Az MSZP szerint a kormányzatnak vissza kellene vonnia a lakás-előtakarékosság állami támogatásának megszüntetését célzó javaslatot, hogy azt követően indulhasson érdemi vita a témáról. A Jobbik vezérszónoka a szerdai parlamenti vitában arról beszélt, számos kritika megfogalmazható a lakáspénztárak üzleti módszerei ellen, de ez nem azt jelenti, hogy “le kellene dózerolni a rendszert”. Az LMP értékelése szerint a kormány szembemegy a társadalommal, és úgy vélték, a kétharmados többség birtokában a jelenlegi szabályozást is inkább kijavíthatná a kormányzat.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka a lakás-előtakarékosság állami támogatásának megszüntetését célzó javaslatot is vérlázítónak nevezte, a kormánypárti indoklásokat azonban felháborítónak.
Van az a pénz, amiért képesek ekkorát rúgni magyar fiatalok tízezreibe?
– kérdezte. Egyértelműnek nevezte, hogy a lakástakarékok célja nem az új építésű lakások számának jelentős növelése.
Amikor a csokra hivatkoznak, hazudnak
– jelentette ki. Hangsúlyozta, az nem váltja ki a lakás-előtakarékosságot, hiszen a csokot zömében azok tudják kihasználni, akik már rendelkeznek 10-20 millió forintos önrésszel. Szerinte is számos kritika megfogalmazható a lakáspénztárak üzleti módszerei ellen, de ez nem azt jelenti, hogy “le kellene dózerolni a rendszert“. Bírálta, hogy a kormányoldal tisztességtelen piaci profitról beszél, miután nyolc éve vannak kormányon.
Ez az önök alkalmatlanságáról árulkodik
– jegyezte meg. Sérelmezte, hogy a kormánypárti képviselők még arra sem nyitottak, hogy a már szerződéssel rendelkezők meghosszabbíthassák azt, és kétkedésének adott hangot azzal kapcsolatban, valóban képes-e az országos betétbiztosítási alap helyt állni, ha piaci zavar történik.
Az MSZP szerint visszavonás után kell újragondolni a kérdést
Varga László (MSZP) szerint a kormányzatnak vissza kellene vonnia a javaslatot, hogy azt követően indulhasson érdemi vita a témáról, ha pedig a kormány kiskapukat lát a rendszerben, akkor azokat megszüntetés helyett be lehet zárni. Az ellenzéki képviselő szerint elképesztő, hogy egy 1996 óta politikai konszenzus mellett működő rendszert diktátumszerűen, egyik napról a másikra törölne el a kormányzat, hangsúlyozva, hogy a lakáskassza a támogatások legszélesebb körben igénybe vehető, “legsokoldalúbb lába”.
Frakciótársa, Bangóné Borbély Ildikó a magánnyugdíj-pénztárak vagyonának “lenyúlásakor” elhangzott érvek visszatéréséről beszélt, az egészségügy állapota és a szegénységtől való félelem mögött napjaink Magyarországának harmadik legnagyobb problémája éppen a lakhatási válság. A családi otthonteremtési támogatás (csok) kapcsán arról beszélt, hogy ezt a megoldást a családok alig 3,2 százaléka tudta igénybe venni, megemlítve, hogy a javaslat elfogadása esetén megszűnne a nyugdíjasok lakásfelújításhoz, -korszerűsítéshez, nyugdíjasházi bérleti jog szerzéséhez nyújtott kedvezmény is.
A DK szerint a lakáskassza a kis összeget megtakarítani tudókat is segítette
A DK vezérszónoka szerint gazdasági szempontból ostobaság, társadalmi tekintetben mélyen igazságtalan, üzleti értelemben pedig felháborító és korrupt a kezdeményezés, amely a kormánypártok szokása szerint a legkiszolgáltatottabbaktól venne el pénzt. Arató Gergely az egészségügy és a felsőoktatás fizetőssé tételével, a cafeteria megszüntetésével, a szociális támogatások megnyirbálásával egy kategóriába sorolta a tervezett intézkedést. Felvetette, hogy az uniós pénzek elapadása és a világgazdaság “döccenése” miatt kieső forrásokat próbálja így előteremteni a kormányzat, miközben a hozzá közel állókhoz irányítaná át ezeket a megtakarításokat. A politikus hangsúlyozta, a lakáskassza a csak kis összeget megtakarítani tudókat is segítette, valamint fontos szerepe volt a fiatalok takarékosságra nevelésében is.
Az LMP szerint a kormány a társadalommal megy szembe
Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka hangsúlyozta, kétharmados többség birtokában ezt a szabályozást is kijavíthatná a kormányzat, ahogyan tette azt a hitelezési feltételek szigorítása vagy a készpénzfelvétel szabályainak módosítása során. A lakhatási válság további növekedéséről beszélve kifogásolta, hogy a jövő évi költségvetés tárgyalásakor a kormányoldal lesöpörte pártja bérlakás-alapra vonatkozó javaslatát. Elfogadhatatlannak nevezve az öngondoskodásba vetett bizalom tönkretételét, a lehetőségek csökkentését, miközben napjainkban Budapesten egy átlagfizetés 60 százalékát teszi ki egy átlagos albérlet díja. Kitért arra is, ha elvonják a lakástakarék lehetőségét a társasházaktól, azok háromnegyede nem tud majd felújításba kezdeni, ami tovább rontja a hazai lakásállomány állapotát. A képviselő szerint az intézkedés célja egyértelműen a “lakáslottó” népszerűsítése, illetve az, hogy “eltakarítsák” annak konkurenciáját.
Forrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS