A Párbeszéd nem száll le az orosz befolyás ostoba vádjáról a Parlament hétfői ülésnapján sem. Napirend előtt az Oroszországhoz fűződő kapcsolatot firtatta a Párbeszéd képviselője, a KDNP-s felszólaló a keresztényüldözésekről, fideszes képviselőtársa az európai parlamenti (EP-) választás tétjéről beszélt.
A Párbeszéd továbbra is oroszfóbiában szenved
Tordai Bence (Párbeszéd) – kiemelt képünkön – arra szólította fel a kormányzatot, hogy “vonassák ki Putyin gazdával az orosz csapatokat Magyarországról”. Szerinte kémek, ügynökök “részben a magyar kormány kötelékében” vannak jelen, ilyen Kiss Szilárd és a jobbikos Kovács Béla, az orosz hitelből, technológiával és érdekből épülő paksi bővítésen orosz mérnökök, a magyar hadsereg helikopterein orosz társaik dolgoznak. Itt vannak az orosz oligarchák és üzletemberek csapatai is, akik a Putyin-közeli pénzeket mossák Magyarországon tisztára és használják azokat az orosz gazdasági befolyásszerzés kiterjesztése ügyében – fogalmazott, kifogásolva az orosz és a “velük szövetséges” Fidesz-propagandisták és trollok működését.
Menczer Tamás. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszát azzal kezdte: amíg a kormányoldal 1956 évfordulóján a hősökre és a mártírokra emlékezik, az ellenzék “össze-vissza beszél marhaságokat”. Láthatatlan és lehetetlen pártnak nevezve a Párbeszédet, arra figyelmeztetett: a választók a Fidesz-KDNP szövetséget bízták meg áprilisban – nagy többséggel és sorrendben harmadszor – az ország irányításával, hozzátéve, attól, hogy diktatúrát, befolyásolást és félelmet emlegetnek rendszeresen, attól az még nem igaz. Hangsúlyozta, EU- és NATO-tagállamként más államokhoz hasonlóan Oroszországgal is pragmatikus, kölcsönös tiszteleten alapuló külpolitikát folytat Magyarország, “mert ez a nemzeti érdek”, a paksi bővítés például a rezsicsökkentés legfontosabb feltétele. Az orosz befolyás kapcsán megemlítette: nyugat-európai állami és cégvezetők rendszeresen találkoznak orosz partnereikkel, képmutató módon a felszínen bírálva, a háttérben nagy üzleteket kötve Oroszországgal.
A kormány tesz a keresztényüldözés ellen
A kereszténydemokrata Aradszki András arról beszélt napirend előtti felszólalásában, hogy 1956 novemberétől – rövid szünet után – folytatódott Magyarországon a keresztényüldözés, “egy istentelen politikai rendszer megszilárdításának lett emblematikus figurája” Kádár János. Megemlítette: ez a gyűlölet 1918-ban és 1919-ben “már kimutatta a foga fehérjét”, majd 1945 után “Rákosit felhasználva fokozatosan nyelte el áldozatait”. Hozzátette: a Nyugat-Európát 1968-tól, Magyarországot pedig “a rendszerváltozás kisiklatásától” birtokba vevő liberalizmusváltozat “az új, globális etika sunyi, de nagyon hatékony kialakításával folytatta a kereszténység üldözését”. Kifogásolta, hogy az érzékenyítő programok nem foglalkoznak a keresztények üldözésének kérdésével, és jelezte: ezeken az embereken állami szinten segít Magyarország.
Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arról beszélt, 62 éve “az országot kiszolgáltató szűk bűnözői csoport” érkezett vissza tankok élén, hogy eltiporja a szabadságért folytatott harcot, és kicsit változó személyi összetételben visszaszerezze a hatalmat. Az ötvenedik évforduló “nem méltó keretek között” folyó eseményeit, a védtelen emberek elleni lovasrohamot felidézve azt közölte, az MSZMP jogutódja mind a mai napig parlamenti párt, a többi ellenzéki erő megemlékezése pedig sok esetben abból állt, hogy az utódpárttal “miként fognak össze, miként indulnak közösen választásokon” vagy kormányoznak együtt. Az államtitkár kitért a Hungary Helps program keretében az üldözött keresztények érdekében kifejtett magyar kormányzati tevékenységre.
Rétvári Bence. Fotó: Illyés Tibor/mti
Fidesz: Az európai parlamenti választás sorsdöntő lesz
Döntő hatásúnak nevezte a jövő tavaszi európai parlamenti választást Európa jövője szempontjából Böröcz László fideszes politikus, hangsúlyozva: soha nem volt még ennyire megosztott az a közösség, amelynek állást kell foglalnia a migráció kérdésében. Mára a kelet-nyugati megosztottság ideológiai megosztottsággá vált – jelentette ki, megemlítve, hogy az európai egyesült államok és a szuverén tagállamok közösségének koncepciója csap össze egymással. Hozzátette: az első elképzelést azért ellenzi a magyar kormány, mert az a nemzeti identitás feladását feltételezi, eközben “sokan éppen ennek érdekében még több migránst akarnak betelepíteni Európába”. Eközben szerinte önnön karikatúrájává vált az Európai Parlament, és “önkontroll nélkül tapos rá az országokra”. Megemlítette: ugyanakkor egyre többen állnak ki a színfalak mögött vagy akár nyíltan is a magyar álláspont mellett, ezt mutatja, hogy egy magyarországi és egy erdélyi magyar jelölt is az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének alelnöke lett.
Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség államtitkára az elhangzottakra úgy reagált: lassan kezdik megérteni Európában, hogy a magyar kormány álláspontjának értelme van. Az unióról szólva annak a véleményének adott hangot, hogy a közösség vagy nem tudott, vagy későn és rosszul adott választ az utóbbi tíz év válságjelenségeire. Az utóbbi öt évben az európai integráció történetének legsikertelenebb, legszomorúbb időszakát élhettük meg – fogalmazott, mondván, az unió nem tudott megfelelő választ adni a tömeges illegális migráció jelentette válságra és a Brexit problémájára, eközben az Európai Bizottság, hatáskörét rendszeresen meghaladva, direkt politizálásba kezdett.
Forrás: MTI; Fotó: PS/Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS