Egészségügy- és kötvényhiszti napirend előtt a Parlamentben

Az egészségügyről, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap működéséről, valamint a Népszabadság megszűnéséről volt szó hétfőn, a napirend előtt elhangzott felszólalások első felében az Országgyűlésben. Bangóné parádés, már-már színpadi produkciót adott elő, felszólalásából kiderült, hivatást váltott, és a rendőrség, valamint a vádhatóság helyébe lépett…

“Gyilkossággal vádolom önöket” – jelentette ki Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a kardiológiai intézetből elbocsátott szívsebész betegének halála miatt. Úgy folytatta: azzal vádolja a Fidesz-kormányt, hogy feladta az egészségügyet. Feljelentést tett a beteg halála miatt, amiért szerinte Kásler Miklós szakminiszter is felelős, és amíg a miniszterelnök nem lép az ügyben, ő is tettestárs.

Azt mondta, évente mintegy harmincezer ember hal meg azért, mert nem kapja meg a szükséges ellátást, azaz az elmúlt nyolc évben 240 ezer magyar halt meg azért, mert a kormány nem volt hajlandó fejleszteni az egészségügyet.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy értékelt, a szocialisták annyira reménytelen helyzetben vannak, hogy egy ember halálából akarnak politikai tőkét kovácsolni. Az eset megítélésére a szakmai szervezetek hivatottak – mondta. Közölte, a kormány felelőssége az, hogy a gyógyításhoz évről évre jobb és jobb körülményeket teremtsen. Elmondta, az érintett intézmény forrásait 2012 és 2016 között 2,5 milliárd forinttal, 35 százalékkal növelték. Kitért arra is, hogy jövőre 647 milliárd forinttal lesz több pénz az egészségügyre, mint 2010-ben volt.

A DK szokás szerint a közmédiát ostorozta

Gréczy Zsolt (DK) szerint a közmédia kormányzati propagandát folytat. Kifogásolta az MTVA 80 milliárd forintos éves költségvetését, mondván, azzal minden évben 10 ezer forintot vesznek ki minden magyar zsebéből, azokéból is, akik az ellenzéki pártokra szavaztak. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, az MTVA-t a médiatanács felügyeli. A tanácsot a parlament választja meg, nem kormányzati alárendeltségben működik – mutatott rá.

A Párbeszéd elővette a Népszabi-gumicsontot
    
Szabó Tímea (Párbeszéd) a két évvel ezelőtt megszűnt Népszabadságról megemlékezve úgy értékelt, Orbán Viktor gondos, kitervelt és összehangolt támadása volt ez a teljes szabad magyar sajtó ellen. A lap kiadóját felvásárolta a Mészáros Lőrinchez kötődő Opimus Press, amely aztán 13 megyei hírlapot is megvett – emlékeztetett. Szerinte “szívszorító, hogy pont Orbán Viktor éleszti újra az ötvenes évek Magyarországát, aki a rendszerváltás előtt olyan magával ragadóan követelte a sajtó szabadságát, az előző rendszer felszámolását”. Hozzátette: a miniszterelnöknek minden fájt, ami a Népszabadságban megjelent, vagyis hogy ő és legközelebbi emberei nem tudnak csendben és mértéktelenül lopni maguknak.

Az Erdogan-látogatással összefüggésben azt mondta, azzal az emberrel barátkozik Orbán Viktor, akinek az elnöksége alatt az elmúlt 2 évben 130 sajtóterméket számoltak fel Törökországban.

Völner Pál válaszában elmondta, 1990-ben az akkori pártlapokat – feltehetően busás donáció fejében – kijátszották olyan befektetőcsoportnak, amely garantálta, hogy ezek a lapok a baloldali és liberális pártok szája íze szerint fogják a polgári fejlődést gátolni. A Népszabadságban a (szocialista) pártalapítványnak mindvégig meghatározó szerepe volt – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: “arról mi nem tehetünk, hogy a baloldal cserben hagyta saját lapját”.

Hozzátette: a polgári lapként nyilvántartott Magyar Nemzet sincs jelen a lappiacon, mégsem mondjuk azt, hogy az ellenzék gonosz aknamunkája miatt.

Az Erdogan-látogatásról azt mondta, a térségben Törökország nem megkerülhető tényező, akár az energiapolitika, akár a migráció szempontjából; “együttműködésre vagyunk kényszerítve”.

A Jobbik “nerezett” egy jót

Lukács László György (Jobbik) is beszélt a kardiológiai intézetből elbocsátott szívsebész betegének haláláról, úgy értékelve, hogy a szakminiszternek azonnal lépést kellett volna tenni, de “lefagyott”. Szerinte nem nehéz észrevenni, milyen irányba halad az egészségügy: az állami egészségügy leromlik, mellette a magánegészségügy virágzik. “A NER oligarchái” már a magánegészségügy felé kacsintgatnak – tette hozzá. Mit fogadott el a miniszter azért, hogy az állami egészségügy helyett az oligarchákat gazdagítsa? – kérdezte.

Rétvári Bence azt firtatta, a képviselő mennyit kapott azért, hogy a cége külföldi munkavállalásra szervezett orvosokat. Kitért arra, hogy a Jobbik egyetlen fillért sem szavazott meg az egészségügynek juttatott többletforrásokból. Az elmúlt években ötezerrel csökkent a keringési betegségekben szenvedők száma – jelezte.

