Új központot avattak a magyar jelnyelv napján

Európa többi országához viszonyítva a siketek és a nagyothalló közösség támogatásában Magyarország majdnem a legjobb helyen szerepel: van jelnyelvi törvényünk, a tolmácsot az állam finanszírozza, méghozzá egységes formában, a tolmácshasználat joga pedig általános a rendőrség, a bíróság vagy éppen a közigazgatás területén. A Kontakt szolgáltatás is nagy előrelépés, egyre több siket dolgozik, élen járunk az országok között – tudta meg a Magyar Idők a jelnyelv napján Kósa Ádám (képünkön) EP-képviselőtől.

Az alaptörvény 2011 óta védi a magyar jelnyelvet, mint a magyar kultúra részét. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (Sinosz) kezdeményezésére tavaly, a jelnyelvi törvény elfogadásának évfordulója alkalmából, november 9-ét a magyar jelnyelv napjává nyilvánította. Kósa Ádám szerint a kezdeményezés azért is fontos, mert elismeri és hangsúlyozza a magyar jelnyelv fontosságát, szerepét, hiszen a jelnyelv egy magyar nyelvi kisebbség elsődleges nyelve, használatának korlátlan biztosítása elősegíti, hogy a társadalom egyenrangú, egyenjogú tagjai legyenek. Az EP-képviselő a Magyar Időknek elmondta: a kormány kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja az élethelyzetük jobbítását szolgáló eszközöket például azzal, hogy a siket, nagyothalló és siketvak személyek jelnyelvi tolmácsszolgáltatáshoz való hozzáférését kibővítik. Ebben az évben négyszázhúszmillió forint támogatást nyújtottak huszonkét szervezetnek, így a jelnyelvi tolmácsszolgálatok évente harminchatezer órában tudják ingyen biztosítani a szolgáltatást, ez ügyfelenként százhúsz órát jelent. A magyar jelnyelv napján több programot is szerveztek: pénteken a Kaptárban foglalkoztatási szemináriumot tartottak jelentős multinacionális cégek részvételével, az eseményen egyebek mellett arról is szó volt, hogy a nagyothallók foglalkoztatottságával elfogadóak és elégedettek a munkáltatók, a siket és nagyothalló személyek foglalkoztatása gazdasági szempontból előny és racionalitás, továbbá fontos ennek az erkölcsi értéke, társadalomban betöltött szerepe, az adott munkaszervezet fejlődésére vonatkozó pozitív hatása.

Az egészséges munkavállalóknak is jót tesz, ha fogyatékkal élőkkel dolgoznak

A társadalmi felelősségvállalás egyik kiemelt prioritása a megváltozott munkaképességű, közöttük siket és nagyothalló személyek foglalkoztatása. Kósa Ádám úgy véli, hogy ma már számos pályázat kínál különféle elismerést, forrást azon befogadó munkahelyeknek, amelyek szemléletében kiemelt jelentőséggel bír az esélyegyenlőség, az akadálymentes munkahelyi környezet és az egyenlő bánásmódot szem előtt tartó, diszkriminációmentes foglalkoztatás. A hallássérültekkel való közös munkavégzés során a többi munkatárs is sokat tanul az együttműködésről, az esélyegyenlőségről, az elfogadásról, és nem utolsósorban a toleranciáról, azonban a munkáltatókban még mindig megtalálhatóak a sztereotípiák a hallássérült munkavállalókkal, illetve alkalmazásukkal kapcsolatban. A legtöbben a kommunikációs akadályoktól, az esetleges munkahelyi balesetektől tartanak, ezek a félelmek azonban a hallássérült munkavállalók munkába állása után megszűnnek. Kósa Ádám a Magyar Időknek elmondta, hogy a Kontakt központ megnyitásával egy új tolmácsközpont jön létre, de a jeles nap alkalmából színházi bejáráson is voltak, mivel a színházi jelnyelvi tolmácsolást is évek óta támogatják. A képviselő szerint sokat számít a közösségnek, hogy a kormány így támogatja őket, a fiataloknak pedig már az a természetes, hogy jelnyelvvel kommunikálnak. Sokkal több információt kapnak a világról, hírekről, az interneten, televízióban az akadálymentesítésnek köszönhetően. A jelnyelvi tolmácsképzésre is egyre nagyobb az igény, például a Kontakt központba is keresnek ilyen kollégákat; Budapesten nincs probléma, vidéken azonban kevesen vannak. Európa többi országához viszonyítva Magyarország majdnem a legjobb helyen szerepel a siketek és a nagyothalló közösség támogatásában: jelnyelvi törvényünk van, a tolmácsot az állam finanszírozza egységes formában, a tolmácshasználat joga általános a rendőrség, a bíróság vagy éppen a közigazgatás területén.

Mindössze négy állam ismeri el alkotmányában a jelnyelvet

A Kontakt szolgáltatás is nagy előrelépést jelent, egyre több siket dolgozik, ebben élen járunk más országokhoz képest. Négy országban ismerik el alkotmányban a jelnyelvet, ezek Finnország, Portugália, Ausztria és Magyarország. A kormány folyamatosan együttműködik a fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetekkel; az érintett csoportok sikeres programokat valósítottak meg, amelyek továbbfejlődnek, ilyen például a Sinosz által elindított Kontakt jelnyelvi videó-tolmácsszolgáltatás. A Kontakt Európában is egyedülállónak számító tolmácsszolgálat, amelynek feladata a siket- és nagyothalló személyek információs akadálymentességének biztosítása. Az ilyen fejlesztések felhívják a figyelmet arra is, hogy a fogyatékosságügyet tegyük a társadalom természetes részévé és ne szigeteljük el tőle. A legnagyobb feladat a kétnyelvű oktatás, ami két-három év múlva kezdődhet el, amely hatalmas előkészítést igényel. Az úgynevezett bilingvális oktatás a siket gyermekek jövőjéhez vezető út – mondta Kósa Ádám, hozzátéve, hogy a siket gyermekek jogát a jelnyelv használatára több hazai és nemzetközi dokumentum szabályozza. Az EP-képviselő kiemelte: fontosnak tartják azon okok feltárását, amelyek a jelnyelvhasználók alacsony iskolázottsági, foglalkoztatottsági mutatóit, valamint számos országban tapasztalható alacsony életszínvonalát magyarázzák. A jelenlegi állapotok egyik legfőbb oka a siket gyermekek oktatásában – főként kelet-európai országokban – alkalmazott orális-auditív módszer kizárólagos használata, a hangzó nyelv elsajátítására és a beszédképzés javítására irányuló oktatás túlsúlya. Amennyiben a jelnyelv oktatása csak későn és korlátozottan valósul meg, az a siket gyermek jövőjére, identitására, nyelvi kompetenciájára, intellektuális szintjére tragikus hatással lehet. Kósa Ádám szerint az egyetlen kiút a kétnyelvű, vagyis bilingvális oktatás bevezetése és alkalmazása azon országokban is, ahol ez még nem gyakorlat. Fontos célkitűzésünk, hogy a képzés, foglalkoztatás, társadalmi integráció összefüggéseire felhívjuk a figyelmet és kimondjuk: itt az ideje a paradigmaváltásnak. A szakpolitikát és a döntéshozókat magunk mellé szeretnénk állítani, hogy ők is aktivátorok legyenek ebben a folyamatban – fogalmazott a Magyar Időknek a képviselő.

Forrás: Magyar Idők; Fotó: Magyar Fórum