos munkásságáért – jelentette be hétfőn a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
A hetvenhét éves William Dawbney Nordhaus (képünkön balra) a Yale egyetemen tanít, és a klímaváltozás gazdasági hatásainak vizsgálatában végzett munkájával érdemelte ki a díjat. Ő alkotta meg a gazdaság és a klímaváltozás közötti kölcsönhatás kvantitatív modelljét. A hatvanhárom esztendős Paul Michael Romer a Világbank főközgazdásza és alelnöke volt idén januárig, és kutatásaival megmutatta, hogy a gazdasági erők miként késztetik a vállalatokat újításokra, megvetve ezzel a fejlődés egy új modellje, az endogén növekedés elmélete alapját. Megállapításaik jelentősen kiszélesítették a gazdasági elemzés területét olyan modellek kidolgozásával, amelyek megmagyarázzák, hogy a piacgazdaság, a természet és a tudás miként gyakorol kölcsönhatást egymásra – indokolta döntését az akadémia, hozzátéve, hogy a díjazottak nem adnak kizárólagos válaszokat, de megállapításaik sokkal közelebb visznek annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy miként érhető el a tartós és fenntartható világgazdasági növekedés.
A közgazdasági Nobel-díjat, amely valójában a Svéd Központi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja, a svéd jegybank alapította fennállásának háromszázadik évfordulója alkalmából 1968-ban. A díjat először 1969-ben ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A többi – az orvosi, a fizikai, a kémiai, az irodalmi és a béke – Nobel-díjat Alfred Nobel vegyész és üzletember, a dinamit feltalálója végakaratának alapján hozták létre, és először 1901-ben osztották ki. A közgazdasági Nobel-díj eddigi kitüntetettjeinek fele amerikai, 2000 és 2013 között minden évben amerikai tudósok nyerték egyedül vagy megosztva a díjat. A díjazottak között ugyan kevesen voltak iskolateremtő hatásúak, de például az 1976-ban kitüntetett, a gazdasági és a politikai szabadságért szakadatlan küzdelmet folytató Milton Friedman munkássága alkotja a jelenlegi monetáris politika sarokkövét. Az 1981-ben kitüntetett James Tobin amerikai közgazdász pedig azzal a javaslatával vált ismertté, hogy az államoknak extra adót kellene kivetniük a pénzügyi tranzakciókra.
Forrás: MTI; Fotó: The Guardian
Facebook
Twitter
YouTube
RSS