KDNP: Rajtunk áll, hogy templomunk helyén mecset lesz-e

Vejkey Imre, a KDNP képviselője arról beszélt, hogy az elmúlt években, hónapokban a “Brüsszel-Strasbourg-Soros triumvirátus” megpróbálta egyre nagyobb nyomás alá helyezni Magyarországot, és ez már egy Magyarország elleni koncepciós eljárásban is testet öltött, a “hazug” Sargentini-jelentésben. Szerinte a “triumvirátus” mérhetetlen hatalmával, arroganciájával és helytartóival ránk akarja kényszeríteni a migránsok kötelező befogadását. Mi ez ha nem nyílt támadás a magyarokkal szemben, az őshonos európai népekkel szemben és az Európa gyökerét képező  keresztény civilizációval szemben? – tette fel a kérdést.

Hangsúlyozta: Nyugat-Európa mára destabilizálódott, a rend és biztonság helyett terror és félelemkeltés van jelen mindenütt. Úgy folytatta: Magyarországot azért vívja szabadságharcát, hogy a magyar emberek békében és biztonságban élhessenek, szabadon megvallhassák zsidó-keresztény-keresztyén hitüket minden fenyegetés vagy külön rájuk kényszerített adófizetés nélkül, és hogy maguk dönthessék el, kikkel éljünk együtt saját hazánkban. A képviselő ehhez a harchoz kért támogatást és úgy fogalmazott: “rajtunk áll vagy bukik, lesz-e jövőnk, lesz-e templomunk, ahová járhatunk imádkozni, vagy mecset áll majd a helyén”.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy vélte: bár az Európai Unió jelmondata 2000 óta az, hogy “egység a sokféleségben”, azonban az európai intézményrendszer nem tiszteli a sokféleséget és mindenre képes az egység feláldozása érdekében. Az európai intézményrendszer az Európai Egyesült Államok kialakításán dolgozik, a multikulturalizmusban és a nemzetállamok lebontásában hisz és mélységesen bevándorláspárti – hangoztatta. Szerinte ezzel szemben a magyar kormány elkötelezett az EU alapértékei mellett.

LMP: A kormány veszélyezteti a magyar emberek biztonságát

Demeter Márta, LMP-s képviselő azzal vádolta a kormányt, hogy a letelepedési kötvényekkel kiadott engedélyekkel veszélyezteti Magyarország és a magyar emberek biztonságát. Arra hivatkozott, hogy számtalan bűnöző, terrorista és az ellenérdekelt titkosszolgálatok munkatársai is kaptak letelepedési engedélyt, mert nem volt megfelelő biztonsági ellenőrzés. A képviselő az összes ilyen engedély visszavonását követelte. Demeter Márta arra is választ várt, hogy a kormány valóban felmondja-e a Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex) az együttműködést és így kilép-e a schengeni övezetből Magyarország.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára visszautasította azt az állítást, hogy biztonsági kockázatot jelentő személyek letelepedési engedélyhez jutottak volna, mert közlése szerint a belügyi szervek minden esetben vizsgálatot folytattak le a NATO és az Európai Unió listáit is figyelembe véve. Hozzátette: azok engedélye ugyanakkor visszavonható, akik a kötvény vásárlása után váltak méltatlanná. Hangsúlyozta: ha az LMP-nek valóban fontos lenne az ország biztonsága, akkor megszavazta volna a déli határzár építését, a jogi határzár bevezetését és az alaptörvény módosítását, valamint a népszavazáson kiállt volna a kötelező betelepítési kvóta ellen.

Fidesz: Az ellenzék a bevándorláspárti brüsszeli elit mellett áll

Böröcz László, a Fidesz képviselője azt mondta, az Európai Parlamenti választások közeledtével élesedik a vita bevándorláspárti és a migrációt ellenző politikai erők között. Szerinte Magyarországon az ellenzék eldöntötte, hogy ebben a küzdelemben a brüsszeli elit mellé áll, és a bevándorlást pártoló politikát támogatja, hiszen a baloldal megszavazta a Sargentini-jelentést, és a Jobbik és az LMP sem állt ki Magyarország mellett, mert elősegítették a jelentés megszavazását.

Hangsúlyozta: a baloldal az elmúlt években 16 alkalommal szavazott meg migrációtámogató javaslatot az Európai Parlamentben, és az ellenzék most sem a nemzeti érdekeket képviseli, hanem Brüsszelét. Brüsszel pedig nemcsak a bevándorláspolitikában és a határvédelemben, hanem más területeken is meg akarja szüntetni a nemzeti hatásköröket – tette hozzá.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a német kancellár egyértelműen az EU külső határain fekvő államok határvédelmének feladásáról és a Frontex átfogó, nemzeti hatásköröket felülíró kompetenciáiról beszélt, a magyar kormány azonban ezt ellenzi.

Dömötör Csaba szerint az ellenzéki pártok letagadják a migrációs válság létezését, valamint a Sargentini-jelentés bevándorlással kapcsolatos pontjait, “belesimulnak” a brüsszeli bevándorláspárti elitbe és mindent “csont nélkül megszavaznak” az Európai Parlamentben. “Az a rossz hírem van az ellenzéknek, hogy a magyarok ezt a politikát nem támogatják” – mondta.

Ezt követően a kérdések tárgyalására tért át az Országgyűlés; a képviselők egyebek között az állami földvagyon eladásáról, a kórházi fertőzésekről, a minimálbérről és az azbesztes épületek azbesztmentesítéséről érdeklődtek.

Forrás: MTI; Vezető kép: MTI archív